Az európai uniós intézmények jövő héten kezdődő nyári szabadsága a Brexit-tárgyalásokat is felfüggeszti egy rövidebb időre, hogy azután a felek feltöltődve ülhessenek ismét tárgyalóasztalhoz. De milyen érzésekkel kezdhetik meg pihenésüket a politikusok?
Július 23-án zárult az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti egyeztetéssorozat hatodik szakasza. Habár jövőbeni kapcsolatukat illetően továbbra is sok a megválaszolandó kérdés, mostanra már beszélhetünk néhány biztos – vagy legalábbis annak tűnő – pontról. Ezek közül az egyik leglényegesebb, hogy nem hosszabbodik meg az átmeneti időszak. Az Egyesült Királyság 2021. január 1-jétől nem lesz többé tagja az egységes piacnak, amivel véget ér egy több mint négy éven át húzódó folyamat.
A következő tényező, amivel minden szereplőnek számolnia kell a Brexit következtében, az az uniós hallgatók tandíjának emelkedése. A brit kormány úgy döntött, hogy – bizonyos kivételektől eltekintve – 2021 augusztusától nem tesz különbséget az európai uniós és a harmadik országból érkező polgárok között, mindannyiuknak egységesen a magasabb összeget kell fizetniük a tanulmányaikért, amelyhez állami támogatást sem vehetnek majd igénybe.
A harmadik igazodási pontot az Egyesült Királyság tárgyalási pozíciójának sarokkövei jelentik. Boris Johnson brit kormányfő három olyan területet nevezett meg, amelyekben országa nem köt kompromisszumot: az Európai Unió Bírósága joghatóságának megszűnése, a törvények szuverén módon, mindenfajta megkötés nélkül történő meghozatala, valamint a halászati politika reformja.
Ezeken túlmenően, a részletekről, illetve számos más szakpolitikával kapcsolatban továbbra sincsen megállapodás. A felek nem jutottak egyezségre a biztonság-, a kül- és a védelempolitika területén való koordinációt illetően. Nem lehet még azt sem tudni, hogy az Egyesült Királyság részese lesz-e a jövőben az Erasmus+ programnak, a szigetországban ugyanakkor alternatív megoldáson is gondolkodnak. A kereskedelmi kapcsolatok és a halászat jövőjének rendezése szintén várat magára. Utóbbi esetében a britek a jelenleginél – amely szerint a vizeiken zajló halászat 60 százalékára az EU többi tagállama jogosult – enyhébb szabályozást szeretnének, az Európai Unió részéről azonban elfogadhatatlannak tartják az uniós halászhajók brit vizekről való kizárására irányuló szándékot. A gazdaságpolitikai ügyeket tekintve, az Unió vezetésének javaslata alapján az Egyesült Királyság termékeit sem vám, sem kvóta – mennyiségi korlátozás – nem sújtaná, cserébe csupán egyenlő versenyfeltételeket, vagyis az állami támogatások korlátozását várják el a piaci torzulások elkerülése végett. Ezt viszont jelen pillanatban a brit kormány nem tudja garantálni.
Annak érdekében, hogy az Európai Parlament is ratifikálni tudja és január elsején problémamentes legyen az átállás, a megállapodásnak októberig kellene megszületnie. Ebből fakadóan a tárgyalófelek nyaralása nem nyúlik hosszúra, az egyeztetéseket előreláthatóan már augusztus közepén folytatni fogják. Amennyiben az álláspontok nem közelednek, az Egyesült Királyság úgy válhat ki az EU-ból, hogy 2021-től vámok és egyéb kereskedelmi korlátok lépnek életbe. Az Európai Unió azonban erre a forgatókönyvre is felkészült. A legutóbbi Európai Tanács ülésen az állam- és kormányfők a hétéves költségvetés és a gazdasági újjáépítési csomag elfogadása mellett egy ötmilliárd eurós, úgynevezett „Brexit Kiigazítási Tartalék” létrehozásáról is döntöttek, amellyel egy esetleges megállapodás nélküli Brexit esetén a leghátrányosabban érintett szektorokat és tagországokat kívánják megsegíteni.
