Az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakát 2022. szeptember 12-én nyitották meg. Különlegessége Magyarország szempontjából az volt, hogy magyar diplomata, Kőrösi Csaba került a Közgyűlés élére.
A Közgyűlés kezdő hete az ún. magas szintű hét, amelyen az államok legmagasabb szintű képviselői: elnökök, miniszterelnökök, külügyminiszterek vesznek részt. Az ülésszakok egy évet ívelnek át, szeptembertől szeptemberig. Az idei ülésszak külön érdekessége hazánk számára, hogy idén az ENSZ Közgyűlés elnöke Kőrösi Csaba magyar diplomata, Magyarország korábbi New York-i ENSZ nagykövete, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának korábbi vezetője lett.
A Közgyűlés elnökét rotációs alapon választják, az ún. regionális csoportok által állított jelöltek közül. A regionális csoportok földrajzi alapon osztják el az országokat, így jöttek létre az afrikai, ázsiai-csendes-óceáni, kelet-európai, latin-amerikai-karibi, illetve nyugat-európai és egyéb államok (érdekes módon ide tartozik többek között: Törökország, Izrael, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és megfigyelőként az USA) csoportja. A legnagyobb hatalmú országok nem töltik be az ENSZ Közgyűlés elnöki tisztségét, így Kína, Franciaország, Japán, Oroszország, az Egyesült Királyság, valamint az USA nem szokott elnököt adni. A regionális csoportok között rotálódik évente az elnökség, csoporton belül pedig mindig más ország kerül sorra (egy ország csak ritka esetben tölti be kétszer a posztot), a regionális csoport pedig maga választja meg jelöltjét. Így biztosítható az, hogy minden állam sorra kerülhessen, vagy esélyt kapjon az elnökségre.
Az ENSZ Közgyűlésének elnökének fontos feladatai vannak.
Az elnököt és vele együtt a 21 alelnököt a Közgyűlés választja meg az adott egyéves ülésszakra. Az elnök feladatai magában foglalnak eljárási jellegű és tartalmi feladatokat is: ő nyitja meg és zárja be az ENSZ Közgyűlésének plenáris üléseit, vezeti a vitát, őrködik az eljárási szabályok betartása felett. Meghatározza a felszólalások rendjét, lehetőséget ad a felszólalásokra, kérdéseket és bejelentéseket tesz. Joga van a felszólalások idejét időben korlátozni, lezárni a felszólalók listáját, vagy a vitát egy témában, ezenkívül fel is függesztheti vagy elnapolhatja azokat. Az elnök a jogait tekintve a Közgyűlés alá tartozik. Ezen eljárási jellegű jogoknak nagy szerepe lehet, hiszen adott esetben az, hogy kinek adja meg a szót, és mikorra időzít egy-egy vitát, különös jelentőséggel bírhat.
Az előző, 76. ülésszakban Abdulla Shahid (Maldív-szigetek) volt az elnök az ázsiai-csendes-óceáni régióból, idén pedig a kelet-európai csoport volt soron, azon belül is Magyarország. Kőrösi Csabát 2022. június 7-én választotta meg a Közgyűlés. 1990-től ezidáig a kelet-európai regionális csoportból hatan töltötték be a Közgyűlés elnöki tisztségét, akik mind (korábbi) külügyminiszterek voltak. 1992-ben Stoyan Ganev bolgár politikust, külügyminisztert választották meg a Közgyűlés elnökévé, aki legfőbb prioritásként a politikai, társadalmi és gazdasági problémákra való megoldások kidolgozását jelölte meg. 1997-ben az ukrán politikus, külügyminiszter, Hennadiy Udovenko töltötte be a Közgyűlés elnöki tisztségét. Udovenko prioritásként a nemzetközi béke és biztonság megtartását, valamint a tartós gazdasági növekedés és fenntartható fejlődés előmozdítását határozta meg. A 2002-ben megválasztott Jan Kavan cseh politikus, külügyminiszter álláspontja az volt, hogy a béke és biztonság fenntartásának érdekében a nemzetközi terrorizmus elleni nemzetközi koalíciók megerősítésére van szükség. Prioritásként határozta meg továbbá, hogy az oktatás és az egészségügy terén minél szélesebb körű hozzáférést kell biztosítani az információs és kommunikációs technológiákhoz, továbbá e két terület vonatkozásában reformok végrehajtására van szükség. A Közgyűlés elnöki tisztségét 2007-ben betöltő észak-macedón diplomata, volt külügyminiszter, Srgjan Kerim a klímaváltozás okozta kihívások, az AIDS kezelése, valamint a globális terrorelhárító mechanizmus kidolgozása tekintetében határozta meg a prioritásokat. 2012-ben Vuk Jeremić szerb politikus, külügyminiszter az élelmiszerbiztonság elősegítését, a lefegyverzést, illetve a klímaváltozás kezelését jelölte meg kiemelt prioritásokként. Miroslav Lajčák szlovák diplomata, külügyminiszter a 2017-es megválasztásakor a béke megőrzését, a nemzetközi konfliktusok megelőzését, a migráció és a fenntartható fejlődés kérdésköreit jelölte meg prioritásként. Az elmúlt években a nemzetközi közösség olyan kihívásokkal nézett szembe, mint a pandémia kezelése, a klímaváltozás felgyorsulása, a globális éhínség kezelése, az egyenjogúság, a migráció és a menekültügy kérdésköre, így az adott ülésszakok elnökei ezen aktuális kihívások kapcsán határozták meg prioritásokat.
