Noha az augusztus általában eseménytelenül telik Európában, és az uniós vezetők is szabadságukat élvezik, ezen a nyáron a fehéroroszországi választás és az azt követő események okán mégis idő előtt tárgyalóasztalhoz kellett ülniük az állam- és kormányfőknek.
Augusztus 9-én köztársasági elnökválasztást tartottak Fehéroroszországban. A hivatalban lévő államfő, Aljakszandr Rihoravics Lukasenka legfőbb ellenzéki kihívója Szvjatlana Cihanouszkaja volt, aki megválasztása esetén radikális változásokat, az ország demokratikusabbá tételét ígérte a polgároknak. A hivatalos tájékoztatás szerint a választásra jogosultak 84 százaléka vett részt a voksoláson, és 80,1 százalékuk a következő ötéves ciklusra is Lukasenkának szavazott bizalmat, míg Cihanouszkaja a leadott voksok 10,1 százalékát kapta meg. Az ellenzéki választók ugyanakkor nem fogadták el a végeredményt, és már a szavazás estéjén az utcára vonultak, hogy így tiltakozzanak az államfő újraválasztása ellen. A demonstrálókkal szembeni rendőri fellépésről készült felvételek, képek a médiának köszönhetően rövid időn belül világszerte ismertté váltak, állásfoglalásra késztetve ezzel a nemzetközi közösséget is.
Az európai országok vezetői közül elsőként a cseh, szlovén, illetve a lengyel kormányfő fogalmazta meg véleményét a fehéroroszországi eseményekkel kapcsolatban, és mindhárom politikus a voksolás megismétlését szorgalmazta. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszak megszüntetését és a konfliktus párbeszéd útján történő feloldását sürgette. Josep Borell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Unió nevében nyilatkozatban ítélte el a belorusz rendfenntartó erők magatartását, valamint a gyülekezési szabadság megsértését. A választással kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, hogy az nem volt sem szabad, sem tisztességes. Az Európai Unió külügyminiszterei kevesebb, mint egy héttel az elnökválasztás után rendkívüli találkozón vitatták meg a történteket és a lehetséges közös intézkedéseket. Fehéroroszország ugyanis nem csupán a kontinens egyik állama, de öt más nemzettel együtt a keleti partnerség tagja is. Az intézmény az EU szomszédságpolitikájának részét képezi, célja a gazdasági és politikai kapcsolatok szorosabbra fűzése, a demokrácia és a jogállamiság stabilizálása. A politikusok a virtuális egyeztetésen szankciók bevezetését helyezték kilátásba. Ezt követően az Európai Tanács elnöke, Charles Michel szintén rendkívüli ülést hívott össze augusztus 19-ére, hogy az uniós tagországok vezetői is egyeztethessenek a kialakult helyzetről.
A videokonferenciát megelőzően a V4-ek – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – kormányfői külön is folytattak online megbeszélést, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki, amit együttesen képviselhetnek majd a Tanács ülésén. Tanácskozásukat követően valamennyien Lengyelország, már korábban megfogalmazott véleményét támogatták, amely szerint új választásokra van szükség Fehéroroszországban, ez alkalommal nemzetközi megfigyelők részvételével, továbbá segítséget kell nyújtani a politikai üldözötteknek. A miniszterelnökök mellett a visegrádi országok államfői is közösen álltak ki a tüntetők mellett, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a belorusz szuverenitás tiszteletben tartása elengedhetetlen a külső szereplők részéről.
Habár a rendkívüli csúcstalálkozó után a politikai vezetők hivatalosan nem fogalmaztak meg követelést egy új voksolás kiírására vonatkozóan, abban egyetértettek, hogy új fejezetet kell nyitni Fehéroroszország belpolitikai életében, amelynek a kormány és ellenzék közötti párbeszédre, demokratikus folyamatokra és a civil társadalomra kell épülnie. Az augusztus 9-i eredményt nem fogadják el, megítélésük szerint ugyanis nem lehet szabad és tisztességes választásról beszélni, és szankciókat ígértek mindazokkal szemben, akik megsértették a demokrácia és a jogállamiság elveit. Az állam- és kormányfők ezen felül arról is döntöttek, hogy az Európai Unió anyagi támogatást nyújt hárommillió euró értékben az áldozatok, illetve a független média megsegítésére, és ötvenmillió euróval járul hozzá Fehéroroszország koronavírus-járvány elleni védekezéséhez.
Kép: European Council
