• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Keresés
Bezár
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Nyáry Gábor

Háború és béke a kibertérben (2. rész)

Nemzetközi normák és jog Blogbejegyzésünk első részében ismertettük az USA hálózatai elleni SolarWind kiberakció részleteit. A károk felderítésére létrehozott szövetségi testület, a Kíber Koordinációs Egyesített

Nyáry Gábor 2021.01.19.
Sándor Lénárd

„A nagyság átka” – versenyben a tech óriások?

Az Óesztendő jogéletében fontos, bár a koronavírussal összefüggő események miatt csak csekély visszhangot kapott eseménynek számított, hogy az amerikai hatóságok versenyfelügyeleti eljárásokat indítottak a Google

Sándor Lénárd 2021.01.18.
Kalas Vivien

Lahti lett Európa Zöld Fővárosa

2021-ben Lahti Európa Zöld Fővárosa. A finn várost ambiciózus klímavédelmi céljainak köszönhetően találta érdemesnek a díjra az Európai Bizottság. Az idei évben egy finn város,

Kalas Vivien 2021.01.18.
Rab Árpád

A deepfake technológia és az amerikai elnökválasztás

Megtettük a végső lépést a hiteltelenség világa felé?

Rab Árpád 2021.01.18.
Tárnok Balázs

Az Európai Bizottság lesöpörte az asztalról a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést

A javaslatcsomag egyik eleme vonatkozásában sem indul uniós jogalkotási eljárás.

Tárnok Balázs 2021.01.15.
ITKI BLOG
Ződi Zsolt
Ződi Zsolt
tudományos főmunkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2021.01.08.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2021.01.08.

A mesterséges intelligencia szabályozásának dilemmái (4. rész)

Általános robotjog, vagy ágazati szabályozás?

Ennek a sorozatnak a nyitó blogbejegyzésében, amelyben az egyre szaporodó mesterséges intelligencia etikai kódexek hiábavalóságát részleteztem, egyúttal ígéretet tettem, hogy ezek helyett néhány konkrét és kézzelfogható javaslatot teszek a mesterséges intelligencia szabályozására. Az első blogbejegyzés az MI definíciós javaslatát tartalmazta. A második arról szólt, hogy kik legyenek az MI szabályozás címzettjei. A harmadik azt taglalta, hogy a jogi, az etikai és a technikai szabályok milyen keverékét érdemes alkalmazni az MI „fékentartására”. Ez a negyedik blogbejegyzés pedig arról a problémáról szól, hogy érdemes-e általános „robotjogi”, vagy „MI-törvénykönyvet” alkotni.

Amikor a 2000-es évek közepén az MI elkezdett népszerű téma lenni, a világban több ország is robottörvényeket kezdett el írni. Ezek közül a legnagyobb port a dél-koreai robotkódex verte, amelyet már 2007-re ígértek elkészíteni, és végül 2008-ban fogadták el, (és azóta már több mint tizenkétszer  módosították.) A törvény azonban a közvélekedéssel ellentétben nem az MI-vel és a robotikával kapcsolatos kockázatokat próbálja meg kezelni, hanem – ahogy ez a címéből is világosan kitűnik – a robotok előállítását és elterjedését igyekezett elősegíteni pénzügyi programokkal, szervezetek felállításával, kormányzati felelősök kijelölésével. Olyan általános „robottörvények”, amelyekre a közvélemény e szó hallatán asszociál, azóta sem születtek tudomásom szerint egyetlen országban sem. Ehelyett azonban minden ország elkészítette az MI-vel kapcsolatos Etikai kódexét.

Ez a helyzet elég jól mutatja, hogy mi a válasz a címben feltett kérdésre: általános robottörvényt nem érdemes alkotni. Egyrészt azért, mert amit általában a robotokról és az MI-ről lehet mondani, az valóban vagy magas szintű etikai elvárás, vagy az, hogy hogyan lehet ezt az iparágat mindenféle ösztönzőkkel, kormányzati programokkal serkenteni. Az MI-t és a robotikát facilitáló jogi szabályok azonban nem „robottörvények”, hanem inkább az állam által kiemeltnek tekintett célok elősegítésére szolgáló jogi normákhoz hasonlítanak: szervezeteket, pénzalapokat állítanak fel, felelősöket jelölnek ki, stb.

Az általános robottörvények ellen még két érvet lehet felhozni.

