Mindenfelé folyamatosan azt halljuk, hogy Magyarországon elszegényedtünk, a keresetünk jóval kevesebbet ér, mint korábban, mérhetetlenül megnőtt a nélkülözés. Ez álhír. Attól, hogy sokszor és hangosan mondják, még messze nem lesz igaz, hogy hazánkban rosszabb a helyzet, mint bárhol máshol.
Ha ellenőrizzük a tényeket, akkor azt látjuk, amit a július 9-én megjelent OECD Employment Outlook 2024 is ír, Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben a reálkeresetek. A 2024. I. negyedéves átlagkereset reálértéke hazánkban 10%-kal magasabb, mint az egy évvel korábbi ugyanezen időszaki szint volt, s ez az 5. legnagyobb javulás volt. Az OECD országok átlaga is növekedett, 3,5%-kal. A 35 országból már 29 ért el javulást, azonban Belgiumban, Franciaországban, Svédországban, illetve az Európai Unión kívül Kanadában, Japánban és Új-Zélandon még mindig csökkent az átlagkereset vásárlóértéke. Íme a kiadvány 1.9. ábrájának „A” grafikonja változtatás nélkül:
Az elemzés bemutatja azt is, hogy a Covid előtti szinthez viszonyítva hogyan állnak az országok. A 2019. IV. negyedévi szinthez viszonyítva Magyarországon 13,5%-kal nőttek a reálkeresetek, s ez Litvánia után a 2. legnagyobb javulás, az OECD átlaga mindössze 1,5%-kal javult közel öt év alatt. A 2021. IV. negyedévi OECD-mélypont óta mi 3,2%-kal javultunk, s ez úgy igazán elismerésre méltó tény, hogy mindössze a 35 országból nyolcban tudtak növekedni a reálkeresetek a legutóbbi években, még az OECD átlaga is 2,8%-kal romlott ez idő alatt. A kiadvány 1.9. ábrájának „B” grafikonja mutatja a részleteket.
Hazánkban csökkenésről csak tavaly beszélhettünk, 2022 szeptemberétől 2023 augusztusáig volt nagyobb a havi infláció, mint az átlagkeresetek emelkedése. 2022-ben éves átlagban, az év első nyolc hónapjának növekedése kompenzálta még az utolsó harmad csökkenését, így akkor még reálkereset-növekedést tudtunk produkálni, majd 2023-ban, az első nyolc hónap romlását az utolsó négy hónap már nem kompenzálta, ezért lett a reálkereset-csökkenésünk 2,9 százalékos.
Idén első negyedévben viszont átlagosan már 10 százalékos növekedést tudtunk kimutatni, januárban 10,4 százalék, februárban és márciusban 9,9 százalék javulásunk volt. Múlt év decembere óta már hatodik hónapja ilyen magas a javulásunk. Hazánkban 2016–2020 között 5 százalék feletti reálkereset-emelkedésünk volt, 2017-ben éves átlagban elértük a 10 százalékot is. Ha nem ér bennünket idén váratlan külső negatív hatás, akkor idén is bőven 5 százalék felett maradhat a keresetek vásárlóerejének javulása, amivel bőven behozzuk a tavalyi romlást.
Az unió tagállamaiban 2020 óta okoz problémát a keresetek vásárlóértékének megtartása. A grafikonon láthatjuk, hogy tavaly és tavalyelőtt a környező országokban jelentős romlást szenvedett el a keresetek vásárlóereje, sőt Németországban már 2020-tól tart a romlás. A cseh keresetek tavaly már csak a 2017-es szintet érték, a németek a 2015., a szlovákok pedig a 2019. évit.
(A teljes cikk a Mandiner online felületén jelent meg.)
