Társadalmi és szabályozási jövőképek a legújabb technológiák között címmel szervezett tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpontja (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) május 27-én, a Ludovika Főépület Zrínyi Miklós Termében. A résztvevőket Török Bernát, az EJKK főigazgatója, az ITKI Digitális Platformok a Tudástársadalom Szolgálatában UNESCO Tanszékének vezetője köszöntötte.
Az új normális
Ami korábban kivételes volt, mára életünk alapállapotává vált – mutatott rá Az automatizált döntéshozatal szabályozásának jövője című előadásában Ződi Zsolt, az ITKI kutatóprofesszora a plenáris ülésen. Hozzátette: a digitális platformokon nap mint nap gépi döntések sokaságával találkozunk, miközben az emberi döntéshozatal egyre inkább háttérbe szorul. Az automatizált döntések szabályozása ugyanakkor összetett képet mutat: a GDPR általános keretet ad, például a magyarázathoz való jog révén, ám a gyakorlatban egyre nagyobb szerepet kapnak az ágazati szabályozások. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) például új kötelezettségeket vezet be az átláthatóság és a panaszkezelés terén, ugyanakkor nem minden esetben biztosít lehetőséget arra, hogy a felhasználók kikerüljék a gépi döntéseket. Ződi Zsolt szerint a jövőben inkább a speciális, szektorális szabályok határozzák majd meg az automatizált döntéshozatal kereteit.
MI a banki gyakorlatokban
A mesterséges intelligencia (MI) gyakorlati banki alkalmazásairól és azok adatvédelmi vetületeiről számolt be Vass Norbert, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) Digitális Adatstratégia Főosztályának főosztályvezetője a Jelentés a Magyarországon működő bankoknál alkalmazott MI-rendszerek adatkezeléséről című előadásában. Elsőként egy konkrét magyar banki ügy kapcsán mutatta be, milyen kockázatokat hordozhat az MI-rendszerek átgondolatlan használata. Mint azt kiemelte, a tájékoztatás és a megfelelő jogalap hiánya súlyos következményekkel járhat, még akkor is, ha a technológia papíron megfelelően működik. A hatóság 2025-ös szektorális vizsgálata azt is megmutatta, hogy a pénzügyi szektorban egyre elterjedtebbek a chatbotok és más MI-alapú megoldások, amelyek nagy mennyiségű személyes adatot kezelnek. A főosztályvezető hangsúlyozta: a technológia nemcsak hatékonyságot növel, hanem új kockázatokat is teremt, például a csalások terén. Külön felhívta a figyelmet az adatkezelés dokumentálásának fontosságára, az adatforrások átláthatóságára, valamint arra, hogy minden esetben mérlegelni kell, valóban szükség van-e személyes adatokra a rendszerek tanításához. A „shadow AI” jelensége – vagyis az intézményi környezetben nem kontrollált módon használt MI-eszközök – pedig újfajta szervezeti kihívásokat is felvet, amelyek kezeléséhez tudatos szabályozásra és képzésre van szükség.
A konferencia során a nap folyamán nyolc szekcióban több mint harminc szakember ismertette kutatásainak eredményeit, a technológiai fejlődés társadalmi, gazdasági és jogi aspektusait vizsgálva.
Nyitókép: a konferencia meghívója

