Az elnökválasztási kevésbé ismert szakaszai az eredményhirdetést követően.
Meglehetősen izgalmasnak ígérkezett a 2020-as elnökválasztás, hiszen november harmadika után napokig izgulva figyelte a világ, hogy hogyan alakulnak a szavazatok, hiszen a magas számú postai úton leadott szavazatok miatt, maga a szavazatszámlálás is elhúzódott. A hangulatot tovább tetőzte, hogy több államban igazán szoros verseny alakult ki a két jelölt között, néhol csak pár ezer szavazatnyi különbség volt, 90-95% százalékos feldolgozottsági arány mellett. Azonban a választás napját követő héten már biztos, hogy a Demokrata Párt jelöltje, Joe Biden lesz az Egyesült Államok 46. elnöke.
Habár Donald Tump elnök még nem ismerte be hivatalosan, hogy elvesztette a választást, ez nincs kihatással a választás további folyamataira. A szavazás napját követően (illetve egyes államokban a meghosszabbított kijelölt határidő után) a megszámolt szavaztatok hitelesítése a következő lépés az elnökválasztási folyamatban. A hitelesítési folyamat során az államok tisztviselői (ez államonként változó, hogy pontosan mely tisztviselők) megszámolják az összes szavazatot, ellenőrzik az összesített eredményt és azt, hogy minden érvényes szavazat bekerült az összesített eredménybe. Ezt követően a tisztviselők jelentik a végeredményt az állam legfőbb választási tisztviselőjének (szintén államonként változó), aki összesíti a helyi tisztviselők által lejelentett eredményeket, majd átadja azt az adott állam kormányzójának. Ennek a folyamatnak a határideje államonként változó, de általában december második hetére már minden állam befejezi a hitelesítést. Egy fontos határidő ezzel a folyamattal kapcsolatban azonban december nyolcadika, hiszen ez a nap az úgy nevezett „safe harbor deadline”. Ez az a határidő, ameddig az összes államnak ajánlott, hogy hitelesítsék és véglegesítsék a szavazatokat, illetve lezárjanak minden folyamatban lévő jogi vitát a választási eredményekkel kapcsolatban. Ha ezt sikerül megtenniük december nyolcadikáig, akkor szinte biztosnak tekinthető az adott állam által közölt végeredmény. Természetesen ezután a határidő után is lehet jogi vitát kezdeményezni az eredményekkel kapcsolatban, azonban az ilyen törekvések szinte esélytelenek a bíróság előtt. Ha az államok a safe harbor deadline napjáig nem tudják hitelesíteni a szavazatokat, az újonnan megválasztott Kongresszus felel azért, hogy meghatározza az államban a győztes jelöltet.
Hat nappal a safe harbor deadline napját követően, december 14-én az elektorok leadják szavazataikat. Jelenleg az elektori kollégium egy 538 főből álló testület, amelynek számát minden államban a szenátorok (egységesen két fő) és a kongresszusi képviselők (számuk az állam népességétől függ) számának összege adja, illetve Washington DC elektorainak száma három főben került meghatározásra. Minden állam maga nevezi ki az elektorait azzal a megkötéssel, hogy az elektorok nem lehetnek szövetségi tisztek. Harminchárom államban és D.C-ben törvény írja elő, hogy az elektoroknak kötelesek arra a jelöltre szavazni, akit a népszavazás során „megválasztottak” (az elnököt az elektori kollégium tagjai választják, a novemberi népszavazás során csak közvetetten választják meg az elnököt, mivel valójában a nép ekkor csak az elektorokra szavaz, ezért lehetséges, hogy egy jelölt elveszíti a népszavazást, de több elektori szavazattal rendelkezik). Azok az elektorok, akik nem a népszavazás alapján adják le szavazatukat hűtlen elektornak nevezik (faithless elector), akik akár emiatt el is veszíthetik elektori pozíciójukat, illetve pénzbüntetést is kaphatnak. Erről 2020. július 6-án az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága egyhangúan döntött. Az Egyesült Államok történelme során összesen kevesebb, mint 200 hűtlen elektori szavazatról lehet tudni, amely nagyon kevésnek számít és soha nem volt emiatt veszélyben a választás kimenetele. Így szinte semmi esély arra, hogy az elektori szavazatok alapján más eredmény szülessen december 14-én, mint amelyről jelenleg is tud a nyilvánosság.
Az elektorok szavazatai december 23-ig meg kell érkezzenek, majd ezeket a szavazatokat Mike Pence alelnöknek (és egyben a szenátus elnökének), valamint a nemzeti levéltárosnak és az állam képviselőinek kell átadni. Az elektori szavazatokat január 6-án a Kongresszus tagjai számolják meg és hitelesítik. Ezt követően a Szenátus elnöke kihirdeti a nyertest.
Végül ezt a sok lépést követően, január 20-án kerülhet beiktatásra a választást elnyerő jelölt, aki a következő négy évre az Egyesült Államok elnöke lesz. A jelenlegi állás szerint Joe Bident éri majd ez a megtiszteltetés. Ha azonban a fenti folyamatok közt mégis vitatott helyzet alakulna ki, illetve nem születne eredmény, Donald Trump elnöknek január 20-án mindenképp el kell hagynia a Fehér Házat és átmenetileg az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke veszi át a pozíciót (jelenleg Nancy Pelosi). Annak ellenére, hogy jelenleg szokatlan módon alakultak az elnökválasztás körülményei, a legtöbb szakértő nem számít sorsdöntő jogi vitákra vagy olyan fordulatra, amely megakadályozná Joe Biden elnökségének kezdetét a beiktatás napján.
Források:
Times: What to Know About the Electoral College Process That Will Take Joe Biden From Election to Inauguration
The New York Times: Hereʼs What Will Happen Between Election Day and Inauguration Day
Associated Press: What’s next? Saturday’s election verdict isn’t last step
