Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus napjaink legégetőbb problémái közé tartozik. Ugyan sokáig számos elemzés arra a következtetésre jutott, hogy igazán egyik félnek sem áll érdekében egy nyílt háború megvívása, február 24-én mégis bekövetkezett a legrosszabb forgatókönyv, és az orosz hadsereg megkezdte Ukrajna lerohanását. A pattanásig feszülő háborús helyzet és a különböző diplomáciai manőverek komoly feszültségeket okoznak a pénz- és nyersanyagpiacokon is. Ennek hatásai természetesen nemcsak a térségben érzékelhetők, hanem hatást gyakorolnak az egész világgazdaságra.
Hol tartunk most?
Oroszország és Ukrajna konfliktusában komoly szerep jut Európa országainak, valamint az Amerikai Egyesült Államoknak is. A helyzet kapcsán természetesen mindenki saját érdekeit is igyekszik védelmezni, ami azonban nem teljesen egységes a NATO szempontjából. Azt ugyanakkor el kell mondanunk, hogy nemzetközi szinten még mindig az USA tekinthető Oroszország elsődleges tárgyalópartnerének, amit többek között az is igazol, hogy sokáig számos elemzés egy orosz–amerikai háttéralku létrejöttétől várta a helyzet megoldását.
Mint az köztudott, ez nem történt meg, ugyanis február 21-én Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan is elismerte a donyecki és luhanszki népköztársaságok függetlenségét, majd február 24-én hajnalban az orosz haderő több irányból is átfogó támadást indított nyugati szomszédja ellen.
A pénzpiacok helyzete
Régi igazságnak tartják, hogy a pénzügyi piacok teljesítménye alapján nehezen jelezhetők előre a háborúk, mint ahogy az is, hogy a befektetők gyakran a legrosszabb helyzetekre igyekeznek felkészülni. Ennek tükrében érdekes helyzetet követhettünk végig a pénzpiacok helyzetének elemzése kapcsán. Már december során ellentmondásosnak tűnt, hogy az orosz–ukrán határról érkező hírek dacára a rubel árfolyama és az orosz részvénypiac állapota is hozta a 2021 elején mutatott szintjét, ami a konfliktus viszonylag higgadt fogadtatására utalt.
Ez a helyzet persze nem tarthatott örökké, februárban már azt láthattuk, hogy a hedge fundok megkezdték az ukrán és orosz eszközök felhalmozását, mivel azok árfolyama a növekvő kockázatok miatt jelentős esésen ment keresztül.
Ekkor már komoly feszültségeknek lehettünk szemtanúi. Joe Biden, az USA elnöke nyíltan kijelentette, hogy Putyin Ukrajna lerohanására készül. Kijelentését a piacok zuhanórepülése követte, melynek tetőpontját az orosz támadás reggelén érték el. A Dow Jones, az S&P és a Nasdaq is komoly zuhanáson esett keresztül, ami csak Biden elnök tudott ellensúlyozni további szankciók bejelentésével.
Természetesen a háború kitörésével járó bizonytalanság mindenhol éreztette a hatásait. A BUX árfolyama is hatalmasat zuhant, és a forint is jelentősen gyengült az euróval szemben, azonban talán az orosz gazdaság helyzete a legérdekesebb.
A Krím 2014-es elcsatolása óta Oroszország tudatosan „erődgazdaságot” kezdett kiépíteni, melyet azonban jelentős próba elé állítanak a nyugati szankciók. Az ezek bevetésétől való félelem miatt az orosz részvények 33%-ot zuhantak az invázió következtében, és bár azóta visszanyerték a veszteségek egy részét, a rubel értéke így is a rekordalacsony szint közelében van a dollárral és az euróval szemben.
Nyersanyagok
Oroszország a föld legnagyobb országaként hatalmas nyersanyagkészletekkel rendelkezik, melyek jelentősége az egész világra kiterjed. Ennek kapcsán tehát célszerű megvizsgálni ezen ágaztok helyzetét, ugyanis a konfliktus és a nyugati szankciók kérdése az egész világra kiterjedően éreztetik hatásukat.
A legfontosabb ilyen ágazat a földgázkitermelés, ugyanis Oroszország rendelkezik a világ földgázkészletének negyede felett. Ez az oka a sokat emlegetett energiafegyver terminus létrejöttének is, ugyanis az Európa által importált földgázmennyiség körülbelül 40%-a Oroszországból érkezik, mely jelentős zsarolási potenciállal bír a Kreml urai kezében. Az orosz–ukrán konfliktus persze jelentősen súlyosbítja Európa helyzetét a földgázellátás tekintetében, sőt már olyan elemzés is napvilágot látott, mely éppen azzal az eshetőséggel foglalkozik, ha Oroszország nem szállítana többé nyugatra a gázából. Ez természetesen olyannyira nem érdeke egyik félnek sem, hogy a nyugati szankciók között sem szerepel a gáz exportjának leállítása.
Hasonló a helyzet a kőolaj piacán is, hiszen Oroszország a maga napi 5 millió hordós exportjával Európa importjának 25%-át szolgáltatja, melynek kiesése akár 50%-os emelkedést is előidézhetne az olaj árában, ami a csütörtöki események hatására egy időre már a 100 dolláros határt is átlépte.
Oroszország kapcsán ritkábban beszélünk a különböző fémek piacáról, pedig innen származik a világ nikkelexportjának 49%-a, a palládium 42%-a, az alumínium 26-a, illetve a platina 13%-a. Mindezek mellett az arany ára is komoly növekedést ért, el hiszen válsághelyzetekben a befektetők előszeretettel invesztálják pénzüket úgynevezett menekülő eszközökbe, melynek következményeként az áprilisi határidős arany ára már Ukrajna lerohanása előtt 1862 dollárra emelkedett unciánként, a támadás hírére pedig a 2000 dolláros árat is megközelítette.
Mindezek mellett nem feledkezhetünk meg a mezőgazdaságról sem, ugyanis Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőrévé nőtte ki magát, sőt Ukrajnának is stabil helye van a világelsők között. A búza mellett természetesen az árpa, a kukorica, a repce és a napraforgó is komolyan érintett, sőt a műtrágyaellátás is komoly veszélyben van, ugyanis az összetevők jelentős részét szintén Oroszország szállítja – az ammónia 23%-a, a kálium 17%-a és a foszfátok 10%-a. Ennek megfelelően talán nem is lehet meglepetés a hír, mely szerint az orosz–ukrán konfliktus a chicagói árutőzsdén is komoly hatással volt a búza határidős jegyzésére, mely még magasabbra teszi az egyébként is évtizedes viszonylatban is magas élelmiszerárakat.
Összegzés helyett
Oroszország és Ukrajna konfliktusa könnyen látható egy viszonylag elszigetelt eseménynek, mely ugyan határainkhoz közel játszódik, de alapvetően mégis két fél küzdelme áll az események középpontjában. Ezt a tévhitet azonban éppen gazdasági szempontból a legkönnyebb megcáfolni. A világgazdaság globalizációjának következtében a konfliktus nem csak Európára, hanem az egész világra komoly hatással van. Ennek következtében szinte a föld minden tájáról találkozhatunk hírekkel a háború megítélése és gazdasági vonzatai felől. Reményeink szerint ez a globális felelősség az önmérséklet olyan szintjére vezérli a feleket, mely hozzájárulhat a konfliktus eredményes lezárásához és hosszú távú békés rendezéséhez.
