Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Sorbán Kinga

Infoháború: miért nehéz hiteles információkhoz jutni háborús konfliktusban?

Mit tehet az, aki hiteles forrásból szeretne tájékozódni?

Sorbán Kinga 2023.02.09.
Muha Lajos

Egy szabvány változásai

Elköteleződés az információbiztonság iránt.

Muha Lajos 2022.11.29.
Nyitrai Endre

Adatok hálózatának jelentősége a kriminalisztikában

Úton a digitális profilalkotás felé.

Nyitrai Endre 2022.11.07.
Nyitrai Endre

Okos város – okos rendőrség

Elengedhetetlen feltétel a gyors információáramlás.

Nyitrai Endre 2022.08.12.
Nimsz Vivien

BiztonságtudatOSINT, avagy biztonságtudatosítás nyílt forrású információszerzéssel – I. rész

Hogyan kínáljuk fel ingyen saját adatainkat?

Nimsz Vivien 2022.06.27.
CYBERBLOG
Ináncsi Mátyás
Ináncsi Mátyás
kutató, NKE EJKK Kiberbiztonsági Kutatóintézet
  • 2022.03.16.
  • 2022.03.16.

Infodémia: a közösségi médiában vívott harc

A közösségi média alapvető funkciója, hogy embereket valós időben kössön össze. Lényeges eleme, hogy a felhasználók relatíve szabadon – az általános közösségi irányelvek követése mellett – oszthatnak meg tartalmat. Ennek a tartalomnak a témája, tárgya szinte teljes mértékben a felhasználókra van bízva. Készíthet szabadon akár egy barkácsvideót, megoszthatja, épp hol tartózkodik vagy hogy „mi jár a fejében”. Amikor egy krízishelyzet alakul ki, a felhasználók képesek arra, hogy a helyszínről azonnal tudósítsanak a saját közösségi média felületükön, így ez az információ gyors sebességgel el tud terjedni.

Az így megosztott tartalom nyílt információnak minősül, a nyílt információból eredő hírszerzést pedig Open Source Intelligence-nek (OSINT) nevezzük. A nyílt információból történő hírszerzés nem egy új elem a hírszerzésben, régen ennek forrása újságokból, iskolai adatokból, szóbeszédből összegyűjtött információ volt. A közösségi média viszont kibővíti a nyílt információk tárházát. Nem csupán számunkra válik sokkal több információ elérhetővé, hanem mások számára is rólunk vagy a körülöttünk zajló eseményekről. Az orosz–ukrán konfliktus vonatkozásában is az látható, hogy a háborús események hihetetlen gyorsasággal jutnak el a felhasználókhoz.

A Reddit nevű platformon a háborús eseményekkel kapcsolatos posztok, videók óriási elérést generálnak. Az alábbi videó néhány napja került fel, mely (feltételezetten) egy nyizsnyekamszki gyár munkásait ábrázolja, ahogy az orosz rubel visszaesése miatt sztrájkolnak:

Kép forrása

Látható, hogy közel 66 ezer felhasználó upvote-olta (felszavazta) a tartalmat, közel kétezer komment keletkezett az eseményről. Jogosan merül fel bennünk az a kérdés, hogy honnan tudjuk, hogy a megosztott tartalom valós? Honnan tudjuk azt, hogy ez tényleg most történt, tényleg ott, és tényleg a mostani eseményekkel kapcsolatban?

A mostani helyzet nehézsége az, hogy ezekre a kérdésekre egyértelmű választ nem tudunk adni. Nincs arra megoldás, hogy hogyan lehetne a közösségi médiában felmerülő információkat gyorsan és megbízhatóan ellenőrizni a felhasználói oldalról.

Az infodémia mint kifejezés a koronavírus járvány vonatkozásában gyakran felbukkant. A mostani helyzettel kapcsolatban is aktuális ennek a szónak a használata. Röviden: az infodémia egy olyan állapot, amikor a felhasználók számára óriási mennyiségű információ válik elérhetővé, és ebben az információs halmazban/mennyiségben teljesen keveredve vannak a megbízható valós információk, a félinformációk, illetve a teljes álhírek. Az internetezőknek pedig – önmagában már csak az információ mennyiségből adódóan is – lehetetlen eldönteni a tartalom valódiságát, hiszen nincs erőforrásuk arra, hogy minden egyes tartalmat részletesen ellenőrizzenek.

