A Neumann János Program
Az innovációval összefüggő szakirodalom régóta hangsúlyozza, hogy a vállalkozások belső folyamatai mellett a külső körülmények, kiemelten a verseny és az együttműködés dinamikái befolyásolják egy-egy vállalkozás sikerét. A klasszikus alapmodellnek számító Triple Helix a kormányzat, az egyetemek és a vállalkozások kooperációjára épít. A vállalkozáskutatás is nagy hangsúlyt helyez az egyes szervezetek és intézmények működésére, egymásra hatására, a környezet és a kultúra befolyására. Az egyes ösztönzők kidolgozásánál és struktúrák átgondolásánál tehát a fenti tényezők figyelembevétele lényeges befolyással bírhat az intézkedés eredményességére.
A tanulás, illetve tudásintenzív területek és az innováció alapú vállalkozások pedig a feltörekvő technológiák által determinált változó munkaerőpiaci helyzetben a fenntarthatóság tartópilléreit jelenthetik. A változó gazdasági és társadalmi környezetben az előremenekülés lehet a stabilitáshoz vezető stratégia.
Az innovatív szektorok kapcsán a felmérések és az érdekképviseletet ellátó szervezetek rendszeres visszajelzéseket adnak a terület előrehaladásáról, valamint a fennálló akadályokról és korrekciós lehetőségekről egyaránt. A Triple Helix modell felől közelítve: kormányzati oldalról a párbeszédhez szükséges kiszámíthatóság és átláthatóság a folyamatos átszervezések mellett nehézkes, azonban megfigyelhetőek előremutató kezdeményezések (például a régóta szorgalmazott tőkévé konvertálható kölcsön jogszabályi megalapozása és lehetővé tétele). A második pillért tekintve az egyetemek átszervezése során a piaci igényekre reflektálás és az azzal való együttműködés megjelent a célok között, a realizálódás közép és hosszú távú hatásai intézményenkénti felmérést igényelnek majd. Az innovatív vállalkozások láthatósága mind a startupok, mind az érettebb cégek esetén növekszik, gazdasági súlyuk a megfelelő indikátorok mentén értékelendő.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium most elfogadott stratégiai intézkedéscsomagja, a Neumann János Program (továbbiakban: Program) ezen fenti innovációs modell logikája mentén tesz javaslatot az egyetemek és a gazdaság közötti hidak kiépítésére. A nemzetközi innovációs rangsorokban való ambiciózus előrelépés mint cél, az életminőség javítása és gazdaságpolitikai eredmények növelése mint a gyakorlatban is megtapasztalható törekvés jelenik meg a húszoldalas, kilenc intézkedéscsoportot tartalmazó javaslatban.
A három kulcsszóra építő felépítés párhuzamba állítható a K+F stratégia három pillérével. Előbbi az asszociáció, a hatás és a mérés fogalmakkal operál, utóbbi a tudásteremtés, tudásáramlás és tudásfelhasználás mentén priorizál, amikből a Program logikája is következik. Az asszociáció ugyanis az egyetemi és azon kívüli tudásteremtő szervezetek és a gazdaság összekapcsolására fókuszál, a hatás a tágabb értelemben, akár társadalmi szinten is értelmezhető megjelenést jelenti. A mérés pedig azt a régóta szorgalmazott hiányosságot igyekszik orvosolni, miszerint az egyes kutatás-fejlesztési és innováció projektek mellett a megfelelő indikátorok mérése és hatásértékelése lenne szükséges a közpolitikai ciklus optimalizálásához. Döntő kérdés ugyanakkor, hogy mit és hogyan mérnek, hiszen az indikátorközpontú építkezés a valós igények figyelembevétele nélkül akár kontraproduktív is lehet.
A kutatás- és kísérleti fejlesztés során – kiemelten az alapkutatásoknál – az állami szerepvállalás jellemzően vitán felül áll. Az innováció esetén azonban már megoszlanak a vélemények a beavatkozás típusa, mértéke és az ökoszisztéma fejlettsége, a piac aktivitása és beágyazottsága függvényében.
A Program kitűzött céljai a következők
1. Nemzetközi pályára állítani a magyar kutatásokat: az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (2023. szeptember 1-jétől: Magyar Kutatási Hálózat) eredményszemléletű megújítása a kutatóintézet-hálózat multidiszciplináris jellegének megőrzése mellett. A nemzetköziesítésnél azonban figyelembe veendő, hogy jelenleg nehezített az Eramus+ és Horizon Europe pályázatból kizárt intézmények nemzetközi kapcsolódása, valamint az emiatt elindult bizalomhiány a magyar kutatók európai kooperációkba való bevonása;
2. Piacra segíteni a kiváló innovációs ötleteket: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal mint finanszírozó szervezet mellé – a még be sem ágyazódott Express Innovation Agency átalakításával – egy Nemzeti Innovációs Ügynökség mint szolgáltató szerv felállítása az innovációs ökoszisztéma dinamizálása, az innovációs kultúra terjesztése, mérési feladatok és kiemelt projektek kezelésére;
3. Fókuszálni az innovációs befektetéseinket – fókuszban az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság, mint már a Nemzeti Innovációs Stratégiában (3S) is azonosított területekkel;
4. Kiszámítható életpályát biztosítani a magyar kutatók számára: cél, hogy a Kutatási Kiválósági Tanács felállítása és a kutatói utánpótlás biztosítása mellett jelen legyenek kiválóság és a misszióvezérelt kutatási támogatások;
5. Kedvezményt biztosítani a magyar vállalkozások és feltalálók számára a szabadalmi eljárásokban, az iparjogvédelmi aktivitás erősítése, a nemzetközi lemaradás mérséklése forrásallokációval és egyszerűsítéssel;
6. A doktori képzésben résztvevők számának növelése és az innovációs tevékenységek kötelező megjelenítése a tudományos előremenetelben fiskális kedvezményekkel, valamint kutatáshasznosítási eredmények beszámítása a tudományos előmenetel során;
7. Elősegíteni a kutatási eredmények hasznosítására létrejött vállalkozások forrásbevonását az induló innovatív vállalkozások (startupok) finanszírozásának megkönnyítésével, mivel a hatályos magyar jogi környezetben a nemzetközi forrásbevonási standerdek szerinti jogi-pénzügyi eszközök nem érhetők el. A Program a tőkeelőleg (SAFE note) és a tőkévé konvertálható kölcsön (convertible note) körüli joghézag rendezését célozza, melyből utóbbi jogszabályi elfogadása az elmúlt időszakban megtörtént;
8. Létrehozni az egyetemek és a gazdaság együttműködési tereit, a Tudományos és Innovációs Parkokat a különböző életszakaszban lévő, innovatív technológiát felhasználó ipari-gazdasági szereplők számára nemzetközi mintákat követve a korábbi tervek felülvizsgálatával;
9. Magyar innovációk az egész Kárpát-medencében a potenciálisan hub-ként működni képes külhoni magyar felsőoktatási intézmények – a jelenlegi szabályozáshoz képest kiterjesztett – NKFIH Alapból történő támogatásával.
Az ambiciózus célok igyekeznek reagálni az innovációs ökoszisztéma akut problémáira, az egyes pillérek konkretizálása, a programok megvalósítása és közpolitikai ciklusba csatornázása után lesz lehetőség a Program valós értékelésére.
A blogbejegyzés a TKP2021-NKTA-51 számú projektben, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.