Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Máthé Réka Zsuzsánna

Javulni látszik Kína és az Európai Unió közötti kapcsolat

Napirendre kerülhetnek az átfogó beruházási megállapodásról szóló tárgyalások.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.05.06.
Sorbán Kinga

Nem mind arany, ami fénylik

Luxuscikkek az USA–Kína kereskedelmi háború új fejezetében.

Sorbán Kinga 2025.04.28.
Beyer Fülöp

Az MI-fejlesztési verseny legújabb állomása: DeepSeek

Teremt a szűkösség hatékonyságot és innovációt?

Beyer Fülöp 2025.02.12.
Nyirkos Tamás

Konzervatív töprengések Oroszországról

A szerzőt a cár megjutalmazta tanácsaiért.

Nyirkos Tamás 2024.10.08.
Benczik Boglárka

A dollár árnyékából

Kína dollármentesítési törekvései.

Benczik Boglárka 2024.06.06.
CYBERBLOG
Nyáry Gábor
Nyáry Gábor
kutató, NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet
  • 2021.07.08.
  • 2021.07.08.

Kiberképességek és nemzeti erő

Átfogó felmérés a világ vezető digitális hatalmairól

Elönti a közbeszéd tereit a kiberbiztonsággal, kiberhadviseléssel kapcsolatos irodalom: a kiberbiztonsági szakértőknek szánt, erősen technikai jellegű anyagoktól a politikai döntéshozók számára készült, az ügyek stratégiai összefüggéseit feszegető írásokig tömegével kerülnek elénk a kibervilág történéseit elemző anyagok. Ahogy ez az információval már lenni szokott, elérkezik az a pillanat, amikor éppen ez az adattömeg kezd a legsúlyosabb gátjává válni a tisztánlátásnak. A helyzetet ráadásul szándékos emberi ténykedés súlyosbítja. A kibertér ugyanis a hatalmi-geopolitikai játszmák színtere, és az itt zajló csatározásoknak fontos kiegészítője a közösségi diskurzusokban zajló beszéd befolyásolása, irányítása – és ha kell, meghamisítása. Azaz, a dezinformáció.

Forrás: Cyberscoop

Egy idő után szöget üt az ember fejében, hogy a híradásokban mindig csak két-három ország szerepel a kibertér „elkövetői” között. Jól tudjuk, hogy a világ 195 országának mindegyike nagy erőbefektetéssel gyűjti a nemzetbiztonsága számára fontosnak gondolt információkat – magyarul kémkedik. A mai nyílt forrású világban sokat ki lehet deríteni az államok hagyományos hírszerző tevékenységéről. És gyakorlatilag semmit arról, hogy mit tesznek a kibertérben. Ebben a szürke zónában ugyanis mindig csak oroszokról és kínaiakról olvasunk. Esetleg észak-koreaiakról, irániakról.

Úgy tűnik, mintha a világ legjelentősebb hatalmai (amelyek egyben a technológiai fejlődés éllovasai, plusz ráadásul még a világ legjelentősebb, legtapasztaltabb hírszerző szervezeteit tartják fenn) a kiberteret, tehát a hatalmi küzdelmek immár meghatározó dimenzióját nagy ívben elkerülnék. Hasonló a helyzet a kibertér offenzív kihasználása terén is: látszólag itt is csupán maroknyi ország igyekszik ennek a fontos dimenziónak a katona-stratégiai kiaknázására. Úgy tűnik, hogy azok a nemzetek, amelyek szinte felfoghatatlan erőforrásokat fordítanak a hagyományos és nukleáris csatatereken való helytállásra és győzelemre (ráadásul ezeket a ráfordításaikat habozás nélkül munkába is állítják), azok a kibertér harcmezőin soha sem tűnnek fel.

Józan ésszel persze tudjuk, hogy ez egész egyszerűen nem igaz, hiszen nem lehet igaz. Most egy olyan szakanyagot vehetünk a kezünkbe, ami ezt az érzetünket empirikus adatok jókora adagjával támaszthatja alá. Az amerikai IISS, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete napokban közreadott átfogó tanulmánya talán hozzásegíthet minket a kibertér állapotainak helyes felméréséhez. A világ országainak kiberpotenciáljait szintetizáló indexekből ma már több is van (az IISS szakmai gárdája is támaszkodott ezekre). A „Kiber képességek és nemzeti erő” címmel publikált dokumentum mégis érdemes arra, hogy tanulmányozzuk.