Kőrösi Csaba elnöksége idejére a következő prioritásokat határozta meg: konkrét megoldások, szolidaritás, fenntarthatóság és tudomány. Kiemelte, hogy elnöksége során konkrét megoldásokat szeretne támogatni, melyek egyaránt hatással vannak ez emberi életre és a bolygóra is. Kőrösi kitért arra, hogy a pandémia felhívta a szolidaritás jelentőségére a nemzetközi közösség figyelmét. Úgy látja, az államok már eldöntötték, hogy fenntarthatóbb életszínvonalat kell teremteni, mely kapcsán láthatjuk majd, hogy az a mindennapjainkra milyen hatással lesz. A prioritások körében felhívta továbbá a nemzetközi közösség figyelmét arra is, hogy a tudomány kiemelt szerepet kell, hogy élvezzen, ugyanis a klímaváltozás és a világjárvány okozta veszteségek következtében a tudomány által megalapozott döntések meghozatala szükséges.
Kőrösi Csaba a 77. ülésszak nyitóbeszédében kiemelte továbbá, hogy az emberiséget érő fő kihívások megkövetelik az együttműködést, továbbá a hatékony multilaterális kapcsolatok újjáélesztését, arra fókuszálva, hogy mi az, ami összeköti az emberiséget.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Ukrajnában dúló háború fordulópontnak tekinthető, mert ha nem vigyázunk, akkor az orosz invázióból származó hadviselési módszer a nemzetközi élet eszköztárának részévé válhat. Kőrösi hangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni, mivel emberek halnak meg, a háború megöli a fejlődést, a természetet, illetve milliók álmait is. Megjegyezte továbbá, hogy a nukleáris fegyverek bevetésének kockázata jelen pillanatban magasabb, mint az elmúlt 40 évben bármikor.
Kőrösi Csaba figyelmeztette a nemzetközi közösséget, hogy egyre komolyabb konfliktusokkal nézünk szembe bolygónk felmelegedése és a természeti erőforrások rohamos csökkenése miatt. Kiemelte, hogy a vízhiány válik az emberiség legnagyobb fenyegetésévé. Röviden kitért továbbá a pandémia pusztító hatásaira is, különösen az élelmiszerellátási bizonytalanságra, a rohamosan növekvő energiaárakra és a rekordmértékű inflációra. Szerinte már nem fogunk visszatérni a jól megszokott életünkhez. A jelenlegi helyzetben a jobb eredményekhez átalakulásra van szükség.
Az ENSZ Közgyűlés elnöke kitért még a tudomány szerepére az ENSZ döntéshozatalában. Együttműködést hirdetett a civil társadalommal, akadémikusokkal, privát szférával, kutatókkal, gyakorló szakemberekkel, hogy a jelenkor problémáira olyan megoldásokat találjunk, melyek tényekből, hiteles információkból és a tudományból erednek. Végül kiemelte a fiatalok elérésének fontosságát is. Kőrösi szerint be kell vonni a fiatal generációt a közös munkába, hogy ha ők fognak a helyükön ülni, jobb ötletekkel és jobb tervekkel álljanak elő, mint elődeik.
Fegyveres konfliktusokkal terhelt időkben a Közgyűlés szerepe különösen jelentősen felértékelődik. Amint azt az ENSZ Főtitkára által 1992-ben kiadott, „An Agenda for Peace” jelentés is rögzíti, az ENSZ Alapokmányával összhangban a Biztonsági Tanács mellett a Közgyűlésre is jelentős szerep hárul a nemzetközi béke és biztonság fenntartása tekintetében. Ahogy Boutros-Ghali fogalmaz, a Közgyűlésnek „mint univerzális fórumnak el kell ismerni abbéli képességét, hogy megfelelő intézkedéseket mérlegeljen és javasoljon. E célból alapvető fontosságú annak előmozdítása, hogy minden tagállam használja [a Közgyűlést], annak érdekében, hogy nagyobb befolyást lehessen gyakorolni a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető helyzetek megelőzése vagy visszaszorítása érdekében.” Láthattuk, hogy az orosz-ukrán konfliktus kapcsán a nemzetközi béke és biztonság megőrzése érdekében tehetetlen Biztonsági Tanács helyett a Közgyűlés volt az, amely határozatot tudott elfogadni, mely nem mellesleg elsöprő többséggel ítélte el az orosz agressziót, illetve szólította fel Oroszországot az Ukrajnában folytatott harcok beszüntetésére. Tekintettel az állandó tagok vétójára, a feladat egyre többször a Közgyűlésre hárul. Ezért is bír Magyarország számára kiemelt jelentőséggel Kőrösi Csaba elnökké választása.
A szerző ezúton köszöni Tuza Tamara és Fekete Dániel hallgatóknak a háttérinformáció összeállítását.
