A pénzügyi jóllét, a GDP-n túli gazdasági mutatók, a mesterséges intelligencia (MI), valamint az akadémia és a szakpolitika kapcsolata is meghatározó témája Mandeep Mahendru indiai közgazdász, a Ludovika Public Diplomacy Hub vendégelőadója kutatásainak. A szakember szerint a változó gazdasági környezetben egyre nagyobb szükség van a pénzügyi ellenálló képességre, miközben az MI a pénzügyi szolgáltatásokat és a kutatói munkát is alapjaiban alakítja át. A lapunknak hangsúlyozta, az új technológiák alkalmazása mellett az önálló gondolkodásnak és a társadalom számára hasznos kutatásoknak továbbra is meghatározó szerepük van.
Mandeep Mahendru közgazdász, a Ludovika Public Diplomacy Hub vendégelőadója mintegy két évtizede kezdte pályáját a közgazdász- és pénzügyi professzorként, azóta pedig egyre szorosabban kapcsolódott a szakpolitikai kérdésekhez és a nemzetközi tudományos együttműködésekhez is. Mint fogalmazott, Európában is részt vett szakpolitikai vitákban, Magyarországon pedig már két alkalommal is olyan kérdésekről tárgyalt, amelyek közelebb hozhatják egymáshoz Indiát és Magyarországot. A kutató szerint az akadémiai szféra és a szakpolitika nem választható el élesen egymástól. „Azt gondolom, hogy az akadémia egyfajta út a szakpolitika felé” – fogalmazott. Kutatásainak egyik központi területe a pénzügyi jóllét, amelynek mérésére egy dél-ázsiai országokra alkalmazható skálát is kidolgozott, amelyet Indiában hivatalosan is levédettek. A kutatás során az indiai Állami Bankkal is együttműködött annak vizsgálatában, hogyan javítható az ügyfelek pénzügyi jólléte. Mandeep Mahendru úgy látja, hogy a háztartások pénzügyi jóllétének javítása világszerte fontos kérdéssé vált: a társadalombiztosítási rendszerek változásai és a nukleáris családmodell (ahol maximum két generáció él együtt: az anya és apa, esetleg egyikük, illetve az eltartott gyermekek) elterjedése miatt ugyanis egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy az emberek képesek legyenek kezelni a jelenlegi és a jövőbeni pénzügyi, egészségügyi vagy egyéb sokkhatásokat. „A pénzügyi ellenálló képességre szükség van” – hangsúlyozta a szakember.
A GDP-n túl
A kutató arról is beszélt, hogy pályája során egyre inkább érdekelni kezdte, hogyan lehet az egyéni és társadalmi jóllétet a hagyományos gazdasági mutatókon túl vizsgálni. Egyik kutatása során a GDP-n túli mutatókkal is foglalkozott, és megpróbálta mérni a boldogságot. Arra jutott azonban, hogy a boldogságot nem lehet egyetlen univerzális skálával megfelelően megragadni, ugyanis szerinte az egyéni preferenciákat a társadalmi-gazdasági helyzet, a kultúra és a személyiség is jelentősen befolyásolja. Ezért kutatásában végül inkább a GDP-n túli tényezők vizsgálatára helyezte a hangsúlyt, nem pedig a boldogság egységes számszerűsítésére.
Magyarország: közös történelmi és kulturális tapasztalatok
A kutató már több alkalommal járt Magyarországon, egyebek mellett a győri Széchenyi István Egyetemen vendégprofesszorként oktatott, valamint hallgatókat és oktatókat képzett kutatásmódszertanból. Kiemelte, hogy a közgazdaságtan területén dolgozó kutatóknak folyamatosan követniük kell az új statisztikai módszereket, hiszen – megfogalmazása szerint – „ha a mérés rossz, akkor a döntéshozatal sem ér semmit.” Magyarországot gyönyörűnek nevezte, külön kiemelte a magyar emberek vendégszeretetét. India és Magyarország között történelmi és kulturális párhuzamokat is lát. „India is egy nagyon régi civilizáció és Magyarország is az, a civilizációkat tekintve egy oldalon állunk” – fogalmazott. Szerinte a két ország által megtapasztalt történelmi küzdelmek is hasonlóak bizonyos szempontból, ami szerinte hozzájárulhat ahhoz, hogy a két társadalom közelebb érezze magát egymáshoz.
Az akadémia és a szakpolitika kapcsolata
A magyar akadémiai kultúrával kapcsolatban azt tartotta az egyik legérdekesebb tapasztalatának, hogy különböző intézményekben járva ugyanazok a témák is mindig új kérdéseket és megközelítéseket hoznak elő. Beszélt a világ új gazdasági rendjéről, a GDP-n túli mutatókról és az ESG-ről (Environmental, Social, and Governance – környezeti, társadalmi és irányítási pénzügyi keretrendszer), és úgy látja, hogy „a kíváncsiság nagyon erős a magyar akadémiai környezetben”. A hallgatókat, oktatókat és munkatársakat egyaránt elkötelezettnek és tanulásra nyitottnak tapasztalta. Úgy látja, hogy Magyarország és India kölcsönösen tanulhat egymástól: India például tapasztalatot adhat a nagy létszámú, illetve multikulturális és többnyelvű hallgatói közösségek kezelésében, miközben az indiai kutatók a magyar és európai tudományos környezetből vehetnek át módszereket és kutatási perspektívákat.
A Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal, az Ázsiai Fejlesztési Bankkal és az Európai Központi Bankkal szerzett tapasztalatairól Mandeep Mahendru úgy fogalmazott: gyakran hallani, hogy az akadémia és a szakpolitika két külön világ, holott szerinte fontos lenne a kettő szorosabb összekapcsolása. A nemzetközi pénzügyi intézményekkel folytatott munkája során elsősorban azt vizsgálta, hogyan hatnak a kamatlábak és az egyes gazdaságpolitikai döntések a különböző országok környezetére, illetve hogyan befolyásolják ezek a fejlődő országokat. Az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia és a digitális bankolás szintén egyre fontosabb témát jelentenek ezeken a fórumokon. Szerinte a különböző országok tapasztalatainak megosztása segíthet abban, hogy az új technológiákhoz kapcsolódó szabályozási és szakpolitikai kérdésekre közös megoldások szülessenek.
Az MI alapjaiban változtatja meg a bankolást
A mesterséges intelligencia (MI) pénzügyi döntéshozatalra gyakorolt hatásáról a kutató azt mondta: nemcsak a bankszektort, hanem gyakorlatilag minden területet megváltoztat: a bankolásban elsősorban a tranzakciók gyorsaságát és egyszerűségét emelte ki. Ugyanakkor új kockázatok is megjelennek: az adathalász (phishing) támadások és más technológiai fenyegetések szintén gyorsan fejlődnek. Kiemelte: a pénzügyi intézményeknek egyszerre kell lépést tartaniuk az új technológiákkal és felkészülniük az azokból fakadó biztonsági kihívásokra. A bankrendszer szerinte már megkezdte az átalakulást, és az MI-korszakban új formát fog ölteni. Hozzátette azt is, hogy a mesterséges intelligencia emellett a pénzügyi inklúziót is erősítheti, amely meglátása szerint nemcsak társadalmi szempontból fontos, hanem egyfajta „makrogazdasági sokkcsillapítóként” is működhet. Ha ugyanis több ember fér hozzá pénzügyi szolgáltatásokhoz, a háztartások könnyebben képesek lehetnek kezelni a bizonytalan, volatilis időszakok hatásait. A fiatal kutatóknak a szakember azt tanácsolja, hogy ne támaszkodjanak túlságosan a mesterséges intelligenciára, ugyanis fontos, hogy ne vesszen el az önálló gondolkodásuk. Szerinte a kutatóknak először saját gondolataikat, kérdéseiket és ötleteiket kell kidolgozniuk, csak ezt követően érdemes az MI-t bevonni a munkába. Mandeep Mahendru végül azt is kiemelte, hogy a kutatás legfontosabb feladata továbbra is az, hogy új, a társadalom és a gazdaság számára hasznos gondolatokat hozzon létre. „A kutatás felelőssége a társadalmi és gazdasági haszon” – fogalmazott a szakember.
Nyitókép forrása: Szilágyi Dénes / NKE
