A soros magyar elnökség a versenyképességi tanács informális ülésével kezdi a miniszteri szintű szakmai találkozók sorozatát.
Egy héttel a soros uniós elnökség átvétele után elkezdődtek a magyar elnökség által szervezett miniszteri szintű találkozók. Erős üzenettel bír, hogy az első ilyen találkozó, amelyet július 8–9. között bonyolít le Magyarország, a versenyképességi tanács informális ülése. Rögtön ezt követi majd a környezetvédelmi miniszterek nem hivatalos találkozója, amelyet július 11–12. között szerveznek meg.
A magyar elnökség első számú prioritása az európai versenyképesség növelése, amelynek érdekében egy új európai versenyképességi paktum kidolgozását tervezik. A paktum egyrészt a politikai figyelem középpontjába kívánja helyezni a témát, másrészt minden szakpolitikai területen azonosítani kíván olyan területeket, ahol ezt a prioritást erősíteni lehet.
A magyar törekvés ambíciója nem új: folytatja a spanyol–belga–magyar elnökségi trió prioritásait, amelyekben egyaránt előkelő helyet kapott a versenyképesség kérdése. Így a belga elnökség alatt, 2024 februárjában mutatták be a Bizottság elnökének az európai ipari megállapodásról szóló antwerpeni nyilatkozatot. A dokumentumot eddig több mint 1250, 25 különböző szektorban aktív szervezet támogatta aláírásával. A kezdeményezés célja, hogy kiegészítse az EU zöld megállapodásának stratégiáját.
Az aláírók tíz különböző javaslatot tettek annak érdekében, hogy megakadályozzák az európai minőségi munkahelyek elveszítését, ösztönözzék a befektetéseket, illetve segítsék a klímasemlegességre való áttérést. Az egyik legfontosabb javaslat, hogy az EU a versenyképességet helyezze az újonnan kezdődő 2024–2029 közötti időszakra szóló új európai stratégiai menetrendjének középpontjába. Ennek fontos részeként említik az EU energiapolitikáját. Az aláírók azt szeretnék, ha a következő Európai Bizottság kiemelt figyelmet szentelne a bőséges és megfizethető, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, megújuló és nukleáris energiával kapcsolatos új projekteknek, lehetővé tenné a határokon átnyúló villamosenergia beszerzését, a hidrogén és más megújuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású molekulák hálózatbővítését, valamint partnerségek kialakítását az erőforrásokban gazdag országokkal. Az antwerpeni nyilatkozat kitér az EU kritikus- és nyersanyagbiztonságának fontosságára, amelynek fontos része lenne a hazai bányászat, a kritikus fontosságú nyersanyagok újrahasznosításának növelése és új globális partnerségek kialakítása. Végül érdemes még a törvényalkotás szellemét illető kritikát is megemlíteni – az aláírók szerint a jogszabályoknak ösztönözni kellene a vállalkozásokat, valamint szeretnék elkerülni, hogy a EU zöld megállapodásaként ismert stratégia politikai céljait részletes és korlátozó rendeletek kövessék, valamint egyszerűsíteni szeretnék az adminisztratív terheket.
Nem csoda, ha a nyilatkozat ellenzői úgy látják, hogy a belga elnökség során elindított, az EU iparát érintő törekvések nem kiegészíteni, hanem megakadályozni szeretnék az EU zöld megállapodást. Ugyanakkor a versenyképesség növelése esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni a globális piacok helyzetét és azokat az állami támogatásokat, amelyeket az Egyesült Államok, illetve Kína nyújt a saját gazdasági szereplőinek. Egy ilyen globális környezetben érthető, ha a magyar elnökség a versenyképességi megállapodás során figyelembe veszi az antwerpeni nyilatkozatban foglaltakat.
Kép forrása: newsroom.consilium.europa.eu
