Noha eddig is érezhető volt a növekvő feszültség a tagállamok között az Európai Bizottság sokak által késedelmesnek tartott vakcinabeszerzései miatt, az Európai Tanács mostani ülésén várhatóan minden eddiginél élesebben csapnak össze a nemzeti érdekek.
A március 25-26-ára tervezett Európai Tanács ülés már az eredeti tervek szerint is meglehetősen zsúfolt napirenddel rendelkezik. Az eredetileg fizikai jelenléttel, később, a járványhelyzet súlyossága miatt távollétire változtatott ülésen a megvitatandó pontok között szerepel az egységes belső piac, az iparpolitika és a digitális átmenet prioritásainak meghatározása éppúgy, mint a Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő országokkal – elsősorban Törökországgal – fennálló kapcsolatrendszer értékelése. A legnagyobb médiafigyelmet kiváltó része a találkozónak ugyanakkor a szervezők szándéka szerint Joe Biden amerikai elnök rövid bekapcsolódása lesz az európai állam- és kormányfők vitájába, az EU-USA viszonyt értékelendő.
Természetesen, az elmúlt egy év kényszerű hagyományainak megfelelően a koronavírus-járvány helyzetértékelése is szerepel a napirendi pontok között. Míg eddig általában a terjedés megakadályozása volt a fő téma, az utóbbi három hónapban egyre inkább átvette ennek helyét a vakcinabeszerzés és -elosztás sok vitát és ellentétet szülő problémája. A tagállamok vezetői már a korábbi tanácskozásaikon is egyre élesebben fogalmazva keltek ki az Európai Bizottság általuk lassúnak és szervezetlennek tartott beszerzési tevékenysége miatt.
Mindezek a kifogások várhatóan még nagyobb fontosságot kapnak a mostani találkozón. Két héttel ezelőtt, március 12-én Sebastian Kurz osztrák szövetségi kancellár már hangot adott annak a gyanújának, hogy egyes országok a gyártókkal és a Bizottsággal folytatott mögöttes alkukkal tisztességtelen előnyre tesznek szert a többi, a Bizottság beszerzési politikájában bízó tagállammal szemben. Pár nappal később aztán öt tagállam – Ausztria, Bulgária, Csehország, Lettország és Szlovénia –, amelyhez később Horvátország is csatlakozott, levéllel fordult az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökeihez. Ebben kérik, hogy az Európai Tanács következő ülésén tűzzék napirendre a vakcinák beszerzése és elosztása körüli anomáliák kérdését. Kérésüknek további nyomatékot adva március 16-án Bécsben találkozott egymással a bolgár, cseh, osztrák és szlovén miniszterelnök, ahol megismételték azon szándékukat, hogy az Európai Tanács következő ülésén felvetik a vakcinaelosztás arányosságának kérdését.
Ezzel egyidőben a magyar kormány is az Európai Bizottsághoz fordult. A Gulyás Gergely miniszter által jegyzett levél azt a kérést tartalmazta, hogy – miután a magyar kormány nyilvánosságra hozta a vakcinabeszerzés terén Kínával és Oroszországgal kötött szerződését – az Európai Bizottság hozza nyilvánosságra az összes vakcinaszerződést.
Az Európai Bizottság a levélre adott válaszában hangsúlyozta, hogy a vakcinabeszerzéssel és -elosztással kapcsolatos alapelveket a tagállamok egyetértésével állapították meg, akiknek egyben a folyamat során több ponton is lehetőségük van ellenőrzést gyakorolni. A járvánnyal kapcsolatos problémák megoldása érdekében pedig március 17-i közleményükben felszólították a tagállamokat, hogy kerüljék el a – ahogyan a dokumentum fogalmaz –: „nyitás-zárás káros és költséges ciklusait”.
A fenti vita fényében nem tűnik valószínűnek, hogy a Bizottság felszólítása értő fülekre talál, és a tagállamok egy összehangolt nyitási stratégia kidolgozásával töltik majd a csütörtököt. Sokkal nagyobb esély van arra, hogy az osztrák panaszhoz hasonló viták határozzák majd meg az Európai Tanács ülésének ezen napirendi pontját.
