Donald Trump platformról való kitiltása kapcsán született döntés utóélete
A korábbi amerikai elnök, Donald Trump Facebookról való kitiltását, illetve a döntés közösségi alapelvek megsértése tekintetében tett megállapításait boncolgattuk a Facebook Oversight Board ténykedése kapcsán írt legutóbbi bejegyzésben. Ezúttal a Facebook által alkalmazott szankciókkal, illetve a döntés utóéletével foglalkozunk.
Az Oversight Board (jelen írás keretei között: bizottság) döntésében ugyan indokoltnak tartotta a Facebook által Donald Trumppal szemben alkalmazott korlátozásokat, azonban a közösségi alapelvek megsértése miatt alkalmazott szankciót, azaz a felhasználó „határozatlan időre” történő eltiltását a platform használatától (szemben a határozott idejű felfüggesztéssel vagy a végleges letiltással) már nem ítélte helyénvalónak. A bizottság rámutatott arra is, hogy a platform büntetési rendszere nem egyértelmű és nem ad megfelelő iránymutatást a Facebook mérlegelési gyakorlatának szabályozására. A bizottság hat hónapos határidőt adott a Facebooknak az „önkényes” büntetés kivizsgálására, és a megfelelő döntés meghozatalára.
A vállalat a bizottság által megszabott határidőben, június elején adott választ a szankció kapcsán tett kifogásokra. A bejelentés értelmében a Facebook új eljárásrendet dolgozott ki a különleges esetekre: nem meglepő módon éppen az olyanokra, mint amilyen ez, a problémát felszínre hozó Trump-ügy. A bevezetett eljárásrend szerint az elkövetett cselekmény súlyosságától függően határozott időre, legfeljebb kétéves időtartamra lehet felfüggeszteni egy adott felhasználó fiókját. Donald Trump esetében pedig a platform rögtön a maximális idejű korlátozás alkalmazása mellett döntött (az „eredeti” januári döntés meghozatalától számítva).
Ugyanakkor a kétéves időtartam lejártát követően sem történik meg automatikusan a volt amerikai elnök fiókjának aktiválása: a bejelentés szerint körültekintő, szakértők bevonásával zajló értékelés mellett megvizsgálják, hogy továbbra is fennáll-e a közbiztonság veszélyeztetésének kockázata. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy továbbra is kockázatos Donald Trump jelenléte a Facebookon, a felfüggesztés – természetesen határozott időre – meghosszabbítható, de végső soron a végleges eltávolítás sem elképzelhetetlen. Vagyis a bejelentett módosítások első ránézésre nem eredményeznek érdemi változást.
Érdekes kérdéseket vet fel azonban az, hogy milyen szempontok szerint ítélik majd meg, hogy Donald Trump továbbra is komoly veszélyt jelent-e a közbiztonságra? Esetleg a nyilvánosság különféle fórumain történő megnyilvánulásainak elemzése révén? Vagy netán egy esetleges választás közeledte már nyomós indokul szolgálhat a veszély jelenlétének megállapításához? Ezek a kérdések még közel másfél évig biztosan nem aktuálisak. Mindenesetre a Facebook bejelentésében kiemeli, hogy természetesen ez a döntés csak az általa üzemeltetett szolgáltatásokra vonatkozik, és Trump számára adott a lehetőség, hogy véleményét bármilyen más csatornán megossza a széles közvéleménnyel. Való igaz, hogy nem kötelező a platformon való jelenlét, de az is, hogy nem ismert még egy olyan felület, ahol a világ népességének több mint egyharmada jelen lenne.
A Trumppal szemben alkalmazott szankciót ért kritika mellett még egy érdekességre bukkanhatunk, ami szintén a bizottság döntésében foglalt „iránymutatások” folyománya. A bizottság ugyanis jelezte a vállalat számára, hogy a platform közösségi alapelvei nem tartalmaznak kellően egyértelmű tájékoztatást a „hírérték miatti engedmény” alkalmazásának folyamatát és feltételeit illetően. Ezen előírás engedélyezi a közösségi alapelveket sértő tartalom platformon tartását, ha a Facebook úgy ítéli meg, hogy az érintett tartalomnak „hírértéke van és közérdekű” (newsworthy or important to the public interest). A kivételszabály bevezetésére egyébiránt 2016-ban, a vietnámi háború nyomán „Napalm girl” néven ismertté vált fénykép eltávolításával kiváltott széleskörű kritikák hatására került sor.
A bizottság felvetésére adott válaszában a Facebook jelezte, hogy az említett kivételszabály alkalmazása esetén kizárólag az érintett tartalom kerül értékelésre, függetlenül attól, hogy annak közzétevője politikus (közszereplő) avagy magánszemély. Az értékelés során tehát egyedüli szempont, hogy az adott tartalom közzétételéhez (avagy eltávolításának elmaradásához) nagyobb (köz)érdek fűződik-e, mint annak a platformon maradása esetén felmerülő veszély kockázata. Amennyiben a kérdésre a válasz igen, úgy a tartalom eltávolítására nem kerül sor.
Mindez alapján egyértelmű, hogy az egyes tartalmak értékelése során nem meghatározó szempont a közlő személye, hanem csupán az, hogy az adott állítás, véleményközlés mennyiben áll összefüggésben a közügyekkel, az aktuális közéleti vitákkal. A szabályban megjelenő „hírértékre” utaló elem bizonyára sok fejtörést fog még okozni a moderátoroknak. Emellett kétséges az is, hogy egy vitathatatlanul közérdekű, ámde hírértékűnek nem titulált tartalom ez utóbbi hiányosságának köszönhető eltávolítása mennyiben állhat összhangban például a közügyek vitáinak legszűkebb körű korlátozásához fűződő érdekkel.
A bizottság – a Facebook válaszát követően – nyilatkozatot adott ki, amelyben jelezte, hogy értékeli az abban foglaltakat. Ez utóbbi eredményéről, illetve a fenti szabályok gyakorlati érvényesülésének mikéntjéről jelen pillanatban még nem tudunk állást foglalni.
