Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Csapó Zsuzsanna

Segíteni vagy nem segíteni: ez itt nem lehet kérdés

Agresszió történt, vitán felül állóan.

Csapó Zsuzsanna 2023.01.30.
Szűcs Petra

A szigorú kínai karantén gazdasági hatásai

Kína újranyitása szükséges és időszerű lendületet adhat.

Szűcs Petra 2023.01.27.
Máthé Réka Zsuzsánna

Aggódjunk-e a magas államadóssági ráták miatt?

Egyre több uniós tagállam lépi át az adóssághatárt. 

Máthé Réka Zsuzsánna 2023.01.24.
Kutasi Gábor

2023 kockázatai

Az alkalmazkodási kényszer indíthat újabb fellendülést.

Kutasi Gábor 2023.01.13.
Navracsics Tibor

Harminc éves az európai egységes belső piac

Van mit ünnepelni.

Navracsics Tibor 2023.01.12.
LUDECON BLOG
Csehes András
Csehes András
gyakornok, NKE EJKK Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
  • 2022.03.03.
  • 2022.03.03.

Az orosz-ukrán helyzet hatása a nemzetközi piacokra

Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus napjaink legégetőbb problémái közé tartozik. Ugyan sokáig számos elemzés arra a következtetésre jutott, hogy igazán egyik félnek sem áll érdekében egy nyílt háború megvívása, február 24-én mégis bekövetkezett a legrosszabb forgatókönyv, és az orosz hadsereg megkezdte Ukrajna lerohanását. A pattanásig feszülő háborús helyzet és a különböző diplomáciai manőverek komoly feszültségeket okoznak a pénz- és nyersanyagpiacokon is. Ennek hatásai természetesen nemcsak a térségben érzékelhetők, hanem hatást gyakorolnak az egész világgazdaságra.

Hol tartunk most?

Oroszország és Ukrajna konfliktusában komoly szerep jut Európa országainak, valamint az Amerikai Egyesült Államoknak is. A helyzet kapcsán természetesen mindenki saját érdekeit is igyekszik védelmezni, ami azonban nem teljesen egységes a NATO szempontjából. Azt ugyanakkor el kell mondanunk, hogy nemzetközi szinten még mindig az USA tekinthető Oroszország elsődleges tárgyalópartnerének, amit többek között az is igazol, hogy sokáig számos elemzés egy orosz–amerikai háttéralku létrejöttétől várta a helyzet megoldását. 

Mint az köztudott, ez nem történt meg, ugyanis február 21-én Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan is elismerte a donyecki és luhanszki népköztársaságok függetlenségét, majd február 24-én hajnalban az orosz haderő több irányból is átfogó támadást indított nyugati szomszédja ellen. 

A pénzpiacok helyzete

Régi igazságnak tartják, hogy a pénzügyi piacok teljesítménye alapján nehezen jelezhetők előre a háborúk, mint ahogy az is, hogy a befektetők gyakran a legrosszabb helyzetekre igyekeznek felkészülni. Ennek tükrében érdekes helyzetet követhettünk végig a pénzpiacok helyzetének elemzése kapcsán. Már december során ellentmondásosnak tűnt, hogy az orosz–ukrán határról érkező hírek dacára a rubel árfolyama és az orosz részvénypiac állapota is hozta a 2021 elején mutatott szintjét, ami a konfliktus viszonylag higgadt fogadtatására utalt. 

Ez a helyzet persze nem tarthatott örökké, februárban már azt láthattuk, hogy a hedge fundok megkezdték az ukrán és orosz eszközök felhalmozását, mivel azok árfolyama a növekvő kockázatok miatt jelentős esésen ment keresztül.

Ekkor már komoly feszültségeknek lehettünk szemtanúi. Joe Biden, az USA elnöke nyíltan kijelentette, hogy Putyin Ukrajna lerohanására készül. Kijelentését a piacok zuhanórepülése követte, melynek tetőpontját az orosz támadás reggelén érték el. A Dow Jones, az S&P és a Nasdaq is komoly zuhanáson esett keresztül, ami csak Biden elnök tudott ellensúlyozni további szankciók bejelentésével. 

Természetesen a háború kitörésével járó bizonytalanság mindenhol éreztette a hatásait. A BUX árfolyama is hatalmasat zuhant, és a forint is jelentősen gyengült az euróval szemben, azonban talán az orosz gazdaság helyzete a legérdekesebb. 

