Vasárnap elnököt és törvényhozást is választottak a bolgárok. A legfontosabb döntések azonban még hátravannak.
November 14-én több okból is a szavazóurnák elé kellett vonulniuk a polgároknak Bulgáriában. Azon a napon ugyanis az elnökválasztás mellett 2021-ben harmadszor is dönteniük kellett a választóknak, milyen összetételű törvényhozást – és ezáltal kormányt – szeretnének.
Az új államfő személyéről vasárnap végleges döntés még nem született, hiszen nem teljesült az a feltétel, hogy a választásra jogosultak több mint felének részt kell vennie és egy jelöltnek abszolút többséget kell szereznie. Ebből fakadóan a második forduló során nyerheti el mandátumát Bulgária következő elnöke, melyre legnagyobb esélye a hivatalban lévő, ellenzéki pártok által támogatott Rumen Radevnek van, aki nagyarányú különbséggel nyerte meg a voksolás első fordulóját.
November 14-e egyszersmind a harmadik alkalom volt az idei évben, hogy a törvényhozás új összetételéről szavaztak a polgárok – tekintettel arra, hogy sem az április 4-i, sem pedig az azt követő július 11-i parlamenti választás után nem sikerült kormányt alakítania valamelyik politikai erőnek. A feladat ezúttal sem ígérkezik egyszerűnek. Az új végrehajtó hatalom megalakulásához 121 képviselő támogatása szükséges, ám ennyi mandátummal egyik párt sem rendelkezik a vasárnapot követően. Mindez azt jelenti, hogy a politikai szervezeteknek megegyezésre kell jutniuk egymással a jövőbeli közös koalíciós kormányzást illetően, az eredmények pedig azt mutatják, hogy minden valószínűség szerint három párt együttműködésére lesz szükség.
A választáson a legerősebb politikai erőnek a Kiril Petkov és Asen Vasilev által létrehozott, Folytatjuk a változást (PP) elnevezésű szervezet bizonyult a leadott szavazatok közel 26 százalékával, melynek következtében 67 fővel képviseltethetik magukat a bolgár törvényhozásban. A második helyen Bojko Boriszov pártja, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) végzett. A jobboldali szervezetet a választók mintegy 23 százaléka támogatta, így 59 politikusuk jutott be a parlamentbe. Rajtuk kívül a törvényhozás tagjai lesz a következő ciklusban – feltéve, hogy nem lesz újabb előrehozott választás – a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPS) párt 33 mandátummal, a Bolgár Szocialista Párt 27 képviselővel, a Vannak ilyen emberek (ITN) nevű szervezet 25 fővel, a Demokratikus Bulgária elnevezésű választási szövetség 16 politikusa, továbbá 13 képviselői helyet szerzett a nacionalista Újjászületés párt.
Mindebből jól kitűnik, hogy a kormányalakításhoz elegendő kétpárti koalíció csupán akkor jöhet létre, ha a PP és a GERB szövetséget köt egymással. Minden további forgatókönyv esetén három szervezetnek kell egyezségre jutnia egymással.
Arra a kérdésre a válasz, hogy sikeres lesz-e a harmadszori bolgár kormányalakítási kísérlet vagy ismét kudarcot vall, sem a nemzetnek, sem Európának nem közömbös. Az Európai Unió tagországai közül Bulgáriában mérik a legnagyobb korrupciót a különböző korrupciós indexek. Ennek felszámolása érdekében több ízben is utcára vonultak a polgárok az elmúlt időszakban. A helyzeten való javításért az új kormány tehet majd lépéseket. Hasonlóképpen a megalakuló végrehajtó hatalomnak kell megoldást találnia az Észak-Macedóniával fennálló konfliktusaik feloldására, mellyel elhárulna egy akadály az ország európai integrációja elől.
Kép: Freepik.com
