A 2020-as amerikai elnökválasztás kampányidőszakában Ruth Bader Ginsburg főbíró 2020. szeptember 18-án bekövetkezett halála váratlan fordulatot hozott. A republikánus és demokrata erők azonnal egymásnak feszültek az új főbíró kinevezésének kérdésében. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság (SCOTUS) az Egyesült Államok legfelsőfellebbviteli fóruma szinte minden olyan ügyben, amely az Alkotmány vagy szövetségi törvények hatálya alá tartozik; eredeti joghatósággal bír a nagyköveteket, egyéb külszolgálati megbízottakat, illetve másik államot is érintő estekben; a Marbury v. Madison ügy óta pedig alkotmánybírósági funkciót is ellát (judicial review). A legfontosabb társadalmi és politikai kérdésekben megkerülhetetlen a bírói testület, ezért nem meglepő, hogy a főbírák élethosszig tartó kinevezését az aktuális belpolitikai viszonyok rendkívüli mértékben befolyásolják.
Az ún. kinevezési klauzula (Alkotmány II. cikkelyének 2. szakasza) hatalmazza fel az elnököt a főbíró kijelölésére, majd a checks and balances rendszer jegyében, a Szenátus tanácsától és jóváhagyásától függően, annak kinevezésére. Az elnök hasonló értékrendet valló, politikai célkitűzéseinek megvalósulását támogató jelöltet állít, aki a legmagasabb szakmai elvárásoknak is megfelel, habár a jelölt személyére és képesítésére vonatkozóan az Alkotmány semmilyen megkötést sem tartalmaz. Felhatalmazásával élve, Trump elnök szeptember 26-án, 38 nappal a választások előtt jelentette be Amy Coney Barrett jelölését Ginsburg megüresedett társbírói helyére. Október 26-án a Szenátus Trump elnök – Gorsuch és Kavanaugh főbírák után – harmadik főbírói kinevezését 52:48 többséggel erősítette meg, ezzel a bírósági testület republikánus-demokrata erőviszonyai is hosszú időre eldőltek.
Az új főbíró Amy Coney Barrett alkotmányjogász, a Notre Dame Law School diákja, majd tizenöt éven keresztül az egyetem professzora, akit a hallgatók háromszor jutalmaztak az év oktatója címmel. Barrett Laurence Silberman bíró (U.S. Court of Appeals for the D.C. Circuit) és a legendás Antotnin Scalia főbíró (Supreme Court) titkáraként, 2017 óta a 7-es körzet fellebbviteli bíróság szövetségi bírájaként szolgált. A mélyen katolikus hitű és konzervatív, hétgyermekes családanya, nem Ivy League végzettségű főbíró kinevezése teljesen új színt hoz a Legfelsőbb Bíróság életébe. Barrett főbíró a Scalia-féle textualista alkotmányértelmezés képviselője. Ahogy jelölti meghallgatása során mondott köszöntőbeszédében is kiemelte: „… a törvényeket szó szerint kell értelmezni, a bírák nem politikai döntéshozók, esetleges politikai nézeteiket határozottan félre kell tenniük”.
A Legfelsőbb Bíróság ‘független’ bírákból álló tagjainak ideológiai összetétele Amy Coney Barrett kinevezésével évtizedekre stabilizálódott. A kilenc főbíró közül, még a magát George W. Bush kinevezésekor konzervatívnak valló, majd később a csoport liberális blokkjához húzó, ‘swing voter’ John Roberts főbíró ingadozásával együttesen is, 6-3 arányú konzervatív többséget figyelhetünk meg.
Érdekes fordulat alakulhatna ki a Legfelsőbb Bíróság életében, amennyiben a novemberi elnökválasztást Biden elnökjelölt, a szenátusban felszabaduló 35 helyért folyó küzdelmet pedig a demokraták nyernék meg. Amennyiben a végrehajtó és a törvényhozó hatalom csúcsszervei demokrata kézbe kerülnének, úgy arra lehetne számítani, hogy a Legfelsőbb Bíróság létszámának emelésével igyekeznek majd a republikánus uralmat megtörni. Erre vonatkozóan több demokrata érdekképviseleti szervezet, sőt maga Biden elnökjelölt is tett már utalásokat. Az amerikai Alkotmány harmadik cikkelye szerint a Kongresszus diszkrecionális jogköre a szövetségi szintű igazságszolgáltatási rendszer felépítésének és rendszerének kialakítása, beleértve a Legfelsőbb Bíróság létszámának meghatározását is. Az 1869-es igazságszolgáltatásról szóló törvény óta a bírói testület kilenc fős, egy elnökből és nyolc társbíróból tevődik össze, korábban azonban hat és hét fő között ingadozott a teljes létszám. A szerv bővítésének tendenciája annak növekvő jelentőségét és befolyását is megmutatja.
A főbírói jelölt kiválasztását hosszas procedúra előzi meg, már az új elnök beiktatásakor elkészül a bírókat és politikusokat egyaránt tartalmazó jelölti lista. Trump elnök a 2016-os kampány során két jelölti listát is közzétett a 2016 februárjában elhunyt Scalia főbírói székének betöltése végett. 2017-ben és 2020-ban a Fehér Ház újabb jelölti listákat tett közzé. Amy Coney Barrett bírónő a 2017-es listán első helyre került fel a 7-es körzeti fellebbviteli bíróságra történt kinevezését követően. A listák összeállításában kulcsfontosságú szerepet játszik az Egyesült Államokban talán a legnagyobb befolyással bíró konzervatív jogásznak számító Leonard Leo és a The Federalist Society. Leonard Leo célja a szövetségi igazságszolgáltatás és a Legfelsőbb Bíróság abszolút konzervatív többségének megteremtése. Tevékenysége rendkívül sikeresnek mondható, a Trump adminisztráció eddig három főbíró és több, mint kétszáz szövetségi bíró kinevezését teljesítette. A bírójelöltek átfogó profilozásában egyébként az elnöki kabinet, a személyes tanácsadók és a Department of Justice is közreműködik.
A jelölést követően a szenátusi Igazságügyi Bizottság feladata a leendő főbíró alkalmasságának átfogó vizsgálata. Ennek részét képezi az FBI átvilágítás, egy részletes bizottsági kérdőív kitöltése (életrajzi, tudományos, pénzügyi adatokra és összeférhetetlenségre vonatkozóan), majd a jelölt személyes meghallgatása. Az alkalmassági vizsgálat szakmai, ideológiai, illetve egyéb (vallási meggyőződés, területi elosztás, nem, bőrszín) szempontok mentén zajlik. A Bizottság jelenleg 22 tagú, 12:10 arányban republikánus többségű, elnöke a republikánus Graham szenátor. Amy Coney Barrett szóbeli meghallgatása három napon keresztül zajlott, minden egyes szenátor lehetőséget kapott arra, hogy a jelöléssel kapcsolatban kifejtse álláspontját és szinte bármilyen kérdést feltegyen a jelölt részére korábbi döntéseivel, nyilatkozataival, sőt politikai állásfoglalásával kapcsolatban.
Barrett meghallgatása a demokrata oldal kritikáját nem mellőzte: a főbb indokokat az elnökválasztás közelsége, valamint Barrett bekerülése révén a republikánusok álláspontja szolgáltatta, például az Affordable Care Act (Obamacare) és az abortuszkérdés kapcsán. A demokrata erők aggodalmukat fejezték ki az elnökválasztást követően november 10-re időzített, a társadalombiztosítást szabályozó Affordable Care Act (Obamacare) vizsgálatának ügyében tartott legfelsőbb bírósági vita miatt, különös tekintettel arra, hogy a Trump kampány egyik programpontja a jelenlegi egészségügyi rendszer teljes reformja. A liberális erők továbbá Barrett bírónő abortuszkérdésben foglalt, pro-life hozzáállásában látnak ˝fenyegetést˝. Többek között a demokrata Sen. Feinstein azt sérelmezte, hogy egy 2006-os életpárti újsághirdetést, amelyet Barrett és férje is aláírt, a jelölt nem juttatott el a bizottsági vizsgálatra.
Az elnökválasztás közelségével kapcsolatban érdemes a demokrata érvelést közelebbről megvizsgálni. Scalia főbíró 2016 februárjában bekövetkezett halála Obama elnök utolsó évében történt. Obama elnök jelöltje Garland bíró volt, aki megválasztásával a testület ideológiai arányait demokrata irányba hajlította volna el. A republikánus többségű Igazságügyi Bizottság azonban folyamatosan elutasította Garland meghallgatását, amely a szenátusi szavazásra bocsátáshoz szükséges lett volna, így a jelölés pedig 2017 januárjában a kongresszusi mandátum lejártával megszűnt. A kinevezést ellenző republikánus érvelés szerint a 2016-os választásokat követően lehet az új főbírót kijelölni. A republikánusok részben az ún. Biden-szabályra hivatkoztak, eszerint a jelenlegi Biden elnökjelölt 1992 júniusában szenátorként és az Igazságügyi Bizottság elnökeként felszólította az akkori George H. W. Bush elnököt, hogy az esetlegesen megüresedő főbírói pozícióra (Blackmun főbíró nyugalmazása miatt) a közelgő elnökválasztást megelőzően ne állítson jelöltet. Másrészt a mítosznak titulált ún. Turmond-szabály hivatkoztak, amely szerint a szenátus elnökválasztási évben nem hagyhat jóvá főbírói kinevezést. A demokraták álláspontja szerint a republikánusok Barrett kinevezésével a saját maguk által alkotott precedenssel mentek szembe, azonban ez megkérdőjelezhető Garland akkori jelöltségének a kongresszusi mandátum lejáratából fakadó, ˝egyszerű˝ megszűnte miatt.
A meghallgatást követő bizottsági szavazáson a demokrata szenátorok nem jelentek meg, ezt Graham elnök a bizottság határozatképességének szándékos akadályoztatásaként értékelte és egyben eltörölte a szavazáshoz szükséges két kisebbségi szenátori szavazat követelményét. A jelenlévő 12 republikánus szenátor egyöntetűen szavazta meg Barrett bírónő jelöltségét és a jelölés teljes szenátusi szavazásra bocsátását. A szenátus október 26-án tartott, 52:48 eredményű szavazását követően Barrett főbíró október 27-én tette le az esküt, ezzel megkezdve főbírói pályafutását. A folyamat egyben történelmi pillanat is, az Egyesült Államok elnökválasztásához a legközelebbi időpontban lebonyolított főbírói kinevezése. A főbíró személyiségére és eddigi pályája során megismerhető állásfoglalásaira tekintettel érdekes fordulatok várhatók még a Legfelsőbb Bíróság történetében.