Ezt a helyzetet a következő Reddit poszton keresztül mutatjuk be. 56 ezer felhasználó által upvote-tal és 1 700 kommenttel jutalmazott tartalom: „Saját székét előrehozva, csak pár méterre ülve az újságírók tömegétől, saját gondolatait elmondva, őszinteséggel és bátorsággal, nem félve semmitől: ismerje meg Ukrajna elnökét, Volodimir Zelenszkijt, a szabad világ igazi vezetőjét”:

Kép forrása

A kép megjelenése után nagyon hamar felbukkant egy másik verzió is, ami az előzőben bemutatott, szabad, félelemmentes hozzáállást igyekszik cáfolni:

Kép forrása

Természetesen irreális lenne azt hinni, hogy egy aktív háborús övezetben az adott ország első számú vezetője testőrség nélkül venne részt sajtótájékoztatón. Ezzel a két poszttal azt akarjuk bemutatni, hogy nagyon könnyen és gyorsan lehet egy oldalt és nézetet bemutatni. A közösségi médiának az az egyik kifejezett célja, hogy hasson az emberi érzelmekre. Mindkét poszt ezt szolgálja. Az elsőnek az, hogy megmutassa, a vezető félelemmentes és teljesen emberséges; a második pedig, hogy ezt megcáfolja.
A felhasználóknak pedig nagyon nehéz eldönteni egy adott tartalom valóságtartalmát – pont azért, mert nagyon nagy mennyiségű információ érhető el. De ezeket mind, egyenként ellenőrizni lehetetlen. Az ellenőrzés lehetősége pedig függ attól is, hogy van-e honnan ellenőrizni az információt. Ennél a két posztnál volt lehetőség arra, hogy egy másik oldalt is megnézzünk. Az elsőként bemutatott gyári sztrájkolósnál viszont nincs. Ez pedig rengeteg tartalomnál van így.

Lélektani hadviselésnek nevezzük azt a tevékenységet, amikor a hadviselő felek a saját katonáik, ellenséges katonák, saját lakosságuk, illetve a céllakosság érzelmeire kívánnak hatni. Ez nem egy újkeletű dolog, már a II. világháborúban is alkalmazták, ilyenre kiváló például szolgálnak a propagandaposzterek, melyeknek különböző céljai vannak: az ellenség dehumanizálása, a lakosság és katonák elbizonytalanítása vagy a figyelem felhívása egy lényeges dologra:

Kép forrása
Kép forrása

A lélektani hadviselés gondolatai viszont sokkal régebbre nyúlnak vissza, már Szun-Ce is tett utalást erre vonatkozóan:

„A legmagasabb szintű kiválóság az ellenség ellenállásának harc nélkül való megtörésében rejlik.”
„Minden hadviselés megtévesztésen alapszik.”

Másrészről viszont a nyílt információ széleskörű elterjedése miatt a háborús események sokkal publikusabbá váltak. Mind a harctéri események, mind pedig a katonai egységek mozgása jobban követhető, mint bármikor korábban. A háttérben való rejtett mozgolódás nagyon nehézzé válik, hiszen elegendő egy felhasználó, aki a megfelelő platformra feltölti a tartalmat, és a titkos katonai műveletek napvilágra kerülnek. Az elmúlt napok egyik kiemelt posztja az oroszok által most mozgósított járműveket mutatja be, nevetségessé téve az orosz haditechnika mozgósítását:

Kép forrása

Másrészről viszont a háborús pusztítás is könnyen és nyersen válik elérhetővé a felhasználók számára. Míg eddig esetleg a televízió által megmutatott tartalmat tudtuk fogyasztani, most már nyíltan láthatóak a háborús pusztítások és események:

Kép forrása

Összességében elmondható, hogy a közösségi médiában vívott harc is ugyan annyira fontos része az eseményeknek, mint a földön vívott harc. Mindkét félnek kifejezetten fontos célja, hogy hasson az emberek érzelmére, illetve óriási dezinformációval árassza el a közösségi médiát. Az érzelmekre hatás azért fontos a támadó részéréről, mert ez tudja legitimálni a háborúját. Neki bizonyítani kell azt, hogy az ő stratégiai céljait a saját tevékenysége alátámasztja, és meghúzódik egy olyan érdek, amely ezt szükségessé teszi. A másik oldalról nézve pedig nekik az a céljuk, hogy bebizonyítsák, hogy ők az adott konfliktusban csak elszenvedők, ezzel kiváltva az emberek együttérzését. Nekünk felhasználóként minden tartalmat ennek tudatában kell vizsgálnunk. További nehézség az, hogy ténylegesen nem tudhatjuk a megjelenő tartalmaknak a valóságtartalmát.

Ezen felül mindkét félnek kifejezetten fontos az, hogy a saját sikerét kommunikálja és támassza alá. Ez a könnyű és gyors közösségi médián keresztüli tartalommegosztásból eredően erősen kétoldalúvá válik. Egyrészről könnyű prezentálni a sikereket. Másrészről pedig nagyon könnyű dezinformálni a tényleges eseményekkel kapcsolatban. Hiszen, ha ebben a posztban is megnézzük a vonaton lévő járműveket, kétséget kizáróan nem tudjuk megmondani, hogy mennyire igaz az, amit látunk. Az látható, hogy a mostani háborúval kapcsolatos felfestéssel rendelkeznek a járművek, de ezt akár a másik fél is elkészíthette. Kétséget kizáróan csak sokkal később fogjuk megtudni azt, hogy mi az igaz és mi a dezinformáció.

Témakörök: hitelesség, információ, közösségi média, megtévesztés
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT