A soros francia elnökség ismertette a gazdasági és pénzügyi prioritásait.
A soros francia elnökség által vezetett Gazdasági és Pénzügyi Tanács január 18-án tartotta idei első ülését. A francia elnökség politikai prioritásairól itt írtunk, jelen elemzésben kizárólag a gazdasági és pénzügyi terveket kívánjuk elemezni.
Az új elnökség elsődleges prioritásának a gazdasági növekedés újraindítását tekinti – pontosabban egy fenntartható, szociálisan igazságos és innovatív alapokon nyugvó rendíthetetlen fejlődést vizionál. Mindezt elsősorban a klímapolitikai célokhoz kötik, hiszen mindenekelőtt a szén-dioxid-határ kiigazítási mechanizmus részleteinek kidolgozását tűzték ki célul.
A szén-dioxid-határ kiigazítási mechanizmus célja, hogy az uniós és az EU-n kívüli kereskedelmi ágazatokat arra ösztönözze, hogy csökkentsék szén-dioxid kibocsájtásukat, így az EU elérje a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célját. A jelenlegi uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) pénzügyi ösztönzőket tartalmaz a szén-dioxid csökkentésére. Az utóbbi időben, különösen a legutóbbi gazdasági válság hatására, a rendszer nem bizonyult eredményesnek. Az új mechanizmus az úgynevezett „szén-dioxid szivárgást” akadályozná meg, vagyis azt, hogy az uniós cégek áttegyék a termelést olyan országokba, amelyek kevésbé szigorú klímapolitikai szabályoknak kell eleget tenni. Továbbá azt is, hogy a lazább szabályozással működő országokból származó cégek az uniós piacon tisztességtelen versenyelőnyre tehessenek szert. Az intézkedést fokozatosan vezetnék be, és 2023-ig kell kiterjednie az energia- és erőforrásigényes ipari ágazatokra, mint például az alumínium, cement, műtrágyák, vas és acél.
A politikailag jól eladható, zöldítést irányzó ambíciós célkitűzések, valamint az ez irányú uniós támogatások eredményessége azonban az Európai Számvevőszék szerint is megkérdőjelezhetők. Mi több, a Számvevőszék szakértői szerint a kevés eredményes intézkedés bevezetéséhez tulajdonképpen szükségtelenek voltak az uniós alapok. Mindezek tükrében úgy tűnik, hogy klímasemlegességet célzó politikák, valamint a hozzájuk kapcsolt intézkedésektől és támogatásoktól nem remélhetünk lényeges hosszú távú gazdasági vagy környezetvédelmi hasznot.
Mindez egy másik gondot is okoz. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter prioritásai között harmadikként említette a klímasemlegességet elősegítő innováció finanszírozását. Ehhez elengedhetetlennek tartotta a tőkepiaci és a bankuniót, így ezek a témák is kiemelkedően fontos szerepet fognak kapni a soros elnökség alatt. A klímasemlegesség eléréséhez természetesen szükséges az újítás és az átalakulás, azonban, figyelembe véve, hogy a Számvevőszék által közöltek szerint az eddigi befektetések esetében nem mutatható ki egyértelmű eredmény, a további hasonló programok finanszírozásába való beruházás is rendkívül kockázatos. Vagyis, a környezetvédelem területén egyelőre sem kiemelkedő innovációt, sem gazdasági fellendülést, sem a környezet védelmét nem várhatjuk. Ellenben rohamosan felgyorsulhat a pénzügyi piacok centralizációja, és ez hazánk számára inkább több veszteséget hozhat, mint előnyt.
A francia elnökség többi prioritásaival összhangban a gazdasági területen a méltányosság, szociális igazság elve ezüstérmes lett. Ezt a globális minimumadó-szabályozás uniós törvényi keretrendszerbe való iktatásával szeretnék igazolni.
Az OECD 2019-ben kezdte kidolgozni az adó-szabályozás keretrendszerét, amelyet 2021 októberében 136 ország, közöttük Magyaroroszág is elfogadott. A nemzetközi megállapodás célja, hogy a jövőben a kormányok egységesen egy 15 százalékos társasági adót alkalmaznának a 750 millió eurónál nagyobb forgalmat bonyolító multinacionális vállalatokra. Ennek következtében számos óriáscég, amely alacsony adózású országban hozott létre irodákat, a vállalat székhelye szerinti ország költségvetésébe kell utalja a 15 százalékig fennálló adókülönbözetet. Az uniós törvényi keretbe való átültetés azonban nem bizonyul túlságosan egyszerűen, hiszen Magyarország mellett több más ország is jelezte, hogy ennek részleteit alaposan átnéznék és megvitatnák.
A soros francia elnökség gazdasági prioritásai nem meglepők. Az sem fog senkinek meglepetést szerezni, hogy ezek a viták különösen élesek lesznek, hiszen Franciaország történetére jellemző, hogy belpolitikai választások megnyerése érdekében gyakran használják az Európai Unió színterét, ahol globális vezető szerepben tünhetnek fel az elnöki posztért pályázó szereplők, mintegy visszaidézve ez egykori francia birodalmi pompát és hatalmat. A vitákat várhatóan tovább élezhetik az ugyancsak közelgő portugál, magyar és szlovén választások is.
Kép forrása
