Az Európai Unió következő, 2028–2034-es többéves pénzügyi kerete (MFF) alapjaiban formálhatja át a közösségi forráselosztás logikáját. A Bizottság javaslata szerint a kohéziós, agrár-, vidékfejlesztési és határigazgatási forrásokat egy egységes, rugalmasabb finanszírozási keretbe vonnák össze. Ezzel párhuzamosan egyre konkrétabban körvonalazódik Ukrajna jövőbeli európai integrációja, amely a közös költségvetés egyensúlyát gyökeresen felboríthatja. Magyarország szempontjából mindez egyszerre jelent lehetőséget és költségvetési kockázatot az MFF-en keresztül.
A rugalmasság ára
A reform egyik kulcseleme a rugalmasság. A korábbi, szigorúan szektorális (kohéziós, agrár, vidékfejlesztési) elosztás helyett a tagállamok egyetlen, integrált nemzeti partnerségi tervet nyújtanának be, amelyen belül maguk dönthetnék el, hogy mire költik a forrásokat. (Ebben némi módosulás történt az eredeti tervekhez képest, annyiban, hogy az agrártámogatásokra egy minimumösszeget javasol a Bizottság.) Ez elvileg nagyobb mozgásteret ad a kormányoknak, hogy az uniós támogatásokat a nemzeti fejlesztési prioritásokhoz — például energiafüggetlenséghez, innovációhoz vagy demográfiai célokhoz — igazítsák. A kevesebb brüsszeli bürokrácia és gyorsabb eljárások rövid távon valóban javíthatják a felhasználás hatékonyságát.
A rugalmasság ára azonban a korábbi célzott elosztás feloldása. Az új, összevont forrásstruktúrában könnyebben előfordulhat, hogy a támogatások a politikailag előnyösebb, fejlettebb régiókhoz kerülnek, míg a kevésbé versenyképes térségek hátrányba szorulnak. Magyarország számára ez különösen érzékeny pont, hiszen a kohéziós és agrárforrások együttesen a hazai EU-támogatások több, mint háromnegyedét adják. A kohéziós alap célzott elosztásának gyengülése tovább növelheti a területi egyenlőtlenségeket, miközben a vidéki térségek fejlesztése háttérbe szorulhat. Ezt ellensúlyozhatja, hogy a magyar fejlesztéspolitika eddig is törekedet a decentralizációra, de a falusi társadalmat további átcsoportosítás fenyegeti.
Az agrárszektor veszíteni fog a reformon
Az agrárágazat lehet az új rendszer legnagyobb vesztese. A Bizottság eredeti javaslata szerint a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetése mintegy 20–25 százalékkal csökkenne a jelenlegi ciklushoz képest, a korábbi 386 milliárd euróról körülbelül 300 milliárdra. A közvetlen támogatások plafonját 100 ezer eurós szinten maximálná a bizottság, hogy ne a nagy agrárgazdálkodók felé terelődjék a kevesebb pénz. Közben, november 10-én már egy bővebb agrárköltségvetést irányzott elő a Bizottság, több, mint duplájára emelve a keretet összeségében. Mindeközben az új tagjelöltek, elsősorban Ukrajna hatalmas mezőgazdasági területei komoly versenytársként jelennek meg. Az Európai Bizottság javaslatának magyarázata nyíltan ír az Ukrajna-tartalékról. Egy ukrán csatlakozás esetén az agrártámogatások jelentős része keletre vándorolna, ami elkerülhetetlenül forrásvesztést okozna Magyarországon is. Igaz, a KAP összeolvasztása a kohéziós alappal és a szociális és migrációs célokkal valószínűleg a területalapú támogatások fű alatti felszámolását eredményezné, és az ágazatfejlesztési és környezetbarát támogatások felé terelné a pénzeket. Az európai mezőgazdaság struktúrája valóban versenyképességi kihívás globális szinten, ezért az agrártámogatások átstrukturálása és esetleges csökkentése rendszeresen visszatérő vita az uniós költségvetési tervezés során. Ugyanakkor ne feledjük, hogy ez a támogatási rendszer az egységes piac érdekében jött létre, hogy ne legyenek rejtett nemzeti támogatások, és mindössze az EU összjövedelmének 0,4–0,5%-át jelenti.
Az ukrán bővítés emellett az uniós költségvetési egyensúlyt is érinti. Az ukrán tagság csak a bevételi oldalon történő emeléssel lesz finanszírozható, hiszen egy rendkívül alacsony jövedelmű, de hatalmas területű ország integrálódna az Unióba. Mivel az uniós hozzájárulásokat GDP-arányosan számítják, így Magyarország éves befizetései több százmillió euróval nőhetnek. Közben Ukrajna alacsony fejlettsége lefelé húzná az uniós átlagot, és, bár Magyarország továbbra is jogosult maradna kohéziós célú támogatásra, kisebb részesedést kaphatna a forrásokból, mivel azok egy részét az új tagállam felzárkóztatására csoportosítanák át.
Politikai kockázat
Politikai szempontból az Európai Bizottság kinyilvánítottan politikai bizottságként való működése és a tervezetben hangsúlyosan kiemelt jogállamisági feltétel marad a legnagyobb bizonytalansági tényező. Az új, rugalmas forráskezelési rendszerben még nagyobb hangsúlyt kap a pénzügyi fegyelem, az átláthatóság és az intézményi megbízhatóság. A Bizottság a források folyósítását továbbra is jogállamisági és korrupcióellenes kritériumokhoz köti, ami politikai nyomásgyakorlási eszközként is értelmezhető. Magyarország esetében a korábbi viták és befagyasztott források azt mutatják, hogy a politikai feltételrendszer szigorodása továbbra is fenyegetheti a kifizetéseket.
A versenyképességi céltámogatás
A fenti rugalmasság és átcsoportosítás célja a jelenleg gyenge lábakon álló európai versenyképesség megtámogatása, amelyet a magyar soros elnökség során elfogadott Budapesti nyilatkozat 27 tagállami konszenzusa is alátámaszt. Éppen ezért a versenyképesség erősítésére szánt uniós források jelentősen bővülnek a javaslat szerint: a Horizon Europe és az új European Competitiveness Fund keretében uniós szinten több, mint 400 milliárd euró állna rendelkezésre. Ez kedvezhet azoknak a tagállamoknak, amelyek képesek erős innovációs és kutatási projekteket felmutatni. Magyarország számára ez új lehetőség akkor, ha sikerül fejlesztenie a kutatás-fejlesztési kapacitásokat és az innovációs ökoszisztémát.
A javaslatot eldöntő kérdés persze az lesz, hogy melyik ország mennyi befizetésre és mennyi támogatásra számíthat. Erről egyelőre semmilyen hivatalos közlemény nem született. Annyi biztos, hogy a 2028 utáni uniós költségvetés új korszakot nyit a tekintetben, hogy az uniós támogatás nemcsak fejlesztési eszköz, hanem politikai befolyás, gazdasági stratégia és geopolitikai erőforrás is lesz, amelyben Magyarországnak meg kell találni, hogy miként őrzi meg a nemzeti mozgásterét és fér hozzá a forrásokhoz mind gazdasági, mind politikai értelemben.
A cikk a Visegrádi Alap 22430298. számú projektje keretében született. Nyitókép forrása: depositphotos.com
