Mint korábban írtuk, június elsején kezdte meg hivatalosan működését az Európai Ügyészség. Az intézmény feladata az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, a pénzügyi csalások, a korrupció és az országok között elkövetett áfacsalások felderítése és üldözése. Az Európai Ügyészség munkája már a megalakulásakor döcögősen indult, mert a 22 résztvevő tagállam közül Finnország és Szlovénia nem jelölt ügyészeket a kijelölt feladatokra a júniusi kezdésig, azonban az intézmény ennek ellenére megkezdhette tevékenységét.
Június 4-én azonban a finn hatóságok és az Európai Ügyészség megállapodást kötött a delegált ügyészekről, majd június 29-én a finn igazságügyi miniszter hivatalosan is megerősítette a kijelölt ügyészek delegálást. Így Szlovénia maradt az egyetlen résztvevő tagállam, amely még nem küldött jelöltet az intézmény részére. Július elején a szlovén államügyészi tanács elnöke tájékoztatta az Európai Ügyészséget a szlovén kormány azon döntéséről, hogy kockázatosnak ítélik egy új kiválasztási folyamat megkezdését, miután májusban érvénytelenítették a delegált ügyészek kiválasztásának folyamatát. Az Európai Ügyészség válaszlevélben reagált a szlovén igazságügyi miniszternek, melyben kiemelték, hogy a szlovén kormány nemrégiben hozott döntései aláássák az Európai Ügyészség hatékony munkáját és súlyosan és közvetlenül befolyásolják az Európai Unió költségvetésének hatékony és eredményes pénzügyi gazdálkodását és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. Ezek a hátráltatások nemcsak a szolvén ügyeket késlelteti, hanem a más tagállamokban indított, határokon átnyúló, de Szlovéniát is érintő nyomozásokat is, többek között a szervezett bűnözés területén.
Július elején az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) kötött együttműködési megállapodást az Európai Ügyészséggel. Az OLAF adminisztratív vizsgálatokat, míg az Európai Ügyészség bűnügyi nyomozást folytat, illetve a hatáskörébe tartozó ügyek eljárását indítja el a nemzeti bíróságok előtt. A közös cél a csalások észlelésének fokozása uniós szinten, az átfedések elkerülése, a bűnügyi nyomozások integritásának és hatékonyságának védelme, valamint a kárhelyreállítás maximalizálása. A megállapodás szerint mindkét hivatal egyesíti vizsgálati és egyéb erőforrásait az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmének javítása érdekében.
Július közepén lehetett olvasni az első híreket, miszerint az Európai Ügyészség négy horvát állampolgár ellen nyomozást indított, többek között Nova Gradiška város polgármestere ellen is, EU-s pénzek ellopásának vádjával. A polgármester egyben parlamenti képviselő is, így mentelmi joggal védett, azonban a horvát parlament megvonta a mentelmi jogát az ügyészség kérésére. Az eljárás a horvát rendőrség segítségével indult meg és a gyanú szerint a politikus többek között kenőpénzt kapott egy építési vállalkozótól, azért, hogy egy EU-s forrásokból finanszírozott versenytárgyaláson győztesként kerüljön ki a vállalkozó.
Emellett számokban mérhető adat, miszerint az Európai Ügyészség működése óta több mint ezer, csalásról szóló bejelentés került feldolgozásra – melyek mind az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik -, valamint 7 millió euró értékben került sor árulefoglalásra is.
A kezdeti nehézségek ellenére, amennyiben sikeresen folytatódik az intézmény tevékenysége, úgy az uniós állampolgárok EU-ba vetett bizalma is jelentős növekedést mutathat.
