Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Trádler Henrietta

Az igazi Édes Annák?

A cseléd a háztartás, de nem a család tagja.

Trádler Henrietta 2022.05.09.
Steinmacher Kornélia

Petőfin túl

Új köntösben Szendrey Júlia

Steinmacher Kornélia 2021.04.27.
Hörcher Ferenc

Eliot és a keresztény társadalom eszméje

A társadalomnak szüksége van egy közös értékrendre. Recenzió

Hörcher Ferenc 2021.03.31.
Medgyesi Konstantin

„… elébe kerülni demokráciával és jogmegosztással” – Egy „betiltott” Móra Ferenc-cikkről

Móra Ferencet a magyar közvélemény leginkább (gyermek)íróként tartja számon. Jól tudjuk persze, hogy tudós-régész, múzeumigazgató és lapszerkesztő is volt. Móra életútjának kevésbé vizsgált része szól

Medgyesi Konstantin 2020.07.06.
Csapody Miklós

Páskándi Erdélye, avagy a létezés sok pompás itala

E hónapban volt huszonöt éve, hogy meghalt Páskándi Géza, válogatott esszéi most jelentek meg a Magyar Naplónál. A kolozsvári egyetem bölcsészkara helyett ’57-től börtönben és

Csapody Miklós 2020.05.28.
CONTINUUM BLOG
Molnár Attila Károly
Molnár Attila Károly
intézetvezető, NKE Molnár Tamás Kutatóintézet
  • 2020.11.06.
  • 2020.11.06.

The Triumph of Bullshit avagy A zagyvaság diadala

T. S. Eliot a modernista angol költészet meghatározó alakja, ugyanakkor a modernitást nagyon nem szerette. Az átokföldje (The Waste Land), Az üresek (The Hollow Men) leírásában a modernitás úgy néz ki, ahogyan azt a Mad Max filmekben látjuk.

Részlet Bruegel A halál diadala c. festményéből

Eliot a 20. század híres katolikus konvertitái közé tartozott, mint Chesterton, Graham Green vagy Evelyn Waugh. Magát úgy jellemezte, hogy „klasszicista az irodalomban, királypárti a politikában és anglo-katolikus a vallásban”. (Preface to Lancelot Andrewes) A művelt amerikainak elege lett a demokráciát jellemző kulturális középszerből, ahogyan két nemzedékkel korábban Tocqueville leírta azt. Angliába költözött, brit állampolgár lett, katolikus és királypárti. Minden, ami tökéletes ellentéte volt az egalitárius Amerikának. Emellett nagyon nem szerette a korszellemet – főleg az Egyesült Államokban – uraló liberalizmust.

Környezetét a „liberalizmus férge rágta” társadalomnak látta. (After Strange Gods) Eliot véleményét a kortársairól jól mutatja  A háromkirályok utazása című verse vége: „Köröttünk idegen nép csüng istenein”. A „fura istenek” előkerülnek A háromkirályok utazása című verse végén is, ahol azt írja: „Köröttünk idegen nép csüng istenein.” A „fura istenek” a modern művészek, akik prófétáknak vagy megváltóknak gondolják magukat. E kritika forrása Matthew Arnold jól ismert jóslata, aki szerint „a vallás és a filozófia legtöbb mai feladatát a költészet fogja ellátni”. Ugyanis az „emberiség egyre inkább felfedezi, hogy a költészethez kell fordulnia, hogy értelmezze az életet, vigasztaljon és bátorítson minket”.  (M. Arnold, A study of poetry) Amit Arnold optimistán a jövőbe vetített, azt Max Weber a 20. század elején már leíróan (és kritikusan) fogalmazott meg. Weber szerint a vallástalan Európában az értelmiség az új papság, amely jelentéseket gyárt, az élet értelmét kínálja a többieknek. 

A kortárs mainstream irodalmárokkal, divattal szembeni ellenérzései leginkább az After Strange Gods-ban fogalmazta. Azonban jóval korábban, már meglehetősen fiatalon szemben találta magát az irodalmi hangadókkal. Ekkor, 1910 körül írta a The Triumph of Bullshit című versét, amely életében nem jelent meg. A vers a mai szleng egyik közkedvelt szava, a bullshit lekorábbi ismert írott megjelenése.

A bullshit az irodalmi közvéleményre, és főleg a női kritikusok véleményére vonatkozik. A minden versszakot befejező mondat, amely a vágáns költészet hangulatát idézi, ellenpontozza a vers választékos szóhasználatát, és talán magyarázza miért nem adta közre soha Eliot a verset.

T. S. Eliot


Témakörök: irodalom, T. S. Eliot
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT