Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Gát Ákos Bence

Mi zajlik az EU-ban a jogállamiság nevében?

Átfogóbb és objektívebb tudományos megközelítésre van szükség.

Gát Ákos Bence 2023.03.03.
Zászkaliczky Márton

Hogyan lettünk nyugati állatokká?

A nyugati politikai gondolkodás új értelmezése.

Zászkaliczky Márton 2023.02.14.
Petri Bernadett

Katargate-botrány: mentelmi jogi kérdések és büntetőjogi következmények

Elhárultak az akadályok a nyomozás elől?

Petri Bernadett 2023.02.06.
Kalas Vivien

Olasz választások: új kormány, új Európa-politika?

Négy éven belül a negyedik kormány.

Kalas Vivien 2022.09.27.
Szűcs Petra

Fenntartható üzlet és gazdaság – 3rd RICE PhD Seminar

Bemutatkozási lehetőség a fiatal kutatók számára.

Szűcs Petra 2022.09.26.
MESSZELÁTÓ BLOG
Felde András Bence
Felde András Bence
a Nemzetek Európája Karrierprogram végzett résztvevője
  • 2023.03.17.
  • 2023.03.17.

Elhúzódó politikai válság, közelgő államfőválasztás Montenegróban

Bizalmatlansági indítvány, ügyvezető kormány, határozatképtelen alkotmánybíróság, elhúzódó politikai válság. Az elmúlt időszakban ezekkel a szavakkal lehetett jellemezni a montenegrói belpolitikát, ahol továbbra is éles ellentét húzódik az államfő és az ügyvezető kormány között. Milo Đukanović államfő nem írt ki előrehozott választásokat az Abazović-kormánnyal szemben elfogadott bizalmatlansági indítvány óta, a kormány által javasolt miniszterelnök-jelöltet pedig nem fogadta el. Válaszul a parlament úgy módosította az alkotmányt az államfő jogköreiről, hogy az nem kerülhetett az alkotmánybíróság elé, annak határozatképtelensége miatt. A politikai feszültség fokozódik, mivel március 19-én államfőválasztást tartanak Montenegróban. 

Politikai válság és háttere

A montenegrói politikai válság az ügyvezető kormány körüli politikai ellentétekre és az alkotmánybíróság határozatképtelenségére vezethető vissza. 2022 júliusában az alkotmánybíróság személyi állományának feltöltése nem valósult meg, mivel a kormány által javasolt 13 fő közül egyik sem kapta meg a szükséges többséget (első fordulóban 54, másodikban 48 szavazatot) a 81 fős törvényhozásban. Később, az Abazović-kormánnyal szemben 2022 augusztusában elfogadott bizalmatlansági indítvány okozta feszültség osztotta meg a pártokat az alkotmánybírói jelöltállításban, majd a héttagú testület három tagjának nyugdíjazása miatt az intézmény határozatképtelenné vált. Mindez több tényező miatt is komoly következményekkel járt. Egyrészről 2022 októberében Montenegróban 14 helyhatósági választást tartottak, melyek végeredményét nem tudták véglegesíteni a testület döntése nélkül. Másrészről, mikor az államfő nem fogadta el Miodrag Lekićet (DEMOS), az ügyvezető kormány miniszterelnök-jelöltjét, a parlament által megszavazott államfői jogkör módosítása sem kerülhetett az alkotmánybíróság elé, hogy vajon sérti-e az elsődleges jogforrást. A parlament az alkotmányban meglévő joghézagot kívánta orvosolni, mert nincs gyakorlat arra, mi történik, ha az államfő 30 napon belül nem fogadja el a parlament miniszterelnök-jelöltjét. Az elfogadott módosítás szerint a parlament így az általa megszavazott jelöltet tekinti miniszterelnöknek, amelyet véleményében az államfő, a Velencei Bizottság és a MANS nem-kormányzati szervezet is alkotmányellenesnek titulált. A politikai válság mérséklésében előrelépés, hogy 2023. február 27-én a parlament négyből három személynek szavazott bizalmat az alkotmánybíróság helyeinek betöltésére, így sor kerülhet a helyhatósági választások eredményeinek véglegesítésére, valamint a módosítás felülvizsgálatára. A helyzet teljeskörű megoldását az előrehozott parlamenti választások kiírása jelentené, amire eddig nem került sor, tekintettel az államfő azon állásfoglalására, miszerint az intézmény nem oszlatta fel magát. 

A sorok között

Milo Đukanović Szociáldemokrata Pártja (DPS) a 2020. évi választásokon 30 mandátumot szerzett, így hosszú idő után ellenzékbe kényszerült. A Krivokapić-, majd Abazović-kormány ellen megszavazott indítványokból fakadó bizonytalanságot a párt nem tudta kihasználni, de az államfőnek jelenleg nem érdeke parlamenti választásokat kiírni: egyrészről azért, mert a jelenlegi közvéleménykutatások azt mutatják, hogy pártja körülbelül nyolc helyet vesztene, másrészről azért, mert az államfői pozíció a kormányválság miatt, ha jogilag nem is, de a társadalmi percepcióban tovább erősödik a parlamenttel szemben.

Fokozott figyelem, összhangban a trendekkel

Az elnökválasztást megfigyelőként az Európai Unió is követi. Toni Picula, az Európai Parlament montenegrói jelentéstevője március 8-án jelentette be, hogy vezetésével a delegáció a választásról szóló médiaközvetítéseket, a kampányt és a jelöltek találkozóit fogja monitorozni. A fokozott nemzetközi figyelem nem véletlen: a nyugat-balkáni államok közül Montenegró élen jár az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában, ugyanakkor a pártok közötti viszályok, az alkotmánybíróság többhónapos működésképtelensége gátolta a további reformok végrehajtását. Míg 2013-ban – a csatlakozási tárgyalások megkezdése után – a Freedom House Nations in Transit jelentése az államot még a közepesen konszolidált demokráciák közé sorolta, addig a 2022. évi riport már csak az átmeneti vagy hibrid rezsim kategóriába rangsorolja az országot, sőt a demokratikus választási folyamatokra vonatkozó reformok megvalósításában is markáns visszaesést lát. A vizsgált időintervallum trendjét erősíti, hogy a március 9-én megjelent Global Freedom jelentés Montenegrót csak részben szabad országként határozza meg.

Az államfőválasztás jelentősége

A március 19-i elnökválasztás a későbbi előrehozott parlamenti választások próbatétele lehet, a médiafigyelem kedvezhet az államfő pártjának is. A pártoknak 2023. február 24-ig kellett megnevezniük a jelölteket. Milo Đukanović regnáló államfőként a választás legnagyobb esélyese, miután a többi párt nem tudott megegyezni közös jelölt támogatásában. Személyével kapcsolatban érdekesség, hogy az alkotmány szerint nem tölthetné be harmadszor a tisztséget, de az alkotmánybíróság egy 2013. évi jogértelmezése lehetőséget ad erre, mivel a 2006. évi függetlenség deklarálása előtti mandátumokat nem értelmezi a jogforrás hatálya alá. 2022 decemberében a CEDEM kutatóintézet felmérése szerint akkor a szavazók 46%-a Đukanović ellen, míg csak 24%-a szavazott volna a jelenlegi elnökre. Legnagyobb kihívóként a 2022 szeptemberében alapított Európa Most Mozgalom (PES) – amely a helyhatósági választásokon is jól szerepelt, és folyamatosan növekvő szavazói bázissal bír – elnökét, Milojko Spajic-ot tartották, akit azonban a Központi Választási Bizottság kizárt, tekintettel arra, hogy 2019-ben szerb állampolgársággal is rendelkezett. A párt kénytelen volt alelnökét, Jako Milatović-ot indítani a választáson, aki ugyanabból a szavazói bázisból számlál támogatókat, mint a Demokratikus Montenegró (~EPP) jelöltje, Aleksa Bečić. A felmérések szerint a voksok megoszlása így megnyitja az utat a szerbpárti Andrija Mandić előtt, hogy a második fordulóba kerüljön, azonban a montenegrói választók aligha szavaznának neki bizalmat Đukanović-csal szemben. 

A kétfordulós választási rendszer, valamint a fenti folyamatok mind a regnáló államfőnek kedveznek, aki a vasárnapi választás után további öt évre nyerheti el megbízatását. Đukanović győzelme esetén a régió leghosszabban hatalmon lévő politikusaként vonulhat be a történelembe, megelőzve Josip Broz Titot, aki 36 éven keresztül vezette Jugoszláviát.

A gyorselemzés a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-22 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
Nyitókép: Trish Hartmann / Flickr

Témakörök: Montenegro, politika, válság
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT