Magyarország Európa Tanács Miniszteri Bizottságában (ET MB) betöltött féléves soros elnöksége 2021. november 17-én fejeződött be, mely feladatot országunk 2021. május 21-től látta el, és amit hazánk tegnapelőtt Olaszországnak adott át. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az eddigi gyakorlat alapján értékelte és összefoglalta a magyar elnökség eredményeit, az olasz külügyminiszter, Luigi di Maio pedig ismertette a soron következő hathónapos olasz elnökség prioritásait.
A lezáruló magyar elnökség célkitűzéseit tekintve a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítását, a vallásközi párbeszédet, a jövő generáció témakörén belül a gyermekek jogait, a fiatalok részvételét és a roma felzárkóztatást, illetve a technológiai és környezeti kihívásokat helyezte a középpontba. A magyar elnökséget értékelő ET MB dokumentum a célkitűzéseket sorra véve összegezi az egyes témakörökben elért eredményeket, megvalósuló programokat.
A nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása elsőhelyi prioritásként szerepelt a magyar elnökség programjában, és e témakör megvitatása érdekében az elnökség során Magyarország négy konferenciát szervezett strasbourgi és budapesti helyszínekkel, magas rangú politikai és szakmai előadók részvételével. A konferencia témái az ET nemzeti kisebbségvédelmi sztenderdjeinek eredményei és kihívásai; az NGO-k és kutatóintézetek szerepe az ET nemzeti kisebbségvédelmi normáinak támogatásában; a nemzeti kisebbségvédelemmel kapcsolatos jó gyakorlatok, illetve a kisebbségi identitás európai perspektívái voltak. Emellett a magyar elnökség ideje alatt, 2021. szeptember 7-én Portugália aláírta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját.
A vallásközi párbeszéddel kapcsolatos célkitűzés okán több találkozóra is sor került, például informális egyeztetésre az antiszemitizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos európai kihívások és perspektívák témakörében. A magyar elnökség során, 2021. szeptember 14-én a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) közzétette aktualizált, az antiszemitizmus megelőzéséről és az azzal kapcsolatos küzdelemről szóló 9. számú általános politikai ajánlását. Október 13–15. között megrendezésre került ,,A modern kori Európai pillérei – a vallási közösségek együttélése” elnevezésű szimpózium is Debrecenben, mely a közös értékeket, a felelősségvállalást és az erkölcsi kihívások helyezte a középpontba.
A jövő generáció, a gyermekek jogai, fiatalok részvétele és a roma felzárkóztatási prioritáshoz kapcsolódva a magyar elnökség olyan eseményeket szervezett, melyek a koronavírus-járvány fenti csoportokra gyakorolt hatásával foglalkoztak, illetve különös figyelmet szentelt az ország az Európai Szociális Charta létrehozásának 60. évfordulójára is. Ennek alkalmából október 18-án Strasbourgban magasrangú panelbeszélgetésre került sor. Emellett október 7-én, a Miniszteri Bizottság 131. ülésszakán elfogadott döntés alapján az állandó képviselők a koronavírus-járvány pusztító társadalmi és gazdasági következményei és a szociális jogokra való negatív hatása miatt ad hoc munkacsoportot hoztak létre az Európai Szociális Charta rendszerének (GT CHARTE) fejlesztésére, mely a magyar elnökség alatt kezdte meg munkáját.
A prioritás témakörében több konferencia is megrendezésre került, többek között szeptember 22–24-e között Budapesten a romák bevonásáról a korai gyermekkortól a foglalkoztatásig, illetve október 7–8-án, Budapesten a gyermekek és fiatalok jogairól, lehetőségeiről és jólétéről a digitális korban. A romák és vándorlók ügyeivel foglalkozó szakértői bizottság (ADI-ROM) 4. találkozója szintén az elnökség alkalmával, október 27–29-e között ülésezett.
A technológiai kihívások célkitűzéssel összefüggésben szintén több esemény zajlott le az említett féléves időszakban. Magyarország az Európa Tanáccsal karöltve szervezte meg október 5-én az igazságügyi miniszterek találkozóját, akik az igazságszolgáltatásban jelen lévő digitalizációval kapcsolatos eredményeket és kihívásokat vitatták meg, beleértve a bírói eljárások során alkalmazott elektronikai eszközök és a mesterséges intelligencia megfelelő, jogszerű használatát. November 16–18. között került megrendezésre az Octopus konferencia, melyen a kiberbűnözés témakörével foglalkozó szakértők, illetve különböző nemzetközi NGO-k cseréltek tapasztalatot. A konferencia első napján, november 16-án ünnepelték a Budapest Egyezmény létrehozásának 20. évfordulóját, illetve elfogadták a dokumentum második kiegészítő jegyzőkönyvét a kibővített együttműködésről és az elektronikus bizonyítékok közzétételéről. A magyar elnökség a mesterséges intelligencia témájában is szervezett néhány eseményt, mint például az október 26-i, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozásról és az azzal összehangolt politikák jelenlegi és jövőbeli kihívásairól szóló konferenciát.
A környezeti kihívások áttekintése érdekében az elnökség során magas szintű panelre került sor a környezetről és az emberi jogokról, a biztonságos, egészséges és fenntartható környezethez való jogról, valamint a Parlamenti Közgyűlés negyedik ülésszakán egész napos ülést szentelt a témának. Emellett szintén a Parlamenti Közgyűlés hét jelentést fogadott el az ET fontos szerepéről az egészséges környezethez való jog biztosításában, valamint az éghajlatváltozás jövőbeli politikai vonatkozásairól. A magyar elnökség és az ET közös szervezésében valósult meg május 26-27-én az Európai Tájvédelmi Egyezményről szóló 11. konferencia, valamint október 21-én, a táj nemzetközi napja alkalmából az Egyezményről szimpóziumot tartottak Budapesten, az Európa Tanács Ifjúsági Központjában. A 9. Világfórum a Demokráciáért november 8-10. között került megrendezésre Strasbourgban, mely a ,,Megmentheti-e a demokrácia a környezet?” kérdést helyezte a középpontba.
A fent megnevezett prioritások, témakörök mellett az elnökség keretében számos kulturális program valósult meg Strasbourgban, többek között koncertek, kiállítások, filmvetítések, színházi produkciók, divatbemutató. Ezek közül kiemelhető, a teljesség igénye nélkül a Virtuózok koncertje, Máté Bence fotókiállítása, a Magyar Filmfesztivál, Kovács Erika tervező divatbemutatója vagy a Magyar Állami Népi Együttes fellépése. A magyar elnökségi időszak értékeléséről, eredményeiről szóló dokumentum az ET hivatalos honlapján angol nyelven érhető el.
Szijjártó Péter a magyar elnökséggel kapcsolatos Facebook üzenetében elmondta, hogy az elmúlt fél év sikeresnek tekinthető, mivel az ország számára fontos témakörökre, ,,a klasszikus európai értékekre irányította a tagállamok figyelmét, melyek most támadás alatt állnak Európában”. Emellett külön kiemelte a nemzeti kisebbségek ügyét, azt, hogy ,,jogosan várjuk el a többi európai országtól, a szomszédjainktól, hogy a magyar nemzeti közösség jogait tartsák tiszteletben. Strasbourgban a nemzeti kisebbségek védelme azért is fontos feladat, mert Brüsszelben gyakorlatilag rácsapták az ajtót a nemzeti kisebbségekre.”
Az elnökséget átvevő Olaszország 2022 májusáig prioritási területként három témakört határozott meg, melyek a közös elvek és értékek melletti újbóli elköteleződés, a nők szerepvállalásának, illetve a gyermekek és fiatalok jogainak erősítése, valamint az emberközpontú jövő építése kialakítása.
A kép forrása.
