Emmanuel Macron fogadta Magyar Pétert Párizsban
Varsó, Brüsszel, Berlin, Párizs: alighogy beiktatták, Magyar Pétert máris úgy fogadják, mint Európa megtért tékozló fiát. A színpadkép ügyesen megtervezett. Merz kancellár kedden, június 2-án Berlinben fogadta az új magyar miniszterelnököt, Magyar Péter felidézte, hogy Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere és egyik legközelebbi szövetségese az Európai Unióban.
Másnap, szerdán, június 3-án déjà vu. Ezúttal Magyar Pétert Emmanuel Macron fogadta Párizsban, hasonló forgatókönyv szerint, hogy „megerősítse a Franciaország és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatokat”. Ez az európai látogatássorozat arra utal, legalábbis francia olvasatban, hogy az új magyar miniszterelnök határozottan maga mögött akarja tudni az Orbán-korszakot, és ennek látványos jelét is adja. A magyar sajtó és a hírösszefoglalók már részletesen beszámoltak az érintett párizsi találkozóról. Az alábbiakban a francia politikai elemzők a magyar médiumokétól részben eltérő, illetve más szempontokat is kiemelő meglátásait vesszük górcső alá.
Egy új korszak kezdődik
„Új korszak kezdődik Magyarország és egyben szeretett Európánk számára is” – ezekkel a szavakkal üdvözölte Macron elnök szerdán az Élysée-palotába érkező Magyar Pétert. A francia elnök baráti hangvételű üdvözlő szavai ugyanazt a lelkesedést tükrözik, mint ami a varsói, brüsszeli, vagy akár a berlini fogadtatást jellemezte. „Ezek a találkozók egy korszak végét jelzik, és Magyar most egy olyan jobboldalt testesít meg, amely jobban megfelel az európai normáknak. Ez erősíti az európai egységet, és lehetővé teszi a geopolitikai kérdésekben való határozottabb álláspontot, különösen Oroszországgal szemben. A huszonhét országnak ezt a geopolitikai Európa előmozdítására irányuló vágyát korábban Orbán Viktor következetesen ellenséges álláspontja akadályozta” – elemzi Max-Erwann Gastineau geopolitikai szakértő.
Ukrajna támogatása és az Oroszország elleni szankciók folytatása, európai biztonság és védelem, európai versenyképesség megerősítése, valamint a következő többéves pénzügyi keret előkészítése szerepelt a hivatalos programon. Orbán Viktor utódja azt ígéri, hogy újjáépíti a kapcsolatait szomszédaival és elsimítja az eddig konfliktusokba torkolló ügyeket. De a bevándorlás kérdésében, akárcsak Ukrajna esetében, Budapest nem adta fel a hatalmi dinamikát: egyszerűen csak megváltoztatta a megközelítését.
Hangsúly az európai egységen
Az EU-s és a nyugat-európai tagállami vezetők többsége valóságos történelmi fordulatként értékelte az eredményt, kiemelve, hogy választásával a magyar nép egyben megerősítette Európához tartozásának igényét. Ez az egységes Európa-kép az, amit az újonnan megválasztott magyar miniszterelnököt fogadó európai vezetők előtérbe kívánnak állítani. A magyar választások eredménye, a fősodratú európai narratíva szerint, az EU számára egyértelmű stratégiai nyereség, amely egyben arra is alkalmat ad, hogy magán az unión belüli véleménykülönbségeket mintegy felülírja. A 2027 tavaszán végleg leköszönő francia elnök különleges hangsúlyt fektet Európa geopolitikai, autonómiai, stratégiai dimenzióira és egységére. Ezt számos alkalommal hangoztatta, ily módon önmagát mintegy az európai egység és szuverenitás legfőbb képviselőjeként állítva be. Nem meglepő tehát, hogy ebben a szellemben fogalmazta meg az újonnan megválasztott magyar miniszterelnököt üdvözlő beszédét: „Az Önök megválasztása megmutatta a magyar nép erős elkötelezettségét az Európai Unió értékei iránt”. Természetesen semmiképp sem áll szándékunkban a francia elnök szavainak őszinteségét megkérdőjelezni. Az viszont szintén egyértelmű, hogy egy 10 év után hamarosan leköszönő államfő valamennyi alkalmat megragad arra, hogy az adott helyzeten (esetünkben Magyar Péter szívélyes fogadtatásán) túlmutatóan a saját, eleddig képviselt politikai irányvonalat mintegy illusztrálja.
Hangnemváltás Ukrajnával kapcsolatban?