A Krím 2014-es elcsatolása óta Oroszország tudatosan „erődgazdaságot” kezdett kiépíteni, melyet azonban jelentős próba elé állítanak a nyugati szankciók. Az ezek bevetésétől való félelem miatt az orosz részvények 33%-ot zuhantak az invázió következtében, és bár azóta visszanyerték a veszteségek egy részét, a rubel értéke így is a rekordalacsony szint közelében van a dollárral és az euróval szemben.

Nyersanyagok

Oroszország a föld legnagyobb országaként hatalmas nyersanyagkészletekkel rendelkezik, melyek jelentősége az egész világra kiterjed. Ennek kapcsán tehát célszerű megvizsgálni ezen ágaztok helyzetét, ugyanis a konfliktus és a nyugati szankciók kérdése az egész világra kiterjedően éreztetik hatásukat.

A legfontosabb ilyen ágazat a földgázkitermelés, ugyanis Oroszország rendelkezik a világ földgázkészletének negyede felett. Ez az oka a sokat emlegetett energiafegyver terminus létrejöttének is, ugyanis az Európa által importált földgázmennyiség körülbelül 40%-a Oroszországból érkezik, mely jelentős zsarolási potenciállal bír a Kreml urai kezében. Az orosz–ukrán konfliktus persze jelentősen súlyosbítja Európa helyzetét a földgázellátás tekintetében, sőt már olyan elemzés is napvilágot látott, mely éppen azzal az eshetőséggel foglalkozik, ha Oroszország nem szállítana többé nyugatra a gázából. Ez természetesen olyannyira nem érdeke egyik félnek sem, hogy a nyugati szankciók között sem szerepel a gáz exportjának leállítása.

Hasonló a helyzet a kőolaj piacán is, hiszen Oroszország a maga napi 5 millió hordós exportjával Európa importjának 25%-át szolgáltatja, melynek kiesése akár 50%-os emelkedést is előidézhetne az olaj árában, ami a csütörtöki események hatására egy időre már a 100 dolláros határt is átlépte.

Oroszország kapcsán ritkábban beszélünk a különböző fémek piacáról, pedig innen származik a világ nikkelexportjának 49%-a, a palládium 42%-a, az alumínium 26-a, illetve a platina 13%-a. Mindezek mellett az arany ára is komoly növekedést ért, el hiszen válsághelyzetekben a befektetők előszeretettel invesztálják pénzüket úgynevezett menekülő eszközökbe, melynek következményeként az áprilisi határidős arany ára már Ukrajna lerohanása előtt 1862 dollárra emelkedett unciánként, a támadás hírére pedig a 2000 dolláros árat is megközelítette.

Mindezek mellett nem feledkezhetünk meg a mezőgazdaságról sem, ugyanis Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőrévé nőtte ki magát, sőt Ukrajnának is stabil helye van a világelsők között. A búza mellett természetesen az árpa, a kukorica, a repce és a napraforgó is komolyan érintett, sőt a műtrágyaellátás is komoly veszélyben van, ugyanis az összetevők jelentős részét szintén Oroszország szállítja – az ammónia 23%-a, a kálium 17%-a és a foszfátok 10%-a. Ennek megfelelően talán nem is lehet meglepetés a hír, mely szerint az orosz–ukrán konfliktus a chicagói árutőzsdén is komoly hatással volt a búza határidős jegyzésére, mely még magasabbra teszi az egyébként is évtizedes viszonylatban is magas élelmiszerárakat. 

Összegzés helyett

Oroszország és Ukrajna konfliktusa könnyen látható egy viszonylag elszigetelt eseménynek, mely ugyan határainkhoz közel játszódik, de alapvetően mégis két fél küzdelme áll az események középpontjában. Ezt a tévhitet azonban éppen gazdasági szempontból a legkönnyebb megcáfolni. A világgazdaság globalizációjának következtében a konfliktus nem csak Európára, hanem az egész világra komoly hatással van. Ennek következtében szinte a föld minden tájáról találkozhatunk hírekkel a háború megítélése és gazdasági vonzatai felől. Reményeink szerint ez a globális felelősség az önmérséklet olyan szintjére vezérli a feleket, mely hozzájárulhat a konfliktus eredményes lezárásához és hosszú távú békés rendezéséhez.

Témakörök: gazdaság, háború, piacok
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT