Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én lépett ki az Európai Unióból több éves huzavonát követően. Több dolgot is át kellett gondolniuk az állampolgároknak a 2016-os népszavazáson, hiszen a kilépés következményei jelentős mértékben átalakítanák például a kereskedelmet vagy akár a munkaerőpiacot. A Brexit azonban a brit lakosság körében korábban is népszerű gondolat volt, különösen a 2008-as világválság Európai Unióra gyakorolt gazdasági és politikai hatásai erősítették meg a kilépők táborát.
Félő volt, hogy a többi tagállam is fontolóra veszi a kilépést, ám Brexit végül egy fordított dominóhatást ért el. A várakozásokkal ellentétben nem növelte az uniós polgárok körében az EU-ellenességet és nem bátorította fel a politikai vezetőket arra, hogy saját országuk kilépését követeljék.
A Brexit-forgatókönyvek célja mindenekelőtt az volt, hogy a kilépés a szigetország számára minél kedvezőbb végkifejletet nyújtson. Az Egyesült Királyság olyan megoldást szeretett volna véghezvinni, amelyben egyszerre hozzáférhetnek az unió által nyújtott áru- és szolgáltatáspiachoz, emellett korlátozhatják az emberek szabad áramlását. Azonban hamar világossá vált, hogy kompromisszumokat kell kötniük az EU-val. Az országnak a kilépést követően főként hosszabb távú következményekkel kell szembenéznie, mely jelentősen kihat a gazdaságra is, ide sorolható többek között a versenyképesség változása. A brit cégeket fenyegeti az a veszély, hogy minél inkább kiszorulhatnak az európai piacról, mely jelentős bevételkiesést is okozhat. Németországot követve az Egyesült Királyság volt az EU másik legjelentősebb befizetője. A szigetország kilépése évi közel tízmilliárd eurójába kerül az unió költségvetésének.
A szigetország és az Európai Unió között megszűnt a szabad mozgás. A Brexitet megelőzően az Egyesült Királyságban számtalan kelet-európai bevándorló vállalt munkát, legfőképpen a hiányszakmákban helyezkedtek el. A brit Toborzási és Foglalkoztatási Szövetség jelentése alapján 2021-ben az ápolók, gondozók, óvodai és általános iskolai szakemberek, szakácsok, értékesítési asszisztensek, takarítók, karbantartók, illetve a postások körében érezhető igazán a veszteség. A Brexit mellett a koronavírus is súlyos terheket rótt a brit gazdaságra, hiszen 2020 februárjától ugrásszerűen megnőtt a betöltetlen álláshelyek száma.

A Közúti Fuvarozó Egyesület (Road Haulage Association) tagjai körében végzett felmérése alapján legalább 100 ezer kamionsofőr hiányzik az utakról, mely erőteljesen kihatással lehet a szállítmányozásra, egyes termékcsoportok esetében késések várhatók. 2021-ben eme jelenség hatására üzemanyaghiány alakult ki, igen jelentős pánikhangulatot idézett elő.
Az országban pontalapú bevándorlási rendszert vezettek be 2021. január 1-jétől, mely a jelenlegi szabályozások szerint hatályos. A kormány egy ún. „ausztrál-típusú” pontrendszer bevezetésére törekedett, mely az uniós, illetve az unión kívül érkező bevándorlók között nem tesz különbséget. Többféle vízumot kaphatnak meg az érintettek, akik munkát szeretnének vállalni: létezik szakképzett munkavállalói, egészségügyi és ellátási, „global talent”, valamint alternatív munkavállalói vízum is. Szakképzett munkavállalói vízumra jogosult az a munkavállaló, aki tudja igazolni azt, hogy képesítésének megfelelő munkaajánlattal rendelkezik egy Belügyminisztérium által elfogadott foglalkoztatótól, akitől a legkisebb bérezési küszöbértéket kapja meg. Az egészségügyi és ellátási vízumra az egészségügyi tevékenységet végző személyek jogosultak. A „global talent” vízum olyan személyek kaphatják meg, akik egyedülálló tudással rendelkeznek a szakterületük terén, például természettudományok, társadalomtudományok vagy művészetek kutatói. Az alternatív munkavállalói vízumok közé sorolhatjuk a speciális foglalkozású személyeket vagy a sportolóknak fenntartott vízumprogramokat. Az angol nyelvtudás szintje minden vízum tekintetében döntő tényező lehet.
A Brexit bekövetkeztével a brit egyetemekre készülő tanulók élete is gyökeresen megváltozott. A magyar fiatalok körében is népszerű „úti cél” volt, hiszen kedvező feltételeket biztosítottak az ide érkező jövendőbeli hallgatók számára az uniós diákhitellel. A 2021-es évben csaknem 95%-kal kevesebb magyar diák kezdte el tanulmányait a szigetországban, mint 2020-ban. Szintén a 2020-as évben változott meg lényegesen a brit tandíja mértéke. Az addigi 9250 fontról akár 30–40 ezer fontra emelkedett az éves tandíj, egyetem és szak típusától függően. Az átalakulások következtében nem csoda, hogy csökkenő tendenciát mutat a brit egyetemeket választók aránya, így az Egyesült Királyság a jól képzett, uniós országokból jövő értelmiségtől eshet el, akik valószínűsíthetően a szigetországban helyezkedtek volna el.
Összefoglalóan elmondható, hogy a Brexit rengeteg változást hozott mind a britek, mind a többi tagország életébe. Az Egyesült Királyság kedvező konstrukciót szeretett volna kialkudni, mely nem teljes mértékben valósult meg. A szabad mozgást érintő változások is szembeötlők, az egyes szektorokban lévő munkaerőhiány komoly gondokat okoz már a mindennapokban is. A Brexit manapság is egy vitatott kérdéskör a britek körében. 2022 májusában az emberek 47 százaléka gondolta úgy, hogy helytelen volt kilépni az Európai Unióból, míg 39 százalékuk szerint ez volt a helyes döntés, a bizonytalanok aránya 11-13 százalék körül mozgott. Úgy tűnik, hogy a lakosság sincs szilárdan meggyőződve arról utólag, hogy helyes döntés volt a kilépés.
Nyitókép forrása: 89 Initative