A tiszta, környezetbarát energiák előállítása fokozottan növeli a keresletet az úgynevezett zöldfémek iránt. Ide sorolhatóak például a lítium, kobalt, réz, nikkel, mangán, grafit, de a különféle ritkaföldfémek is, melyeket széles körben használnak szél-, nap-, víz-, atom- vagy geotermikus energiák előállítása során. Megjelennek továbbá az elektromos jármű és akkumulátorgyártás folyamatában, de a mobiltelefonok gyártásában is kulcsfontosságúak. Egyes ritkaföldfémeket a hadiiparban, tehát a védelmi technológiákban is hasznosítanak, de orvosi eszközökben is előfordulnak.
Annak ellenére, hogy a zöldfémek meghatározó szereppel bírnak az energiaátmenetben, mégsem állíthatjuk, hogy maga a kitermelési folyamat is teljes egészében zöldnek tekinthető. A ritkaföldfémek kinyerése bonyolult folyamat mind a környezetvédelmi, mind a technikai, mind a politikai tényezők miatt. A környezetvédelmi aggodalmakat erősíti, hogy a ritkaföldfémek bányászata során jellemzően nagy mennyiségű mérgező és radioaktív anyag keletkezik. A bányászat mellett a feldolgozás szintén károsíthatja az ökoszisztémát és veszélyes melléktermékeket juttathat a légkörbe. De nemcsak az előállítás, hanem sok esetben az ártalmatlanításuk is környezetromboló. Ezek a problémák különösen hangsúlyosak a fejlődő, illetve alacsonyabb jövedelmű országokban, ahol a környezetvédelmi szabályozások jóval megengedőbbek a fejlett, nyugati országokéhoz képest.
A zöldfémekkel kapcsolatos bármilyen problémákat, nehézségeket azért is kell központi kérdésként kezelni, mert Európa célkitűzése, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, tehát nullára redukálja az üvegházhatású gázok kibocsátását. Becslések szerint ez megközelítőleg harmincötszörösére emeli a lítium és huszonhatszorosára a ritkaföldfémek iránti szükségletet a jelenlegihez képest. A zöld energiák iránti igény egyúttal megnöveli a szélerőművek, napelemek, akkumulátorok iránti keresletet, melyek előállításához kulcsfontosságúak a már említett zöldfémek.
A legnagyobb beszállítók között elsőként Kínát kell kiemelnünk, de Vietnám és Brazília szintén jelentős ritkaföldfémkészlettel rendelkezik. Kína részesedése a nikkel és a kobalt finomításában is jelentős, és számos más zöldfém esetében van a termelés kontrollja az ő keze alatt.
Mivel a zöldfémek kitermelése az országok egy szűk csoportjára korlátozódik jelenleg, a zöld átállás esetén az országoknak ugyanúgy fontos erőfeszítéseket szükséges tenni azért, hogy az energiarendszerek rugalmasak, ellenállóak és biztonságosak maradjanak. A környezetkímélő technológiákra történő átállással nem szűnnek meg az ellátás biztonságát érintő esetleges veszélyek, de az árak ingadozásával ugyanúgy számolni kell.
Az EU rendkívül kitett a külföldi beszállítóknak. Von der Leyen szintén hangot adott annak, hogy Európának lépnie kell az ügyben, és nem szabad engedni, hogy az orosz függőséget kínai függőség váltsa fel. Európában is vannak ritkaföldfém-készletek, köztük Svédországban, Finnországban, Görögországban vagy Spanyolországban, amivel Európa is jelentősen tudná csökkenteni az importfüggőségét. A fejlesztendő terület itt is az, hogy a kibányászás és a feldolgozási folyamat terén legyenek előrelépések.
A Nyugat egésze számára igaz tehát, hogy elengedhetetlenek a további geopolitikai kutatások, illetve az új stratégiai partnerségi megállapodások felkutatása.
Az írás bővített verziója elolvasható a napi.hu oldalán.
