Az Országgyűlés április 8-án folytatta le a szerzői jogi törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslat általános vitáját. Az uniós jogszabályok átültetését biztosító javaslat fő célja a szerzői jogi szabályok modernizálása, a digitális világhoz való igazítása. A törvényjavaslat többek között szerzői jogi szempontból rendezné a nagy online platformok működését a sajtókiadványok illetve egyéb kulturális tartalmak (zene, audiovizuális tartalom vagy éppen a mémek) felhasználásai kapcsán. Ezen túlmenően olyan speciális területeken is változásokat vezetne be, mint a tartalmak kutatási célú szabad felhasználása vagy a könyvtárak által végzett online szolgáltatások.
Az egyes szerzői jogi törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/15703. számú törvényjavaslat elsődleges célja az uniós szerzői jog modernizációját biztosító két irányelv (az ún. NetCab és CDSM irányelvek)[1] hazai átültetése.
A törvényjavaslat a modernizáció keretében kétirányú beavatkozást irányoz elő. Egyrészt új szabad felhasználási esetek biztosításával, illetve a meglévő szabad felhasználási esetek digitális korhoz igazításával könnyíteni kívánja a felhasználók (például könyvtárak, oktatók, kutatók) helyzetét bizonyos szerzői jogi felhasználások kapcsán. Másrészt pedig egy szerzői jogi szempontól igazságosabb online környezet megteremtése érdekében többek között engedélyköteles szerzői jogi felhasználásnak minősíti az online platformok tevékenységét és ezzel biztosítja, hogy a kreatív alkotók a platformok hirdetési bevételeiből arányosabb bevételhez jussanak. A törvényjavaslat ezen túlmenően a gyakorlati tapasztalatokra alapozva a hazai szerzői jogi szabályozás korszerűsítését is elvégzi annak érdekében, hogy az a digitális világhoz minél jobban illeszkedjen.
A javaslat új szabad felhasználási esetet hoz létre az ún. szöveg- és adatbányászathoz szükséges digitális másolatok készítése terén, amely többek között a mesterséges intelligencia igénybevételével zajló kutatások szempontjából bír majd jelentőséggel. A javaslat elfogadása esetén a kereskedelmi forgalomban nem elérhető művek (irodalmi művek, hangfelvételek, szoftverek, stb.) is könnyebben felhasználhatóak (digitalizálhatóak és online hozzáférhetővé tehetők) lesznek majd a kulturális intézmények, például könyvtárak által.
A platformokat érintő szabályok a sajtókiadók részére egy új, ún. szomszédos jogi jogosultságot vezetnek be. A jogosultság a sajtókiadványok kiadói számára kizárólagos jogokat adna a kiadványaik platformok általi online felhasználása kapcsán annak érdekében, hogy a szektor papír alapú kiadványok terén elszenvedett bevételcsökkenéseket ellensúlyozza. A megközelítés alapját az adja, hogy a digitális hírfogyasztás növekedése miatt egyre jelentősebbé váló online hirdetési bevételek jelenleg nagyrészt a platformoknál realizálódnak.
A törvényjavaslat az ún. tartalommegosztó szolgáltatók (Youtube, Facebook) felelősségi rendszerét is érinti. A sajtókiadványok esetében leírtakhoz hasonló megfontolásokból a törvénymódosítás arra kötelezi majd a szerzői jogi tartalmak megosztására szolgáló közösségi platformokat, hogy a rájuk feltöltött tartalmak felhasználásáért fizessenek megfelelő jogdíjat a kreatív tartalmakat előállító jogosultaknak. A platform e fizetési kötelezettséget elkerülheti, ha megfelelően szűri a szerzői jogi jogosultak által megjelölt tartalmakat.
A törvényjavaslatban foglalt rendelkezések – elfogadásuk esetén – 2021. június 1-jén lépnek hatályba.
[1] A műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2019/789 irányelv és a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról szóló 2019/790 irányelv, más néven a CDSM irányelv.