Először is, az etikai kódexekben található szabályok nagyon hasonlítanak azokra, amelyeket az alkotmányok alapjogi részében találhatunk. Ha ezeket mindenképpen érvényesíteni akarjuk, meg lehetne fontolni, hogy bizonyos alapvető etikai elvek ne kerüljenek-e bele magába az alkotmányba. Például a diszkriminációtilalom (Alaptörvény XV. cikk) kiterjeszthető lenne a gépi diszkriminációra, vagy a tisztességes bírósági és hatósági eljárás követelménye (XXIV. és XXVIII. cikk) a gépi támogatással, vagy teljesen gépi úton zajló eljárásokra is. (És ezzel a beemeléssel az etikai kódexek valódi hatást gyakorolhatnának, értelmet nyerhetnének.)

Másrészt, olyan általános szabályok valójában ma is léteznek, amelyek a kérdést rendezik, mégpedig az automatizált döntéshozatal szabályai formájában, az adatvédelmi jogban. (GDPR 4. cikk 4. pontja és a 22. cikk, valamint Infotv. 6. §) A rendelkezések az etikai kódexekben foglalt követelmények közül a diszkriminációtilalmat és a megmagyarázhatóság követelményét tartalmazzák.

Nagy szükség lenne viszont arra, hogy az egyes ágazatokban elinduljon a már létező MI alapú alkalmazások, és ezek kockázatainak felmérése, majd az MI-re vonatkozó ágazati részletszabályok kidolgozása. Teljesen nyilvánvaló, hogy egy önvezető autó, egy robot-tanácsadó, egy ügyfélszolgálati chatbot, vagy egy orvosdiagnosztikai MI teljesen más típusú problémákat vet fel, akár a felelősség, akár más megfelelési szabályok tekintetében. Ráadásul egy-egy ágazaton belül is lehetnek különböző kockázati besorolásba tartozó alkalmazások. Egy vállalati chatbotban rejlő kockázat teljesen más, ha az ügyfél egy új termék iránt érdeklődik, számlapanaszt igyekszik intézni, vagy épp egy szerződést köt. Ebben a blogbejegyzésben nem tudok minden területre kitérni, csak néhány példát említek. Nézzük mondjuk az önvezető autók, és a közigazgatásban potenciálisan megjelenő ügyintéző MI-ket, mint két szélső példát. Míg az előbbinél a gyors működés, a hibátlan adatátvitel, az adatok megosztása más eszközökkel igen fontos, az átlátható működés és a megmagyarázhatóság legfeljebb másodlagos szempont. A közigazgatási, vagy bírói döntéseket támogató MI-nél viszont éppen ez utóbbi két kritérium a legfontosabb, és mondjuk az adatmegosztás egyenesen tiltott lehet. Ugyanígy: a teljes átláthatóságot nem lehet elvárni, (és abszurd is lenne), mondjuk a Facebook terrorista tartalmak ellen „harcoló” algoritmusa esetén, hiszen ez egyfelől a cég üzleti titka, másfelől igen kontraproduktív lenne, ha éppen azok a rosszhiszemű felhasználók ismerhetnék meg a működését, akik ellen harcolni akar.

De az általános elvek különbözőféleképp történő érvényesülésénél talán még fontosabb azoknak a teljesen szektorspecifikus kockázatoknak a kezelése és (megfelelési) elvárásoknak az érvényesítése, amelyek MI-től függetlenül, jelenleg is az adott szektor szabályozásának fontos részei. A sokszor emlegetett robot tanácsadók ismét jó példa lehet erre: ezeknek a szoftvereknek ugyanúgy be kell tartani a pénzügyi fogyasztóvédelem szabályait (pl. az ügyfél megfelelő tájékoztatása, kockázatfelmérés), mint egy pénzügyi közvetítőnél dolgozó értékesítőnek. Legfeljebb egy kicsit másféle formában. (Például a kockázatfelmérés az online felületen történhet akár egy játékhoz hasonlóan prezentált szimulált befektetés lefuttatása formájában, és nem kell a hagyományos feleletválasztós űrlapot használni.) Erről majd a következő, utolsó blogbejegyzésem fog szólni.

Témakörök: jogi szabályozás, mesterséges intelligencia, robotjog

LUDOVIKA EGYETEMI KIADÓ

KAPCSOLAT

1089 Budapest, Orczy út 1. 
E-mail: info@ludovika.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

A feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatóban közölt feltételeket.

IMPRESSZUM

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled

Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.

Non-necessary

Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.