Bejegyzésünk előző részét azzal zártuk, hogy az online térben tudatosan mozgó gyermekek neveléséhez az online térben tudatosan mozgó felnőttekre is szükség van. Amikor a kiberbűnözés elleni fellépésről folyik a diskurzus, a konferenciák, szakmai értekezletek és találkozók során újra és újra felmerül a prevenció, azaz a megelőzés szerepének kérdése. A kiberbűnözés határokon átnyúló jelenség, amelynek az elkövetői az online tér technológiai adottságait kihasználva, képesek elrejteni kilétüket, jelentős akadályt gördítve az ügyeket felderítő nyomozóhatóságok elé. A kiberbűnözés elleni fellépésnek ennél fogva az egyik legfontosabb pillére az egyén, a felhasználó, aki tudatos magatartásával nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy ne érje sérelem az online térben. Az Információs Társadalom Kutatóintézet 2019-ben végzett felmérése vizsgálta a magyar felhasználók online tudatosságát, az eredmények alapján pedig megállapíthatjuk: a magyar internethasználók tudatossága fejlesztésre szorul.
A felmérés több kérdéssel igyekezett feltérképezni a magyar felhasználók tudatosságát, a kérdésekre adott válaszok pedig azt mutatják, hogy a magyarok jogtudatossága sajnos kifejezetten alacsony. A felmérés során a felhasználóknak több esetben kellett megítélniük egyes cselekmények jogszerűségét, illetve jogellenességét – tekintet nélkül arra, hogy az adott cselekmény büntetőjogi, szerzői jogi, személyiségi jogi vagy egyéb normát sért. A válaszadók jellemzően minden felsorolt cselekményt jogellenesnek minősítettek, amely arra enged következtetni, hogy a magyarok többnyire nincsenek tisztában azzal, hogy milyen cselekmények lehetnek jogsértőek az interneten. A magyar emberek 37,4%-a gondolja úgy, hogy jogszerűtlen pénzt utalni az Európai Unión kívülre, 18,9%-uk pedig nem tudott felelni erre a kérdésre. Az olyan új technológiákat, mint a kriptovaluták, még kevesen ismerik. A bitcoin használatának jogszerűségét a magyarok 41,9%-a nem tudja megítélni, míg 38,2%-uk jogellenesnek tartja ezek használatát. Az online tartalmakkal kapcsolatban magasabb a tudatosság szintje. A felhasználók 86,7%-a helyesen értékelte jogellenesnek az internetre engedély nélkül letöltött filmek letöltését. A felhasználók ugyanakkor nem differenciálnak a tartalmak eredete között, a szexuális tartalmak letöltését ugyanúgy jogellenesnek ítélték, mint az engedély nélkül feltöltött filmek letöltését.
A leírtak ellenére a magyar felhasználók kevés időt fordítanak önfejlesztésre az online térben. A felhasználóknak csak a 28,2%-a képezi magát, hogy felkészült legyen az online világ kihívásaival szemben. Az önfejlesztésre gondot fordító felhasználók jelentős része (27,9%) 36-49 év közötti. A legkevesebb időt a legfiatalabbak és a legidősebbek fordítják saját maguk képzésére. Az önfejlesztésre odafigyelő felhasználóknak mindössze 12%-a 18-24 év közötti, és 15,9%-a 65 év feletti. Az önfejlesztéssel foglalkozók többsége nem szakmai anyagokból tájékozódik, amikor képezi magát, a legtöbben a barátoktól, ismerősöktől kapott információra hagyatkoznak. Szervezett formában történő képzésen, tanfolyamon viszonylag kevesen (20,6%) vesz részt, ellenben a válaszok azt mutatják, hogy emberek szakmai anyagokból, szakcikkekből szívesebben tájékozódnak (47%).
Az adatok azt mutatják, hogy a szűrőszoftver-használat esetéhez hasonlóan itt is tehetők különbségek településtípus szerint.
A legtöbbet a fővárosban, illetve a megyeszékhelyeken élők foglalkoznak önképzéssel, az egyéb városokban, illetve a községekben élők viszont kevesebb időt fordítanak arra, hogy tájékozódjanak az online tér jelenségeiről.
Összevetve a tudatosság alacsony szintjét és a felhasználók csekély hajlandóságát az önfejlesztésre, talán nem túlzás azt állítani, hogy nagy szükség lenne a magyar felhasználók tudatosságának célzott fejlesztésére. Ez megvalósulhat akár tájékoztató kampányok, továbbképzések révén, de mivel a fiatalabb generációk is érintettek a kérdésben, nagy szerepe lehet a köznevelésben dolgozó pedagógusoknak, és a felsőoktatási intézmények is sokat tehetnek a tudatosságfejlesztésért. Éppen ezért különös figyelmet érdemel a tanítók, tanárok, oktatók képzése, annak érdekében, hogy ők is eligazodjanak abban a világban, amely tanítványaik mindennapjainak szerves része. Nem csak a pedagógusok, hanem a felhasználók képzésében általában véve is igen nagy szerepe lehet a könnyen elérhető és közérthetően megfogalmazott online szakmai anyagoknak. Az internetes közegben veszélyeztetettebbek azok a gyermekek, akik kisebb közösségekben élnek, ahol a szülők, gondviselők nem használnak szűrőszoftvert, illetve kevesebb időt töltenek azzal, hogy képezzék magukat, kiemelt feladat lenne tehát a tudatosság fejlesztése ezeken a területeken is.
