Az infláció szintje mérséklődik. A KSH jelentése alapján már „csak” 12,5% volt szeptemberben az évesített áremelkedés mértéke a fogyasztói árindex alapján, miután a januári csúcs 25,7% volt.
Talán a kétszámjegyű 12 hónapos infláció még nem annyira reménykeltő, de ha megnézzük a többi árindexet azt látjuk, hogy a termelői árak augusztusban már csökkentek, az építőanyag-árak növekedési üteme már egyszámjegyű, illetve az importárak már május óta csökkennek. Még több bizakodásra ad okot az egyik hónapról másikra történt árváltozás vizsgálata. Augusztushoz képest szeptemberre már csupán 0,4%-kal emelkedtek az árak, és az elmúlt két év áremelkedését leginkább meghatározó energia és élelmiszer esetében esetében már árcsökkenés figyelhető meg, valamint a maginfláció havi szinten az árak stabilitását mutatják.
A KSH a következőket írja árucsoportonként az inflációról:
„Az élelmiszerek ára 15,2%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (61,3%), a csokoládé és kakaóé (26,1%), a büféáruké (26,0%) és az alkoholmentes üdítőitaloké (24,0%). A termékcsoporton belül a liszt ára 13,9, a margariné 1,2%-kal csökkent. A háztartási energia 14,6%-kal került kevesebbe, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,2%-kal kevesebbet, a tűzifáért 18,7, a palackos gázért 9,7%-kal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 35,4%-kal nőtt. A szolgáltatások 13,6%-kal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 22,2, az üdülési szolgáltatás 20,2, a sport- és múzeumi belépők 17,5, a járműjavítás és -karbantartás 16,9%-kal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7%-kal kevesebbe került. A szeszes italok ára 15,5, a dohányáruké 10,1%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 1,5, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 9,8 a fűtő- és főzőberendezésekért 7,7, az új személygépkocsikért 7,0, a szobabútorokért 4,1%-kal kellett többet fizetni, a használt személygépkocsikért 8,5%-kal kevesebbet. Az állateledelek ára 30,6, a mosó- és tisztítószereké 25,6, a testápolási cikkeké 13,0 a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 6,4%-kal magasabb lett.”
Ugyanakkor a gazdasági növekedés áldozatául esett az infláció egyszámjegyűsítésének. Bár ez nem lephetett meg minket, hiszen, mint korábban írtuk, a Modern Monetáris Elmélet atyja által inspirált májusi konferenciánk kapcsán, a kamatemeléssel eliminált infláció mellékhatása a növekedés elpusztítása is. Az augusztusban több mint 5%-kal csökkenő ipari termelés csak megerősíti azt a várakozást, hogy a 2023-as GDP csökkenést fog mutatni.
Lassan tehát eljutunk abba a fázisba, amikor már nem az infláció ellen, hanem a növekedésért kell optimalizálni a gazdaságpolitikát. Ezt az előkészítést szolgálja november 9-i konferenciánk is, amely vállalati és gazdaságpolitikai döntéshozókat, valamint munkaerőpiaci szakértőket ültet egy asztalhoz a helyzetértékelés és a tennivalók meghatározása érdekében – Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyitógondolataival kezdve.