Mindenekelőtt feltűnő az elemzés alapossága és átgondoltsága. Az IISS szakértői két éves kutatómunkát fordítottak ennek a kiadványnak a megteremtésére, ami önmagában is jelzi az elmélyültséget és komolyságot. Az intézet tulajdonképpen a 2019 elején általuk kidolgozott módszertani keretrendszert igyekezett az élet próbája elé állítani, illetve feltölteni empirikus adatkészletekkel. A munka célja: átfogó képben felrajzolni a világ kiberdimenziójában számottevőnek elkönyvelhető nemzetek tényleges képességeit, szándékait és potenciáljait. Fontos szempont volt ugyanakkor az is, hogy egyfajta rangsort, erősorrendet is felállítson napjaink kiberhatalmai között.

Az összehasonlító ország-vizsgálat az alábbi elemzési kategóriák köré szerveződött:

  • Kiberstratégia és kiberdoktrína;
  • A kibertérrel irányítási, parancsnoki struktúrái;
  • Kiberhírszerzési képességek;
  • A digitalizáció társadalmi szintjei;
  • Kiberbiztonság és reziliencia;
  • Nemzetközi kiberkormányzati-kiberdiplomáciai képességek;
  • Támadó kiberkapacitások.
Forrás: Risk and Insurance

A szerzők egyben az erőviszonyok bemutatására is alkalmas klaszter-sémába sorolták a figyelemre méltónak tartott állami szereplőket, aggregát kiberpotenciáljaik alapján. „Első osztályú kiberhatalom” az IISS kutató szerint jelenleg mindössze egy van: az Egyesült Államok. A „Másodosztályú kiberhatalmak” tábora már népesebb: feltörekvő, komoly potenciálokkal rendelkező államok találhatók itt is, a gyakran emlegetett Kína és Oroszország mellett a szürke kibereminenciás Izrael szerepel a listán. És persze Nagy-Britannia, Franciaország, és némi meglepetésre Ausztrália, sőt Kanada. „Harmadosztályú kiberhatalomnak” számít India, Irán, Japán. Indonézia, Malajzia és Vietnám, de ezen a polcon talált magának helyet az örök kibermumus, Észak-Korea is.

A komparatív tanulmányból egyértelműen kitetszik: az Egyesült Államok (ahogy a geopolitika hagyományos dimenzióiban is) a kiberdoménben is egyértelműen őrzi vezető erejét. Ráadásul az egyedüli szereplője a kibertér legfelsőbb rétegének. És ez nem is csoda, hiszen a kibertér dominálása, az 1990-es évek közepétől az egyik legfontosabb stratégiai célkitűzése volt az USA-nak.

Kína azonban ott van szorosan a nyomában, s az elkövetkező évtizedben potens vetélytársként fog kiemelkedni az Egyesült Államok mellé. De van még egy fontos megállapítás: Oroszország, amelyet szakmai körökben is szokás „hanyatló” hatalomként elkönyvelni, hasonlóan veszélyes, emelkedő hatalma a kiberdimenziónak, és Kínával együtt az Egyesült Államok vetélytársa ebben az egyre meghatározóbb közegben. Ez némi magyarázatot adhat arra, hogy a néhány héttel ezelőtti Biden-Putyin csúcstalálkozón miért a kiberhadviselés szerepelt a központi helyen (a nukleáris fegyverkezés helyett), és miért nevezte az erről folyó amerikai-orosz tárgyalásokat Biden „két nagyhatalom” egyezkedésének. Örül az ember, amikor a puzzle-darabjai közül egy-egy néha a helyére csusszan.

Irodalom

Austin, Greg – Noor, Elina et al. (2021): Cyber Capabilities and National Power: A Net Assessment.

Harvard Belfer Center National Cyber Power Index 2020.

International Telecommunication Union’s Global Cybersecurity Index 2020.

Potomac Institute Cyber Readiness Index 2.0.

Willet, Marcus (2019): Assessing Cyber Power. Survival: Global Politics and Strategy, vol. 61, no. 1

Témakörök: Amerikai Egyesült Államok, dezinformáció, kiberhadviselés, kibertámadás, Kína, Oroszország
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT