Napjaink megváltozott biztonságpolitikai környezetében egyre inkább előtérbe kerül az EU és a NATO védelmi szerepvállalása. A 2022-ben kitört Ukrajna elleni háború tükrében pedig geostratégiai jelentősége miatt különös fókuszba került Románia. Ugyan az EU és a NATO tagjaként az ország már régóta elkötelezett a kontinens biztonságának megőrzése mellett, a közelmúlt eseményeinek hatására jelentős fegyverkezési programot hirdetett meg, valamint ehhez kapcsolódó kormányzati ígéretek születtek.
Románia stratégiai fontosságát az adja, hogy közös határai vannak Ukrajnával és Moldovával, amelyek jelentős biztonsági kihívásokkal néznek szembe. Az ország aktív szerepet játszik mindkét ország támogatásában, többek között – feltételezések szerint, de ezt a bukaresti kormány következetesen tagadja – katonai segítséget nyújt Ukrajnának, valamint támogatja Moldova törekvéseit a nyugati integrációkhoz történő közeledésre.
Románia az Európai Unió védelmi ágazatának fontos szereplőjévé vált, különösen az EU-hoz való 2007-es csatlakozása óta. Az ország proaktívan lépett fel a védelmi együttműködés előmozdítása érdekében, és jelentősen hozzájárult a különböző uniós védelmi kezdeményezésekhez, továbbá döntő szerepet játszott Kelet-Európa és a fekete-tengeri térség biztonságának fokozásában is. Románia a NATO tagja is, és hozzájárul a szövetség kollektív védelmi erőfeszítéseihez. Több NATO-hadgyakorlatnak adott már otthont, és csapatokat küldött a NATO afganisztáni, koszovói és iraki misszióiba is. Emellett az elmúlt években növelte védelmi kiadásait, ami hozzájárult fegyveres erőinek modernizálásához és képességeinek növeléséhez.
Az ország mindezen túl aktívan részt vesz az EU védelmi kezdeményezéseiben is, és határozottan kiáll a közös uniós védelmi politika kialakítása mellett, továbbá támogatta az Európai Védelmi Alap és az Állandó Strukturált Együttműködési keret (angol rövidítésben PESCO) létrehozását. Előbbi az európai védelmi képességek fejlesztését támogató mechanizmus, utóbbi pedig egy olyan keret, amely lehetővé teszi az uniós tagállamok számára, hogy védelmi projektek és kezdeményezések terén együttműködjenek. Románia több PESCO-projektben is részt vesz, többek között az Európai Orvosi Parancsnokság (EMC) és az Európai Unió Tengeri Erők (EU MF) projektjében. Románia hozzájárul továbbá az EU katonai mobilitási kezdeményezéséhez is, amelynek célja a katonai személyzet és felszerelés uniós tagállamok közötti mozgásának megkönnyítése. Románia szintén aktívan részt vesz a fekete-tengeri térség biztonságának fokozásában. Az ország az EU fokozott szerepvállalását szorgalmazza a térségben, és részt vesz a biztonsági helyzet javítását célzó különböző kezdeményezésekben. Például az EU közös biztonság- és védelempolitikáján belül vezető szerepet játszott a fekete-tengeri flotta létrehozásának szorgalmazásában.
Románia továbbá részt vesz a NATO által vezetett megerősített előretolt jelenlét (angol rövidítésben EFP) kezdeményezésben is, amelynek célja a szövetség elrettentő erejének és védelmi pozíciójának fokozása Kelet-Európában, illetve csapatokat telepített a lengyelországi EFP harccsoportba, és az Egyesült Államok európai elrettentési kezdeményezésében is aktív szerepet vállalt.
Az Oroszország és Ukrajna közötti háború jelentős fordulópontot jelentett Közép- és Kelet-Európában, és számos területre kihatással van. Moszkva agresszív magatartása miatt a régió nem tudja többé fenntartani történelmi szerepét, mint a híd Nyugat-Európa és Oroszország között. Ennek következményeként a NATO keleti szárnyát alkotó országok jelentős modernizációs és fegyverzetbeszerzési programokra összpontosítanak azzal a céllal, hogy Európa katonai elrettentő őreivé váljanak. Az orosz agresszióra válaszul fegyverkezési verseny kezdődött Európában, és a régió nagy lendülettel halad előre. Lengyelország mellett most Románia is komoly kísérleteket tesz védelmi képességeinek magasabb szintre emelésére. A két ország különös hangsúlyt fektet a közös katonai beszerzésekre az interoperabilitás érdekében, illetve a közös hadgyakorlatokhoz, hogy ugyan a NATO keleti szárnyaként, de egyúttal Európa biztonságát is megőrizzék.
A román parlament 2022. április elején öt fegyverbeszerzési programot hagyott jóvá a román védelmi minisztérium számára, amelyek együttes kiadási költségvetése mintegy 10 milliárd dollár. Szintén a háborúra adott válaszul a bukaresti parlament úgy döntött, hogy idén a GDP 2 százalékáról 2,5%-ra növeli Románia védelmi költségvetését. A megnövekedett védelmi ambíciók eléréséhez pedig harckocsik (Abrams) és vadászgépek (F–35) beszerzését jelentette be a kormány, amely által az Egyesült Államokkal való védelmi együttműködés is tovább erősödik. Az USA jelenléte és támogatása igen jelentős az országon belül, és aktív vezető szerepet vállal a fekete-tengeri térségben.
Ugyanakkor azonban, ahogyan az az Oroszország elleni háborús retorikából is kiderül, az USA elsődleges fókusza Kínára helyeződik. Így amennyiben véget is ér az ukrajnai háború vagy befagyott konfliktussá válik, Európának növelnie kell majd a saját stratégiai, védelmi autonómiáját. Ennek megvalósításához pedig az EU határországainak védelmi jellegű megerősödésén keresztül vezet az út, melyre Románia védelmi képességeinek fejlesztése szolgálhat példaként.
Nyitókép forrása: Wikipédia / Constantin Barbu
