Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Tóth Bettina

Használt járművek? Csakis körforgásosan!

Ülésezett a héten az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa.

Tóth Bettina 2025.06.20.
Kutasi Gábor

Felkészültség a védelmi kiadások bővítésére

A védelem és a jólét közti feszültség nem elkerülhetetlen.

Kutasi Gábor 2025.06.17.
Máthé Réka Zsuzsánna

Az USA a G7-ek élén vagy a G7-ek ellen?

A csúcstalálkozó programját három nagy átfogó téma köré szervezték.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.06.17.
Szatmári Gréta

Verseny a jövőért

Az FP10 és a „widening” vitája a következő MFF uniós kutatásfinanszírozásában.

Szatmári Gréta 2025.06.16.
Mernyei Ákos Péter

A költség(vetés) fogságában

A költségvetés-tervezés mindig izgalmas folyamat. Nagy politikai csaták várhatók.

Mernyei Ákos Péter 2025.06.13.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Máthé Réka Zsuzsánna
Máthé Réka Zsuzsánna
tudományos munkatárs, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2022.01.19.
  • 2022.01.19.

Gloire, avagy a francia uniós elnökség és közös gazdasági ügyeink

A soros francia elnökség ismertette a gazdasági és pénzügyi prioritásait.

A soros francia elnökség által vezetett Gazdasági és Pénzügyi Tanács január 18-án tartotta idei első ülését. A francia elnökség politikai prioritásairól itt írtunk, jelen elemzésben kizárólag a gazdasági és pénzügyi terveket kívánjuk elemezni. 

Az új elnökség elsődleges prioritásának a gazdasági növekedés újraindítását tekinti – pontosabban egy fenntartható, szociálisan igazságos és innovatív alapokon nyugvó rendíthetetlen fejlődést vizionál. Mindezt elsősorban a klímapolitikai célokhoz kötik, hiszen mindenekelőtt a szén-dioxid-határ kiigazítási mechanizmus részleteinek kidolgozását tűzték ki célul. 

A szén-dioxid-határ kiigazítási mechanizmus célja, hogy az uniós és az EU-n kívüli kereskedelmi ágazatokat arra ösztönözze, hogy csökkentsék szén-dioxid kibocsájtásukat, így az EU elérje a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célját. A jelenlegi uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) pénzügyi ösztönzőket tartalmaz a szén-dioxid csökkentésére. Az utóbbi időben, különösen a legutóbbi gazdasági válság hatására, a rendszer nem bizonyult eredményesnek. Az új mechanizmus az úgynevezett „szén-dioxid szivárgást” akadályozná meg, vagyis azt, hogy az uniós cégek áttegyék a termelést olyan országokba, amelyek kevésbé szigorú klímapolitikai szabályoknak kell eleget tenni. Továbbá azt is, hogy a lazább szabályozással működő országokból származó cégek az uniós piacon tisztességtelen versenyelőnyre tehessenek szert. Az intézkedést fokozatosan vezetnék be, és 2023-ig kell kiterjednie az energia- és erőforrásigényes ipari ágazatokra, mint például az alumínium, cement, műtrágyák, vas és acél. 

A politikailag jól eladható, zöldítést irányzó ambíciós célkitűzések, valamint az ez irányú uniós támogatások eredményessége azonban az Európai Számvevőszék szerint is megkérdőjelezhetők. Mi több, a Számvevőszék szakértői szerint a kevés eredményes intézkedés bevezetéséhez tulajdonképpen szükségtelenek voltak az uniós alapok. Mindezek tükrében úgy tűnik, hogy klímasemlegességet célzó politikák, valamint a hozzájuk kapcsolt intézkedésektől és támogatásoktól nem remélhetünk lényeges hosszú távú gazdasági vagy környezetvédelmi hasznot. 

Mindez egy másik gondot is okoz. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter prioritásai között harmadikként említette a klímasemlegességet elősegítő innováció finanszírozását. Ehhez elengedhetetlennek tartotta a tőkepiaci és a bankuniót, így ezek a témák is kiemelkedően fontos szerepet fognak kapni a soros elnökség alatt. A klímasemlegesség eléréséhez természetesen szükséges az újítás és az átalakulás, azonban, figyelembe véve, hogy a Számvevőszék által közöltek szerint az eddigi befektetések esetében nem mutatható ki egyértelmű eredmény, a további hasonló programok finanszírozásába való beruházás is rendkívül kockázatos. Vagyis, a környezetvédelem területén egyelőre sem kiemelkedő innovációt, sem gazdasági fellendülést, sem a környezet védelmét nem várhatjuk. Ellenben rohamosan felgyorsulhat a pénzügyi piacok centralizációja, és ez hazánk számára inkább több veszteséget hozhat, mint előnyt. 

A francia elnökség többi prioritásaival összhangban a gazdasági területen a méltányosság, szociális igazság elve ezüstérmes lett. Ezt a globális minimumadó-szabályozás uniós törvényi keretrendszerbe való iktatásával szeretnék igazolni. 

Az OECD 2019-ben kezdte kidolgozni az adó-szabályozás keretrendszerét, amelyet 2021 októberében 136 ország, közöttük Magyaroroszág is elfogadott.  A nemzetközi megállapodás célja, hogy a jövőben a kormányok egységesen egy 15 százalékos társasági adót alkalmaznának a 750 millió eurónál nagyobb forgalmat bonyolító multinacionális vállalatokra. Ennek következtében számos óriáscég, amely alacsony adózású országban hozott létre irodákat, a vállalat székhelye szerinti ország költségvetésébe kell utalja a 15 százalékig fennálló adókülönbözetet. Az uniós törvényi keretbe való átültetés azonban nem bizonyul túlságosan egyszerűen, hiszen Magyarország mellett több más ország is jelezte, hogy ennek részleteit alaposan átnéznék és megvitatnák. 

A soros francia elnökség gazdasági prioritásai nem meglepők. Az sem fog senkinek meglepetést szerezni, hogy ezek a viták különösen élesek lesznek, hiszen Franciaország történetére jellemző, hogy belpolitikai választások megnyerése érdekében gyakran használják az Európai Unió színterét, ahol globális vezető szerepben tünhetnek fel az elnöki posztért pályázó szereplők, mintegy visszaidézve ez egykori francia birodalmi pompát és hatalmat. A vitákat várhatóan tovább élezhetik az ugyancsak közelgő portugál, magyar és szlovén választások is. 

Kép forrása

Témakörök: elnökség, Franciaország, gazdaság
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT