Egység a sokszínűségben – ezt hangsúlyozza az immár 10 éve működő Európai Örökség Cím, az első olyan európai kezdeményezés, amely a kulturális örökség európai dimenziójára fókuszál. Az Európai Örökség helyszínei és alkotásai az európai gondolkodás és történeti fejlődés emlékhelyei, lett légyen az egy régészeti lelőhely, egy háborús temető vagy éppen egy múzeum. Kontinensünk, és ezzel együtt a mi sorsunk alakulásának is mérföldkövei ezek a helyszínek, jelentős szerepük van az európai eszményekért és értékekért folytatott küzdelemben.
Immár 10 éve vagyok tagja a European Heritage Label, vagyis az Európa Örökség Cím zsűrijének. A testület gondjaira bízott címet az Európai Unió hozta létre az európai identitásépítés érdekében 2011-ben. 2013 óta különböztetünk meg olyan helyszíneket, emlékezethelyeket, amelyek megtestesítik a földrész lakóinak közös értékeit és történelmét. Ez alatt a tíz év alatt célunk volt erősíteni az európai polgárokban az Unióhoz tartozás érzését, ösztönözni a kultúrák közötti párbeszédet, növelni a kulturális örökség értékét és ismertségét, erősíteni a kulturális örökségnek a régiók gazdasági és fenntartható fejlődésében betöltött szerepét. De fontos volt előmozdítani a kulturális örökség és a kortárs művészeti, alkotói tevékenység közötti szinergiákat is, valamint az Európa Örökség Cím igyekezett hozzájárulni az európai integráció alapjául szolgáló demokratikus értékek és emberi jogok előmozdításához.
A kulturális örökség minden típusa felkerülhet a listára: egyedi műemlékek, természeti, víz alatti, régészeti, ipari vagy urbánus helyszínek, kultúrtájak, emlékhelyek, kulturális javak és tárgyak, valamint a szellemi örökség, beleértve a kortárs örökséget is. Lehet az transznacionális helyszín vagy nemzeti tematikus helyszín. A cím megszerzéséhez 3 kritériumnak kell megfelelni: a helyszínek európai jelentőségűek kell legyenek, egy olyan programmal kell rendelkezniük, amely során bemutatják az európai polgároknak a helyszín szerepét az európai történelemben, kultúrában és integrációban, valamint mindezekhez megfelelő emberi és anyagi erőforrás is szükséges. A címet elnyerő helyeknek részt kell venniük az Európai Örökség Cím hálózatának tevékenységeiben is.
Az UNESCO világörökségi együtteséhez és a nemzeti emlékhelyek sorához hasonlóan formálódó, párhuzamosan gyarapodó európai lista jelenleg 48 helyszínt ölel fel a kontinensen. A szelekciós folyamat minden második évben zajlik, két lépésben: a tagállamok országos szinten a címre jelentkezők közül legfeljebb kettőt választhatnak ki, ezek közül az európai zsűri javaslatai alapján az Európai Bizottság évente legfeljebb egy helyszínnek ítéli meg – tagállamonként – az Európai Örökség Címet. Az Európai Örökség Cím szakértői bizottságának legfontosabb feladata abban áll, hogy a szóban forgó örökségegyüttest egyfelől bővítse, másfelől figyelemmel kísérje, hogy a listára korábban felkerült helyek méltók maradtak-e a címre.
Fontos, hogy értsük és értékeljük azt az örökséget, amelyet rövid időre kölcsönkaptunk az elődeinktől, feladatunk, hogy épségben átadhassuk majd azt az utódainknak. Örökségvédelmi munkánk elsősorban ezt kell szolgálja. Ugyanakkor azt is kell tudatosítani, hogy az örökségvédelem nemcsak egy dísz, hanem erkölcsi kötelességünk mellett közösségi hasznot jelentő tevékenység. Erdélyben is azért dolgozunk, hogy az örökségvédelem ne csak szimbolikus helyet töltsön be társadalmunkban, hanem megkapja azt a kitüntetett figyelmet, amelyet megérdemel.
Az Európai Örökség címet eddig 25 tagország 48 helyszíne nyerte el, köztük egy romániai pályázó helyszín, ez pedig a romániai kommunizmus megrázó emlékhelye, a máramarosszigeti börtönmúzeum. Négy helyszín Magyarországon található. 2015-ben a Páneurópai Piknik Emlékpark, 2016-ban a Liszt Ferenc Zeneakadémia, 2018-ban a Dohány utcai Zsinagóga, 2020-ban pedig Szentendre városa kapta meg a címet. Ezzel a négy helyszínnel Magyarország kiemelkedő helyen szerepel a tagországok között az Európai Örökség Címet viselő helyszínek számát illetően. A kiválasztott helyszínek az európai eszméket, értékeket, történelmet és integrációt ünneplik és szimbolizálják.
A legtöbb saját Európa Örökség Címmel rendelkező ország Lengyelország, itt öt ilyen helyszín van. Négy helyszínnel rendelkezik Franciaország, Magyarország és Portugália. Három Európa Örökség Címet osztottak ki az elmúlt 10 évben Hollandiában, Németországban, Olaszországban és Szlovéniában. Két ilyen helyszínnel rendelkezik Észtország, Ausztria, Spanyolország, Csehország és Belgium. Egyelőre egy Európa Örökség Címet ítéltek oda Görögországnak, Litvániának, Horvátországnak, Romániának, Luxemburgnak és Lettországnak. A natzweiler-struthofi koncentrációs tábor és melléktáborai szintén Európa Örökség Címet kapott, itt Franciaország és Németország közösen pályázott. A jótékonyság kolóniái nevű transznacionális pályázat is közös pályázat volt, hét belgiumi és hollandiai helyszínt foglal magában. Ausztria, Csehország, Lengyelország és Németország közös pályázata volt A Werkbund lakótelepek Európában című pályázat is.
Athén ókori központja, az Ausztria keleti részén található Carnuntum régészeti park, a 910-ben alapított Cluny apátság, Aragónia 1318-ban alapított királyi levéltára, a lublini unió, a vesztfáliai béke, a halálbüntetés eltörléséről szóló lisszaboni jogi charta vagy éppen az európai polgári szabadságjogokért folytatott harc szimbólumává vált Hambach vára, az európai béke történetének kiemelkedően fontos eseményeihez helyszínül szolgáló hágai Békepalota mind-mind európaiságunk fontos mérföldkövei.
Nem a helyszín szépsége vagy építészeti érdeme, hanem szimbolikus értéke számít, az Európai Örökség Címet csakis olyan helyszínek viselhetik, amelyek Európa és/vagy az Európai Uniót létrehozó integráció történetében kulcsszerepet játszottak. Az Azori-szigetek víz alatti kulturális örökségétől egészen a felvilágosodás korának egyetemmel kapcsolatos eszméit megtestesítő tartui egyetem történelmi épületegyütteséig, csakhogy a legnyugatibb és a legkeletibb Európai Örökség Címmel rendelkező helyszínt említsük.
Ezen helyek történetei arra késztetnek minket, hogy kritikusan szemléljük a múltat, és így közelítsük meg jövőnket is. A European Heritage Labelnek folytatnia kell munkáját, hogy ezt a kritikus szemléletet minél több európai polgár magáénak tudhassa. Hogy tisztán lássuk, mi mindent ért el történelme során az öreg kontinens, és mi mindent kínál a jelen és a jövő nemzedéke számára.
Kép forrása
