Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Tóth Bettina

A klímaváltozás az európai polgárok és a döntéshozók szemszögéből

A megkérdezett magyar állampolgárok 90%-a támogatja az EU klímacéljait.

Tóth Bettina 2025.07.11.
Máthé Réka Zsuzsánna

Trump elnök a történelem legjobb kereskedelmi tárgyalója?

Az USA eddig három országgal tudott megegyezni.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.07.10.
Kalas Vivien

Bizalmatlansági szavazás az Európai Bizottsággal szemben

Az ügynek gyakorlati következmények nélkül is lehet politikai hatása.

Kalas Vivien 2025.07.09.
Pató Viktória Lilla

Európa nyersanyag-expanziója

Stratégiai projektek az EU-n kívül.

Pató Viktória Lilla 2025.07.08.
Csepeli Réka

Egy fegyverekkel bebiztosított Európa jövőképe

Si vis pacem, para bellum.

Csepeli Réka 2025.07.07.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Navracsics Tibor
Navracsics Tibor
tudományos főmunkatárs, Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2021.04.08.
  • 2021.04.08.

Szolidaritás-vita a koronavírus árnyékában

Az Európai Unió egyik alapértékeként, valamint alapelveként szolgáló szolidaritás mind a mai napig nem bír egységes, mindenki által elfogadott tartalommal. Láthattuk ezt már a migrációs válságnál, de most, a koronavírus-járvány időszakában is. Ebből adódóan leginkább a mindennapos elosztási vitákban használják az európai belpolitika szereplői, sokszor ugyanabban a vitában, egymással ellentétes tartalommal. Így történik ez most a vakcinaelosztás körüli konfliktusban is.

A most már hónapok óta zajló vakcinabeszerzési és -elosztási vita mára az első számú európai belpolitikai kérdéssé vált. Sőt, nem csak belpolitikai téma immáron: legutóbb az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO jelentette ki, hogy az Európai Unió oltási sebessége „elfogadhatatlanul lassú”. Az egész Európai Uniót sújtó tekintélyvesztés mellett persze a tagállami politikusok számára sokkal fontosabb, hogy a lassú vakcináció a saját és kormányuk belpolitikai esélyeit rontja egy elkövetkező választáson.

Vannak, akik már a kereszténydemokratáknak a legutóbbi tartományi választásokon mutatott rossz szerepléseit is a járvány politikai mellékhatásának tudják be. Egy hete pedig a szlovák miniszterelnök bukott bele kétségbeesett manőverébe, amely során a hiányzó vakcinákat – a koalíciós partnereivel való egyeztetés nélkül – Oroszországból szerezte be. De nem volt mentes a koronavírus-járvány politikai hatásaitól a két héttel ezelőtti holland és a mostani bolgár parlamenti választás sem.

Így aztán nem csoda, hogy a vakcinabeszerzés, a mennyiség kérdése és az oltás sebessége minden országban fontos belpolitikai témaként határozza meg a közbeszédet. A szokványos szereposztás szerint az ellenzéki pártok bírálják a kormány és a kormánypártok teljesítményét, míg a kormányoldal általában Brüsszelre hárítja az elkerülhetetlenül jelentkező hiányosságokért a felelősséget. A vita dinamikájából adódóan Brüsszel, illetve az európai belpolitika szereplői is megjelennek a nemzeti belpolitikai vitákban.

Ennek egyik legnyilvánvalóbb jele volt az Európai Tanács legutóbbi ülése, illetve az annak előkészítését szolgáló kampány. Ausztria vezetésével a tagállamok egy csoportja – Bulgária, Csehország, Lettország és Szlovénia – tiltakozott a vakcináknak az Európai Bizottság koordinálásával történő elosztása ellen, mivel – gyanújuk szerint – egyes tagállamok háttérmegállapodásokkal elérték, hogy nekik több, másoknak kevesebb jusson. Érvelésük szerint ezzel a különutas tagállamok éppen az egyik legfontosabb uniós alapértéket, a szolidaritást helyezték zárójelbe.

Az Európai Tanács azonban érdemben nem foglalkozott az osztrákok által vezetett csoport panaszával, hanem kiutalta az ügy kivizsgálását az Állandó Képviselők Tanácsának (Coreper). A Coreper múlt csütörtöki ülésén megerősítette az uniós vakcinaelosztási mechanizmus rendszerét, és azonosította azokat az országokat, amelyekben különösen súlyos a járványhelyzet, további – úgynevezett szolidaritási – vakcinamennyiséget ajánlva fel ezen országoknak.

A Coreper döntése értelmében így Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország és Szlovákia jutott még a tagállamok jóvoltából kiegészítő mennyiségű vakcinához. A portugál elnökségi javaslat eredetileg tartalmazta Csehországot is. Andrej Babiš kormányfő azonban – koalíciós társa, a szociáldemokraták követelése ellenére – visszautasította a részvételt az akcióban, megfosztva ezzel a lépéssel országát 140.000 további vakcinától. A „dacosok” – Ausztria és Szlovénia – immáron Magyarországgal kiegészülve megpróbálják kárpótolni cseh barátaikat: Magyarország egymaga negyvenezer vakcinát ajánlott fel Csehországnak, amit május elején fog szállítani.

A vita vélhetően nem jutott még nyugvópontra. Mind a két tábor a szolidaritást teszi meg cselekvése mozgatórugójául. Az Ausztria által vezetett, kisebbségi csoportja az országoknak arra hivatkozik, hogy az Európai Bizottság késlekedése és ügyetlensége vezet ahhoz, hogy sérül a szolidaritás a tagállamok között. A többségi csoport pedig éppen a pótlólagos vakcinajuttatásban látja megvalósulni az Európai Unión belüli szolidaritást – abban az akcióban, amit a többiek nem fogadnak el.

A migrációs válság során már láthattuk, hogy egy vitában a szembenálló felek mindegyike a szolidaritásra hivatkozva alapozta meg a saját álláspontját. Akkor a vita azon zajlott, hogy a szolidaritás csak a bevándorlók más országok által történő átvételét foglalja-e magában, vagy a segítségnyújtás más – anyagi – formáit is. Most is azt láthatjuk, hogy a konfliktus rövidesen a szolidaritás tartalma körüli vitában csúcsosodik ki, jól mutatva, hogy milyen távol állnak az európai integráció mindenki által vallott és osztott értékei a ténylegesen konszenzusos tartalomtól.

Témakörök: Európai Unió, koronavírus, vakcinaelosztás, WHO
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT