Oda kell menni, a sztereotípiákat félretéve kell megnézni és megtapasztalni a türk országokat – hangzott el a Kelet és Nyugat metszéspontján – Magyarország szerepe a Türk Államok Szervezetében című előadáson a Ludovika Fesztiválon. A beszélgetést Biró Dávid, az NKE Türk Tanulmányok Kutatóműhely koordinátora moderálta, vendégei Hendrich Balázs nagykövet, a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának ügyvezető igazgatója és Vasa László, a kutatóműhely vezetője voltak.
A diskurzus rámutatott: a 2009-ben létrejött, ENSZ által is elismert szervezetben Magyarország 2018 óta megfigyelőként vesz részt, ami új gazdasági és oktatási lehetőségeket nyitott. Mint elhangzott, a 2010 utáni keleti nyitás politikája részben arra a felismerésre épült, hogy a magyar export túlnyomó része nyugati piacokra irányul, így szükséges lenne új régiók felé is nyitni. Vasa László kiemelte: a többpólusú világrend kialakulásával párhuzamosan felértékelődtek az alternatív gazdasági kapcsolatok. Bár az áttörés nem minden területen látványos, a befektetésekben már kézzelfogható eredmények születtek, a magyar vállalatok is egyre aktívabbak a térségben. Hendrich Balázs hozzátette: a budapesti képviseleti iroda létrehozása szimbolikus és gyakorlati értelemben is közelebb hozta egymáshoz a feleket, emellett lehetőséget teremt a közös érdekek hatékonyabb képviseletére.
A gazdasági együttműködés mellett a közös kulturális alapok jelentőségét is hangsúlyozták a beszélgetésen. A résztvevők szerint a nyelvi és történelmi kapcsolódások „együttrezgést” teremtenek, ami megkönnyíti a partnerségek kialakítását. Ugyanakkor cél az is, hogy a türk országok egymás közötti kereskedelme erősödjön, együttműködve váljanak láthatóbbá a globális piacon.
Kiemelt téma volt még a felsőoktatási együttműködés is. Az elmúlt években jelentősen bővült a hallgatói és oktatói mobilitás, évente több ezer türk hallgató tanul Magyarországon. A közös képzések, vendégoktatói programok és kutatási hálózatok lehetőséget adnak arra, hogy a résztvevők kölcsönösen erősítsék egymás felsőoktatási rendszereit. Az együttműködés egyik látványos eredménye a budapesti székhelyű aszálykutató intézet létrejötte, amely több ország közös projektjeként működik, már most jelentős, több százmillió dolláros fejlesztési tervekkel rendelkezik. Emellett a Türk Befektetési Alap is új dimenziót ad a kapcsolatoknak, hiszen a közös finanszírozás révén a partnerség túlmutat a diplomáciai kereteken.
A cikk eredetileg a Bonum Publicum 2026/5. számában jelent meg. Nyitókép forrása: C5Media / depositphotos.com
