Jelenleg Amerikában nem lehet esküdtszéki tárgyalásokat tartani, így a büntetőeljárások folyamatosságának biztosítása jelenti a legnagyobb kihívást – mutatott rá John R. Tunheim, a Minnesota Szövetségi Körzeti Bíróság elnöke, akivel Sándor Lénárd, az Amerika Tanulmányok Kutatóintézet kutatója beszélgetett.
A járványvész felforgatta a bírósági eljárások rendjét Amerikában
John Tunheim szövetségi bíró a beszélgetés kezdetén elmondta, hogy a koronavírusos megbetegedések okozta járvány miatt az amerikai szövetségi bíróságok szerteágazó kihívásokkal szembesülnek, majd hozzátetette, „úgy tűnik, minden napra jut valami új.” A szövetségi bíró szerint az egyik legnagyobb nehézséget a büntetőeljárások folytatása jelenti. Jelenleg ugyanis nem lehet esküdtszéki tárgyalásokat tartani, így valamennyi büntetőügy tárgyalását legalább a nyár közepéig el kellett elhalasztani. John Tunheim azonban rámutatott, hogy még ennél is komolyabb kihívást jelent a büntetőbíróság előtti meghallgatások hatékony megszervezése úgy, hogy a feleknek ne kelljen szükségtelenül megjelenniük a bíróságon. Az ilyen jellegű meghallgatások során többek között a tárgyalás előkészítésével, a bűnösség beismerésével és akár büntetéskiszabással összefüggő kérdésben is döntést kell hozni, úgy, hogy ennek során biztosítani kell az alkotmányos jogok érvényesülését. „Emellett szempont az is, hogy nem szeretnénk nagy ügyhátralékkal kezdeni, amikor visszatérhetünk majd a rendes ügymenethez” – emelte ki John Tunheim.
Az Egyesült Államok elnöke által kihirdetett szükségállapotban a szövetségi bírók ideiglenes felhatalmazást kaptak arra, hogy az esküdtszéki tárgyalásokon kívüli esetekben videokonferencia segítségével intézhessék tovább a büntetőügyeket. A videokonferencia használata általában véve nem megengedett, de ebben a helyzetben a terhelt beleegyezésével mégis lehetőség nyílik az alkalmazására. „Ennek érdekében egy kormányzati Zoom-rendszert állítottunk be, amely lehetőséget teremt arra, hogy valamennyi büntetőbíróság előtti meghallgatást videokonferencia útján tarthassunk meg” – magyarázta a beszélgetés során John Tunheim. Ehhez képest a polgári ügyek könnyebben kezelhetők, mert azok intézésében már korábban is bevett volt a video- vagy audiokonferencia útján tartott tanácskozás. Esküdtszéki tárgyalást azonban polgári ügyekben sem lehet tartani mindaddig, amíg biztonságossá nem válik az esküdtek megidézése a tárgyalóterembe.
A tisztességes eljárásból fakadó elvárások biztosítása továbbra is kulcsfontosságú
A büntetőeljárások időszerűségének megtartása nagy kihívást jelent. Az USA-ban az úgynevezett „Speedy Trial Act” (az eljárások időszerűségéről szóló törvény) általános jelleggel írja elő, hogy a büntetőügyekben a tárgyalást a vádemelést követő 70 napon belül meg kell tartani. Minthogy a járványvész idején nem lehet összehívni a vádesküdtszéket, illetve az üléseket sem lehet gyorsan megszervezni, a bíróságoknak valami más megoldást kell találniuk. John Tunheim szövetségi bíró az általa vezetett Minnesota Szövetségi Körzeti Bíróságon a szükséghelyzet fennállása alatt kizárta ebből a törvényi határidőből azt az időszakot, amelyet a jelenleg is tartó szükséghelyzet lefed. Ennek megfelelően tehát a szükséghelyzettel érintett időszak nem számít bele a „Speedy Trial Act” szerinti követelménybe. „Ugyanakkor ezzel együtt mégis megpróbálunk a lehető legtöbb intézkedéssel előrehaladni a videokonferenciák segítségével. Ezzel talán elkerülhetjük az ügyhátralék felhalmozódását, és elősegíthetjük az alkotmányban előírtak teljesülését is” – tette hozzá a szövetségi bíró.
A büntetőeljárások lefolytathatóságának egyik előfeltételét jelenti a védőhöz való jog biztosítása. Ezzel kapcsolatban John Tunheim a beszélgetés során arra mutatott rá, hogy a kezdeti időszakban teljesen megakadtak ezen a téren, ugyanis sok gyanúsított előzetes letartóztatás hatálya alatt áll. A helyi büntetés-végrehajtási intézetekben vannak fogva tartva, amelyek lényegében teljesen elzárkóztak a külvilág elől azért, hogy elejét vegyék a fertőzés megjelenésének. „Rendkívüli elismerést érdemel ez az erőfeszítés, hiszen jelenleg nincsen fertőzéses eset a fogvatartási intézményeinkben” – emelte ki John Tunheim szövetségi bíró. Ugyanakkor az ügyvédek általában személyesen találkoznak a védenceikkel, ami viszont a jelenlegi lezárások miatt nem kivitelezhető. Éppen ezért jelentett kihívást annak biztosítása, hogy a terheltek továbbra is tudjanak a védőikkel konzultálni. Ennek érdekében a büntetés-végrehajtási intézetekben egy-egy helyiséget táblagéppel szereltek fel, a terhelteket pedig ezekbe a helyiségekbe kísérik azért, hogy védőikkel elektronikus úton érintkezhessenek. A fogva lévő terheltek védelemhez való jogának a biztosításával pedig lehetőség nyílik a büntetőeljárások folytatására is. John Tunheim elmondta, hogy „körülbelül egy hónapig tartott, amíg megszerveztük az ehhez szükséges technikai előkészületeket, így a kellő sávszélességű internetes kapcsolatot, a különálló helyiséget, valamint a kellő börtönszemélyzetet, akik odakísérik a terhelteket. Ez egy nagy kihívás volt. Végül azonban sikerült ezeket a feltételeket előteremteni, amivel leküzdöttük az akadályt és lehetővé vált a büntetőbíróság előtti meghallgatások kitűzése is.”
A beszélgetés során egy másik leküzdendő kihívás is szóba került. Az amerikai alkotmány garanciális előírásai értelmében ugyanis büntetőeljárás csak vádesküdtszék jóváhagyásával indítható meg, kivéve, ha a terhelt lemond arról a jogáról, hogy vádesküdtszék vizsgálja meg a bizonyítékokat és szavazással döntsön a vádemelésről vagy az eljárás megszüntetéséről. A vádesküdtszékek működésének szünetelése miatt így a vádemelés is nehézkesebb. Ennek kapcsán John Tunheim kiemelte, hogy május közepétől kezdődően tervezik visszaállítani egy korábban már kiválasztott vádesküdtszék működését azért, hogy meghallgathassa és dönthessen a vádemelésekről. Ezt úgy látják kivitelezhetőnek, hogy az esküdteket külön tárgyalótermekben helyezik el, ahol a tanúk vallomásait és az ügyész érvelését videokonferencián keresztül követhetik figyelemmel. „Reméljük, hogy ez az elgondolás a gyakorlatban is működni fog, mert nem lehet sokáig húzni a vádemelésről szóló döntéseket” – tette hozzá a szövetségi bíró.
John Tunheim elmondta továbbá, hogy sürgős helyzetekben a szövetségi ügyész egymaga is élhet vádemeléssel az úgynevezett „vádpanasz” útján. Ez akkor történik, ha például valakit bankrablás közben tetten érnek és még a vádesküdtszék összehívását megelőzően, azonnal vád alá kell őt helyezni. A vonatkozó szabályok értelmében azonban a vádpanasz kiállítását követő harminc napon belül a vádesküdtszéknek meg kell hallgatnia a terheltet és döntenie kell a vád további sorsáról. John Tunheim a bíróság elnökeként, élve a törvényben biztosított lehetőséggel, meghosszabbította ezt a harminc napos határidőt, és így a vádpanasszal érintetteknek tovább kell várniuk a vádemelésről szóló döntésre. Ugyanakkor túl sokáig sem várhatnak, és ezért szükséges a vádesküdtek mihamarabbi összehívása. John Tunheim kiemelte, hogy „a vádesküdtek tisztában vannak a büntető igazságszolgáltatási rendszerben betöltött kulcsfontosságú szerepükkel, annak szükségességével, hogy megvizsgálják a vádakat. Éppen ezért mi minden lehetséges óvintézkedést meg fogunk tenni a távolságtartás betartása és biztonságuk megóvása érdekében.” Arra a kérdésre, hogy korábban előfordult-e már hasonló helyzet a bíróság működésében, John Tunheim elmondta, hogy a saját bírósági körzetében eddig még nem történt ilyesmi, ugyanakkor más bírósági körzetek átéltek már ehhez foghatót, leginkább természeti katasztrófák miatt. A szövetségi bíró kiemelte, hogy a bíróságoknak is innovatívnak kell lenniük ezekben az időkben.
A szövetségi bíróságok változatlanul az alkotmányosság őrei
A beszélgetés során az is szóba került, hogy a szövetségi bíróságok ilyen rendkívüli körülmények között hogyan képesek továbbra is ellátni alkotmányos ellenőrző feladatukat, a „fékek és ellensúlyok” híres rendszerében rájuk háruló kulcsfontosságú alkotmányjogi szerepet. John Tunheim leszögezte, hogy bár bizonyos eljárások, mint például az esküdtszéki tárgyalások jelenleg fel vannak függesztve, de valamennyi szövetségi bíróság folytatja működését, egyet sem kellett lezárni. A szövetségi bíró ugyanakkor hozzátette, hogy még a járványvész dacára is folytatni kell az esküdtszéki tárgyalásokat. „Nagy nyomás nehezedik ránk azért, hogy biztonságosan, kellő távolság- és tisztántartást garantáló megoldásokkal szervezzük meg a tárgyalásokat. Valószínű, hogy a távolságtartási szabályokat hosszabb ideig, egészen addig fenn kell majd tartanunk, amíg a védőoltás széles körben hozzáférhető lesz” – emelte ki a szövetségi bíró. A fellebbviteli bíróságok ugyanakkor könnyebb helyzetben vannak. A jogi képviselők írásban terjeszthetik elő beadványukat, majd pedig a saját irodáikból videokonferencia segítségével adják elő érveiket. Ezek alapján pedig a fellebbviteli bíróság meg tudja hozni a döntését. A washingtoni Legfelsőbb Bíróság is hasonló jellegű eljárást követ, sőt most már hozzáférést enged a nyilvánosság számára az előtte zajló érvelések meghallgatásához. John Tunheim e körben kiemelte, ők is lehetővé teszik, hogy a nyilvánosság figyelemmel kísérhesse a körzeti bíróság előtt zajló meghallgatásokat. „Voltaképpen majdnem mindennel előre tudunk haladni, bár lassabban, mint eddig. Amit pedig egyelőre nem tudunk megszervezni, azon tovább dolgozunk, hogy mielőbb megtaláljuk a megfelelő megoldást” – fogalmazott a szövetségi bíró.
A beszélgetés végén szó esett arról is, hogyan érinti ez a vészhelyzet a bírókat és a bíróság alkalmazottait mentálisan és érzelmileg. John Tunheim elmondta, hogy a bírók Zoom-hívásokon keresztül gyakran tartanak megbeszéléseket, amelyek során megosztják a tapasztalataikat és azokat a lehetséges megoldásokat, amelyekkel hatékonyabban lehet előre haladni. „A beosztottjaimmal például heti kétszer szervezek Zoom-hívásokat. A fogalmazóim otthonról dolgoznak, a többiek pedig részben itt vannak bíróságon, részben pedig távmunkában látják el feladataikat. Jelenleg azt kell, hogy mondjam, még jól vagyunk” – fogalmazott John Tunheim. Ugyanakkor azt is elárulta, hogy még korábbról volt egy kidolgozott tervük a szükséghelyzet esetére szóló távmunkáról, amit jelenleg alkalmaznak. Amikor ezt a tervet kidolgozták, akkor arra gondoltak, hogy talán egy tornádó vagy nagy hóvihar, esetleg áradás esetén válhat majd aktuálissá. A működési terv azonban járvány idején is bevált. Ugyan a bírósági dolgozók továbbra is aggódnak a fertőzés miatt, de hálásak azért, hogy otthonról is teljesíthetik a feladataikat. „Valódi segítséget jelent a videokonferencia és az, hogy láthatjuk egymást és hallhatjuk az érveléseket. Szem előtt tartjuk, hogy túl fogunk jutni ezen a próbatételen, miközben a munkavégzés új, hatékonyabb módszereit sajátítjuk el. Ez a koronavírus okozta járványvész által ránk kényszerített innováció jó oldala” – zárta a beszélgetést John Tunheim szövetségi bíró.
Névjegy
John R. Tunheim (1953), amerikai szövetségi bíró, a Minnesota Szövetségi Körzeti Bíróság elnöke. Szövetségi bíróvá 1995-ben nevezték ki, 2005 júliusától vezeti a Minnesota Szövetségi Körzeti Bíróságot. Bírói kinevezését megelőzően a magánszektorban és az állami szolgálatban egyaránt dolgozott, továbbá tanított a Minnesota Egyetem Jogi Karán.
