Az előrejelzések többsége szerint 2023-ban ismét elérjük a világjárvány előtti gazdasági növekedés szintjét, ám több jel is utal arra, hogy talán túlzottan optimisták vagyunk.
A pandémia második hulláma kevesebb kárt okozott a világgazdaságnak, így az EU gazdasága a tavalyi év hasonló periódusához képest jobban teljesített. Ez egyrészt a lazább járványügyi korlátozásoknak, másrészt a gazdaságösztönző monetáris politikáknak köszönhető. Ez utóbbi tényező viszont hosszútávon több kérdést is felvet, hiszen az alacsony kamatlábak, a kis- és középvállalatoknak nyújtott támogatások és kölcsönök a likviditási problémákat rövid távon orvosolják ugyan, de a laza monetáris politikák könnyűszerrel vezethetnek inflációhoz, ez pedig egy másfajta gazdasági sokkhoz. Korai még arról nyilatkozni, hogy a laza monetáris politikák megállíthatatlanul sodorják a világgazdaságot egy újabb válság felé, azt viszont lehet érezni, hogy nagymértékű instabilitás várható.
Korai lenne még azt mondani, hogy egyértelműen inflációt jelezne elő, de az Eurostat legújabb adatai szerint az ipari termelői árak az euróövezetben 1,5 százalékban, az unióban 1,7 százalékban növekedtek az előző év hasonló időszakához képest. Ez a növekedés önmagában nem volna kiemelkedő, azonban jóval meghaladják az euróövezetben hasonló időszakban mért infláció mértékét, vagyis arra utal, hogy a termelők egyértelműen drágábban állították elő a termékeiket és a drágulás nem magyarázható az inflációval. Az ipari termelői árindex növekedésével együtt várható a fogyasztói árindex növekedése is, vagyis, a fogyasztók az árak emelkedését tapasztalhatják meg. A fogyasztói árindexet viszont más mérőszámokkal együtt az infláció mérésére használják.
A várhatóan növekvő infláció és a nemzetközi gazdasági és befektetési környezet instabilitásával előre lehet számolni. Erre utal az is, hogy az inflációval és a várhatóan növekedő államadóssággal járó kockázatok csökkentése érdekében egyre több állam igyekszik ismét aranytartalékait növelni. Miután 2020 utolsó negyedévében számos központi bank eladta az aranyát, 2021-ben a központi bankok ismét az aranytartalékok nettó vásárlóivá váltak. Ezek között kiemelkedő mennyiségű aranyat vásárolt a Magyar Nemzeti Bank, amely a legutóbbi vásárlásával megháromszorozta Magyarország aranytartalékát, amelyhez hasonló jelenség az elmúlt évtizedekben nem volt.
Az aranytartalékok ilyenszerű növelése Magyarország esetében indokolt, hiszen a valutákkal ellentétben az arany értéke sokkal kevésbé változó, értéke stabilabb, így egy infláció esetében is egyfajta biztonságot nyújt a központi bankoknak. Magyarország, nyitott jellegű gazdasága miatt nagymértékben függ a különböző világgazdasági jelenségektől, így az energia árak emelkedése vagy egy inflációs hullám is rendkívül negatívan érintené gazdaságát. Bár az aranytartalékok növeléséről egy évvel a világjárvány előtt döntött a Magyar Nemzeti Bank, egyre inkább úgy tűnik, hogy bölcs döntést hoztak.
