Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Máthé Réka Zsuzsánna

Oroszország megállítása vagy lelassítása a cél?

Nagyhatalmi versengés áldozata lehet az EU.

Máthé Réka Zsuzsánna 2023.03.21.
Tóth Bettina

Mégsem intünk teljesen búcsút a belsőégésű motoroknak?

A német autóipar az e-üzemanyagban bízik.

Tóth Bettina 2023.03.17.
Teleki Bálint

Az uniós klímaharc pénzügyi háttere

Zöld célokért elkötelezett jegybankok.

Teleki Bálint 2023.03.16.
Kalas Vivien

A magyar–francia csúcstalálkozó jelentősége

Megbeszélés az Európai Uniót érintő témákról.

Kalas Vivien 2023.03.16.
Szuromi Benedek

Közös agrárpolitika 2023: amikor az agrárpolitika és a klímacélok találkoznak

Engedmények a zöldpolitikai elvárásokból.

Szuromi Benedek 2023.03.14.
ITKI BLOG
Pünkösty András
Pünkösty András
tudományos munkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
  • 2021.06.25.
  • 2021.06.25.

Tovább élesedik a versenyjogi fellépés a technológiai óriásokkal szemben

Van olyan álláspont, miszerint a versenyjogi szakma számára a 2010-es évek egyfajta tanulóévek voltak az online piacok működését illetően. A technológiai fejlődés, a digitalizáció számos szegmensben modellváltást idézett elő, amelyeket a technológiai vállalkozások rendkívül hatékonyan használtak ki. A jogérvényesítés és szabályozás nem tudott lépést tartani a rendkívüli piaci koncentráció kialakulásával. Alapvető kérdések merültek fel, mivel sok esetben a kárelméletek csupán holisztikus megközelítésben voltak megállapíthatók, így esetenként olyan versenyjogi fogalmakon túli szempontok integrálására is szükség volt, mint a személy döntési autonómiája, vagy privát szférájának védelme. Mi a versenypolitika végső célja? A szakma így jobbára csak követte, sőt egyes összefonódások engedélyezésével szinte asszisztált ahhoz, hogy a digitalizáció következtében fokozatosan átalakultak bizonyos gazdasági és társadalmi tereink, amelyhez kapcsolódó ökoszisztémát a technológiai óriások kontrollálják. Sokak számára a demokratikus nyilvánosság kereteinek gyökeres átalakulása teszi leginkább érzékelhetővé a folyamatot. Napjainkban – a felpörgetett versenyfelügyeleti eljárások mellett – jogalkotási reform is zajlik az Atlanti-óceán mindkét partján. Jelen blogbejegyzésben csokorba szedjük a legújabb fejleményeket.

A kérdés csupán annyi, hogy elvesztegettük-e az évtizedet, vagy megtanultuk a leckét? 

Az európai uniós jogalkotási folyamatokat – a téma iránt érdeklők számára – bizonyára nem kell részletezni. A hivatalban lévő Európai Bizottságnak kezdettől fogva kiemelt prioritás volt Európa felkészítése a digitális kor kihívásaira. Az egészséges digitális ökoszisztéma kialakítása, valamint a nagy kapuőr funkciót betöltő platformokkal szembeni fellépés érdekében az Európai Unió a szabályozás mellett kötelezte el magát. A megtámadható és méltányos piacokról szóló jogszabály (DMA) elsősorban a piaci struktúrára helyezi a hangsúlyt, míg a digitális szolgáltatások egységes piacáról szóló jogi aktus (DSA) az online platformok felelősségi kérdéseit határozza meg. A folyamatban lévő jogalkotás tehát egyszerre célozza a szabályozás eszközével a strukturális és a viselkedési típusú előírásokat az online térben. A DMA kiegészíti a jelenleg is érvényben lévő versenyjogi szabályokat, azonban lényeges különbség, hogy a hatályos szabályokkal szemben, amelyek a már létrejött erőfölényes pozíció következtében felmerült károkat utólag igyekeznek kezelni, a rendelettervezet ex ante eszközökkel a versengő piaci struktúra fenntartását tűzi ki célul. A DSA pedig az online platformok felelősségének meghatározásával viselkedési típusú kötelezettségeket ró a piaci szereplőkre. Szintén klasszikus antitröszt beavatkozási lehetőség, ugyanakkor itt az egyes speciális ágazati szabályokhoz képest a DSA általános szabályozási formában teszi ugyanezt. 

További érdekes adalék (és feltételezhetően kevésbé ismert vonulata) az európai hozzáállásbeli változásnak a német szabályozás.

A közelmúltban történt ugyanis a német versenytörvény tizedik átfogó módosítása („GWB Digitalisation Act”), amely 2021. január 20. napján lépett hatályba. A módosítás célja az erőfölénnyel való visszaélés elleni hatékonyabb fellépés, de változtak a fúziós szabályok, szigorították a bírságkiszabás módját és fokozták a versenyjogi eljárások hatékonyságát is a német rezsimben. A törvénymódosítást követően a Bundeskartellamt sorozatosan indította eljárásait a technológiai vállalatokkal szemben: előszőr a Facebook ellen indított, erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatti eljárást terjesztette ki az új szabályok alapján, majd 2021. május 18-án az Amazonnal, illetve május 25-én a Google-lel szemben indított erőfölényes ügyet. Ezek az eljárások azért is érdekesek, mert a német jogérvényesítés sokszor jelöli ki az irányt az európai társhatóságok számára. Megjegyzendő, hogy a Gazdasági Versenyhivatal június 8-án indított vizsgálatot, hogy a Google visszaélt-e gazdasági erőfölénnyel a dalszövegkártya alkalmazásával.  

Az pedig már merőben szokatlan jelenség, hogy az Egyesült Államokban is beindult a jogalkotási gőzhenger.

Az USA hagyományosan a hatékony jogérvényesítésben látja a megoldást, ezért is meglepő, „elsöprő jelentőségűnek” titulált a versenyjogi reform kezdeményezése. A „2021. évi versenyjogi és antitröszt szabályok jogérvényesítésének hatékonyságának reformjáról” szóló javaslat jelentőségét mutatja, hogy az USA-ban évtizedek óta nem volt hasonló mérvű törvénymódosítás föderális szinten. Amennyiben elfogadják az öt jogszabály módosításából álló, kétpárti támogatást élvező javaslatot, akkor alapjaiban változik meg a jogérvényesítő hatóságok mozgástere, illetve a jogszabályi környezet a Big Tech vállalatok számára. Leginkább hangsúlyos változás, hogy az összefonódásokat szabályozó Clayton Act alapján nemcsak azokat a fúziókat tilthatják meg, amelyek „lényegesen” csökkentik a piacon a versenyt, vagy „monopólium kialakulásához járulhatnak hozzá”, hanem a beavatkozás szintje a verseny „tényleges csökkenésének észlelhető kockázata”, amely esetben a „tényleges” az „bármi, ami a triviális szintnél több”. A javaslat továbbá érdemben megerősíti a jogérvényesítő hatóságokat nemcsak a költségvetési támogatásuk drasztikus megemelésével, de a kiszabható bírságösszegek lényeges megemelésével is.

Figyelemre méltó továbbá, hogy a 32 éves Lina Khant, előbb a Federal Trade Commission (FTC) tagjává, majd az elnökévé nevezték ki!

Ő az, aki joghallhatóként írt és vonatkoztatási ponttá vált Amazon antitrust paradox című munkájával vívta ki magának a szakmai elismerést és mutatott rá, hogy az USA-ban irányadó chicagói versenypolitikai iskola szemlélete túlságosan az alacsony árakra koncentrál és így elégtelen a technológiai vállaltok esetében a piaci erő kordában tartására. Lina Khan most minden eszközt megkap a küzdelméhez. Úgy tűnik, hogy az EU és az USA között egyetértés van a Big Tech vállalatokkal szembeni fellépés kapcsán, de mintha ismét az USA tenné meg a határozottabb lépéseket.    

Témakörök: Amerikai Egyesült Államok, digitális tér, Európai Unió, jogalkotás, Tech, technológiai fejlődés
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT