Az Európai Bizottságra vár a döntés, hogy fenntarthatónak minősíti-e a nukleáris energiát – uniós forrást biztosítva ezzel a felhasználásához. A pozitív válaszban Magyarország is érdekelt.
A Von der Leyen-Bizottság egyik legfontosabb kezdeményezését mindezidáig a 2019 decemberében bemutatott európai zöld megállapodás jelenti. A szándékok szerint az EU 2050-re klímasemlegessé válna, idén áprilisban pedig arról is döntés született, hogy az évtized végére a tagországok közösen, legalább ötvenöt százalékkal csökkentik a károsanyag-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Mindezek megvalósítása radikális változtatásokat követel meg az államoktól számos területen, amelyeknek komoly anyagi vonzata is van. A felmerülő többletköltségeket támogatandó az Európai Bizottság (EB) kiegészítő forrásokat nyújtana az olyan – úgynevezett fenntartható – projektek számára, melyek a klíma-, illetve környezetvédelemre irányulnak. Az átláthatóság és következetesség okán az EB egy osztályozási rendszer létrehozásán dolgozik, melyben a fent említett kritériumoknak eleget tevő gazdasági tevékenységek kerülnek felsorolásra, orientálva ezzel a vállalatokat, politikai döntéshozókat.
A rendszertan elkészítése, véglegesítése során a legnehezebb dilemmát az atomenergia fenntarthatóként való elismerésének kérdése okozza. Öt állam – Németország, Dánia, Ausztria, Luxemburg és Spanyolország – arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a lista ne tartalmazza a nukleáris erőművek általi villamosenergia-termelést. Érvelésükben azok kockázataira hívják fel a figyelmet, legyen az a radioaktív hulladék tárolásával vagy egy esetleges atomreaktor-balesettel összefüggő, ám valamennyi esetben káros következményekkel jár az emberi életre és a természeti környezetre nézve egyaránt. Velük szembehelyezkedve, a múlt héten tíz tagország egy közös állásfoglalásban – nézeteikhez később Észtország is csatlakozott – az atomenergia fontosságát és létjogosultságát hangsúlyozta. Franciaország Bulgáriával, Horvátországgal, Csehországgal, Finnországgal, Lengyelországgal, Romániával, Szlovákiával, Szlovéniával és Magyarországgal együtt a villamosenergia ilyen módon történő előállításának biztonságosságát emelte ki, melyet nem csupán az áringadozás veszélyének kiküszöbölése egészít ki, de mindez nagyban hozzájárulna az Európai Unió energiafüggőségének csökkenéséhez is.
Ma tizenhárom uniós nemzetben összesen százhat atomreaktor működik. Közöttük van Magyarország is, területén négy reaktorral, a tavalyi esztendőben pedig hazánk – egyelőre még csupán a becsült adatok szerint – a teljes villamosenergia-termelésének mintegy negyvenhat százalékát a nukleáris erőműveknek köszönhette. Éppen ezért nem érdektelen számunkra, hogy az Európai Bizottság végül felveszi-e az atomenergia felhasználását a fenntartható, támogatásra érdemes tevékenységek közé. Politikailag nehéz döntés előtt áll a testület, hiszen az EU két legmeghatározóbb állama, Franciaország és Németország között nincsen összhang a kérdésben, és ebben változás az új német kormány felállásával sem várható, az időközben elkészített tudományos alapokon nyugvó jelentések ugyanakkor bizakodásra adnak okot Magyarország és a vele egy nézetet valló államok számára, azok ugyanis megengedően fogalmaznak a nukleáris energiát illetően.
Kép forrása: CEENERGYNEWS
