Az orosz–ukrán háború elsősorban az érintett felek által exportált mezőgazdasági termékek tőzsdei árfolyamán keresztül is veszélyezteti a világgazdasági stabilitást.
Nyersanyagár-drágulás
Az ukrán mezőgazdasági export logisztikai és az orosz embargós akadályait a sajtóban reprezentáló búza esetében az éves drágulás 50% volt, míg ezen belül a háború kitörése óta 18%-kal növekedett a világpiaci ára. Még a búzát helyettesítő rizs és kukorica esetében esetében is tapasztalható 12%-os, illetve 6%-os áremelkedés a háború kitörése óta. A háború által szintén közvetlenül érintett árpa és napraforgó esetében az elmúlt 12 hónapban lényegében a háború kezdete óta következett be az áremelkedés jelentős része. Az emúlt 3 hónapban az árpa tőzsdei ára 58%-kal, az napraforgó olaj 35%-kal drágult.
Világszintű élelmiszerhiány a háborús felek által exportált termékek piacán
A FAO statisztikái alapján 2020-ban közel 764 millió tonna búza termett a világon, amelyből több mint 184 millió tonna került exportra. Ebből 32 millió tonnát Oroszország és 13 millió tonnát Ukrajna exportált. Tehát a világkereskedelembe kerülő búza nagyjából 7%-a ukrán, 17,4%-a pedig orosz – azaz háborúval érintett forrásból származhat idén és jövőre is. Az ukrán búzaexportot elsősorban a logisztika szempontjából sújtja a háború, mert nem tud eljutni a tengeri kikötőkbe, a vasút áteresztő képessége pedig szűkös. Továbbá a következő vetéshez szükséges vetőmag behozatala is ugyanebbe az akadályba ütközik, amely már előrevetíti az áruhiányt 2022 végére. Az orosz búzaexport a háborúra válaszul adott kereskedelmi és szállítmányozási embargók miatt kerülhet veszélybe.
Közel 30 ország importál az orosz és ukrán forrásból. Leginkább Egyiptom, Eritrea, Szomália és Libanon van nekik kiszolgáltatva. A nyersanyagárak is reagálnak a kínálati/termelői/szállítási kockázatokra. Természetesen a háború mellett más hatások is érik az élelmiszerárakat, úgymint az állati és növényi betegségek, az időjárási hatások, az általános globális áremelkedés, a népességnövekedés miatti keresletbővülés stb. Mégis, a háború is okozója az élelmiszer-nyersanyagárak emelkedésének. A búza, az árpa és napraforgóolaj világpiaci ára az elmúlt 3 hónapban a helyettesítő termékeket (rizs, kukorica, szója, repceolaj, canola olaj) meghaladó mértékben emelkedett, amely jól érzékelteti azt, hogy a jelentős orosz és ukrán termelői exportrészesedésű termékek árfolyamát érinti közvetlenül a háború. Csakhogy mindezek áremelkedése húzza felfelé a helyettesítő élelmiszerek árát is, hiszen azok irányába mozdul el az árérzékeny kereslet. Ezen felül a háború nyersanyagtőzsdei spekulációt is beindíthatott, amely szintén hozzájárul az áremelkedéshez.
A fenti áremelkedés és az importkiszolgáltatottság leginkább azokat az országokat érintik, amelyek jellemzően a világ népességének legszegényebb szegmensét reprezentálják, és ahol lakosság a jövedelmének több mint 60%-át élelmiszerre költi.
A teljes cikk a Portfolio.hu oldalon olvasható.
