A kibervédelem stratégiai dimenziói és a védelmi innováció az NKE HHK műhelyében
A kibertér ma már nem csupán az informatikai rendszerek védelméről szól, hanem a nemzeti szuverenitást meghatározó, önálló műveleti dimenzióvá vált, ahol a kvantumtechnológia és a mesterséges intelligencia hajnalán a döntési sebesség jelenti a túlélés zálogát. Kovács László, a Honvédelmi Minisztérium kibervédelemért felelős helyettes államtitkára a Ludovikán tartott szakmai előadásában világított rá arra, miként válik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara a hazai védelmi innováció, a posztkvantum reziliencia és a jövőálló kiberfelderítési képességek kulcsfontosságú szellemi bázisává.
A honvédelmi gondolkodásban és a stratégiai elemzésekben alapvető paradigmaváltás ment végbe az elmúlt években. Kovács László – aki korábban maga is szolgált az egyetemen tudományos főmunkatársként, majd az egyetem tudományos rektorhelyettese volt – rámutatott arra, hogy a kibertér a szárazföldi, légi, tengeri és űrbéli területekkel teljesen egyenrangú, ötödik katonai műveleti dimenzióvá lépett elő. Ebben a komplex környezetben a honvédelem feladatai messze túlmutatnak a saját informatikai hálózatok és dokumentumok passzív, adminisztratív védelmén. A nemzeti kiberszuverenitás megteremtéséhez olyan önálló katonai kibererőkre és aktív kiberműveleti képességekre van szükség, amelyek képesek a védelmi és elrettentési célú offenzív fellépésre is. A mai modern háborús konfliktusok, köztük az ukrajnai és a gázai összecsapások tapasztalatai egyértelműen azt igazolják, hogy a kiberportyák és összetett támadások elsődleges célpontjai ma már nem a laktanyák vagy katonai alakulatok, hanem a civil társadalom és a közigazgatás működését biztosító kritikus nemzeti infrastruktúrák, így a lakossági elektromos hálózat, a banki tranzakciós rendszerek és a mobil telekommunikációs hálózatok.
Stratégiai kihívások 2035-ig: kvantumszámítógépek és mesterséges intelligencia
A honvédelmi ágazat stratégiai tervezése jelenleg egy átfogó kitettségértékelésre épül, amely a technológiai fejlődés reális előrejelzései alapján jelöli ki a 2035-ig terjedő célállapotot. Ez a tízéves időtáv a mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése és a kvantuminformatika küszöbön álló paradigmaváltása miatt követel meg azonnali válaszokat. A kvantumszámítógépek elterjedése alapjaiban rombolja le a hagyományos kiberbiztonságot, hiszen a jelenlegi bináris alapon működő, akár évmilliárdos matematikai védelmi idővel rendelkező titkosítási algoritmusok a kvantum-párhuzamosítás révén nanoszekundumok alatt feltörhetővé válnak. Egyes innovatív európai államok, mint például Dánia, már jelenleg is rendelkeznek működő kvantumszámítási kapacitásokkal, ami a posztkvantum kiberreziliencia azonnali megteremtését teszi szükségessé. Ezzel párhuzamosan a mesterséges intelligencia alkalmazása a sérülékenységek felderítését is radikálisan felgyorsította, amit szembetűnően szemléltet az az eset, amikor egy két évtizede észrevétlenül létező kódhibát az elemző algoritmusok mindössze három perc alatt azonosítottak és tettek közzé.
Adatszuverenitás és zárt hazai döntéstámogató rendszerek
A technológiai modernizáció során a honvédelem kiemelt hangsúlyt fektet a nemzeti adatszuverenitás megőrzésére és a technológiai függőségek elkerülésére. Habár a minisztériumban az elmúlt időszakban több mint nyolcvan hazai és nemzetközi vállalkozás mutatott be korszerű digitális megoldásokat, a kész rendszerek feltétel nélküli megvásárlása komoly kiszolgáltatottságot eredményezne a nagyrészt egyesült államokbeli gyártók felé. Ennek elkerülésére a honvédelem olyan mesterséges intelligencia alapú döntéstámogató rendszerek bevezetésére törekszik, amelyek zárt, fizikailag elhatárolt hazai infrastruktúrán működnek, és kizárólag saját adatvagyonon hajtanak végre műveleteket. A döntéshozatal automatizálása a hazai katonai gondolkodásban szilárd alapkutatási gyökerekkel rendelkezik, amelyek a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia hatvanas–nyolcvanas évekbeli kutatásaihoz nyúlnak vissza. A jelenlegi feladat nem csupán technikai eszközök rendszeresítése, hanem a katonai vezetés kultúrájának átalakítása, hogy az automatizált döntéstámogatás révén a saját erők döntési sebessége meghaladja az ellenfél reakcióidejét.
Képzési hídszerep és a humán erőforrás fejlesztése
Ebben a komplex stratégiai és technológiai jövőképben jut kiemelkedően fajsúlyos szerep a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának. Az NKE HHK a védelmi kutatás-fejlesztés és az akadémiai innováció központi szellemi műhelye, ahol a tudományos kutatási kapacitások szervesen kapcsolódnak a katonai tisztképzéshez. Ez az egyedülálló kapcsolódás teszi lehetővé, hogy a karon elért elméleti kutatási eredmények és innovatív gondolatok közvetlenül, a gyakorlatban alkalmazható katonai tudássá és műveleti képességgé formálódjanak. Az egyetemi, akadémiai és civil kutatási szféra közvetlen becsatornázása a honvédelem rendszerébe elengedhetetlen ahhoz, hogy a hazai tudományos kapacitások a nemzetvédelmi célok szolgálatába álljanak.
Az NKE HHK-n több mint másfél évtizede szisztematikusan fejlesztett, magas szintű technológiai és innovációs laboratóriumok működnek, amelyek nem hollywoodi látványelemekre, hanem a valódi katonai és kibertechnológiai kihívások modellezésére épülnek. A karon folyó oktatás gyakorlati értékét és a hallgatói tudás hatékonyságát Kovács László egy konkrét esettanulmánnyal világította meg: a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon végzett fiatal tiszt a háborús konfliktus kirobbanásakor a Kiberműveleti Központban huszonnégy órás szolgálatot ellátva olyan magas színvonalú elemzői és helyzetértékelő jelentéseket készített a kormányzat és a tárca számára, amelyek közvetlenül a karon elsajátított átfogó szemléletmódnak, információgyűjtési módszertannak és lényeglátó képességnek voltak köszönhetők.
A jövőálló kibervédelmi képességek felépítése és fenntartása elképzelhetetlen a képzési és toborzási rendszer szüntelen fejlesztése nélkül. Az NKE HHK ebben a folyamatban nemcsak a tisztképzés hazai fellegváraként vesz részt, hanem hídszerepet tölt be a társegyetemekkel – köztük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel és a társadalomtudományi képzést folytató intézményekkel – való együttműködésben is. A mérnökinformatikus és társadalomtudományi hallgatók megszólítása, a honvédelmi tantárgyak oktatása és a jövő szakembereinek bevonása biztosítja azt a humán erőforrást, amely elengedhetetlen a Magyar Honvédség önálló kiberfelderítési, kiberszállítási és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal együttműködő kiberműveleti képességeinek hosszú távú garantálásához.
Nyitókép forrása: Szilágyi Dénes / NKE