Az ukrán kérdésben azonban a jelentős fordulatban hinni csak vágyálom lenne. A magyar miniszterelnök világossá tette: Kijevnek nincs helye a tagállamok között és Magyarország se katonákat, sem pedig fegyvereket nem szándékozik Ukrajnába küldeni. Több francia elemző is kiemeli Magyar Péter kifinomult stratégiáját, melynek célja egyértelműen az uniós pénzek visszaszerzése volt. Meg kellett nyugtatnia az Európai Uniót anélkül, hogy Európa alárendeltjének tűnne. Nagyon ügyesen pozicionálta magát a magyar nemzeti érdekek védelmezőjeként, Orbánt pedig a külföldi érdekek szócsöveként ábrázolva. Ebben a kérdésben az európai normákkal jobban összeegyeztethető vonalat képviselt.
Hogy visszanyerje európai partnerei kegyeit és egyben „lezárja az Orbán-fejezetet”, Magyar Péter „kemény taktikát” alkalmaz – írja a Le Figaro. A francia sajtó egyértelműen konstatálja, hogy az új magyar miniszterelnök “egy, az európai normákhoz jobban illeszkedő jobboldalt testesít meg”. Az általános vélemény francia részről, hogy ugyan Magyar Péter minden bizonnyal felad majd a szisztematikus vétózással, azonban egyelőre nem teheti országát teljesen függetlenné Oroszországtól, hiszen energiaforrásait tekintve maximálisan függ tőle.
A francia érdekek
Érdemes azonban megvizsgálnunk, hogy a macroni diskurzus mögött milyen francia érdekérvényesítés húzódhat. Az összképhez hozzá tartozik, hogy a június 1-jén lezárult, immáron 9. alkalommal megrendezett Choose France befektetési fórum rendkívüli sikerrel zárult, új rekordot döntve az ipar, az innováció és a régiók támogatásába történő beruházásokban. Ez azért is említésre méltó, mert az Emmanuel Macron vezette Franciaország az újraiparosítás lendületében a betelepülő cégekre és partnereik irányában értékesíthető francia gazdasági érdekek érvényesítésére egyaránt rendkívüli hangsúlyt helyez. Ebben a kontextusban pedig a Franciaország és hazánk között kötendő megállapodás mindenekelőtt az atomenergia köré szerveződhet. Franciaország számíthatott a Visegrádi Csoport támogatására, amikor az Európai Zöld Megállapodásban az atomenergia-forrásokból származó villamos energiával előállított alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén elismeréséért kampányolt. Az energiaforrások tekintetében tehát a magyar-francia kapcsolatoknak kiemelten fontos szerepe lesz. A franciák úgy értelmezik, hogy Magyarország energia-szuverenitásának kialakításában, pontosabban annak megerősítésében kiemelkedő szerepet játszhatnak, hangsúlyozván, hogy az ország jelenleg nem csupán az orosz gáztól és olajtól függ, hanem atomenergiájának jelentős része is az orosz Rosatomtól függ. Ebben a kontextusban pedig a francia szakértelem és az országok közötti együttműködés az atomenergia terén kiutat jelenthet hazánk számára, garantálva azzal energetikai szuverenitásunkat. A két ország stratégiai és gazdasági együttműködését szimbolizálandó, Emmanuel Macron meghívta a magyar miniszterelnököt a július 14-i nemzeti ünnepre Párizsba. Itt megemlítendő, hogy ez lesz a leköszönő köztársasági elnök számára az utolsó lehetőség a legjelentősebb francia ünnep celebrálására, amelyet Európa előtti tisztelgésnek szán, ezzel is hangsúlyozva a kontinens és az unió iránti elkötelezettségét.
Összefoglalásképpen elmondható, hogy a francia elemzők többsége továbbra is óvatos pozíciót képvisel, mondván, hogy bár Orbán Viktor kétségtelenül távozott a kormány éléről, azonban még korai lenne azt állítani, hogy vele egyben az „orbánizmus” is véglegesen a múlté. Különösképpen egyes baloldali sajtóorgánumok emelik ki továbbá azt is, hogy Magyar Péter és kormánya esetében nem várható, hogy Orbán Viktor programjához képest lényeges eltérések várhatóak lennének, hiszen bizonyos kérdésekben, például a biztonság és a bevándorlás ügyében, Magyar Péter az eddigiekben határozottan a jobboldalra pozicionálta politikáját.
Nyitókép forrása: alexeynovikov / depositphotos.com
