Így alakítja át a világot az ausztrál példa
Radikális változást hozott 2025 decembere a közösségi média történetében: Ausztrália ugyanis a világon elsőként minden más országnál szigorúbb közösségimédia-szabályozást vezetett be és kitiltotta a 16 éven aluli fiatalokat az olyan népszerű közösségi média platformokról, mint a Facebook, a TikTok vagy a Snapchat.
A techóriásoknak „minden észszerű intézkedést” meg kell tenniük a fiatalok távoltartására, vagyis szigorú életkor-ellenőrzéssel kell szűrniük a regisztrációkat, az aktív kiskorúakhoz tartozó fiókokat fel kell függeszteniük. Az ausztrál példa ragadós. Világszerte egyre több ország kormánya látja úgy, hogy a gyermekeket meg kell védeni a közösségi média sötétebb oldalaitól: a függőséget okozó algoritmusoktól, a mentális egészséget romboló káros tartalmaktól és az online zaklatástól, az elmúlt évben igazi jogalkotási hullám indult. A jelen blogbejegyzésünkben most áttekintjük, hol tart ez a folyamat a világ más pontjain. Megnézzük az amerikai államok és a szövetségi törvényhozás legújabb korlátozási kísérleteit, valamint sorra vesszük azokat az európai országokat, amelyek már megkezdték a digitális korhatár felemelését és a szigorúbb védelmi vonalak kiépítését.
Amerikai Egyesült Államok: jogi kötélhúzás a szólásszabadság és a védelem között
Az Egyesült Államokban a helyzet jóval összetettebb, mint Ausztráliában. Ahogy korábbi bejegyzésünkben említettük, a Legfelsőbb Bíróság Paxton-ügye fordulópontot jelentett, hiszen zöld utat adott az életkor-ellenőrzés szélesebb körű alkalmazásának. Azóta 25 állam vezetett be korlátozásokat, ám ezek többsége még csak a pornográf tartalmakat kínáló platformokat célozza.
1. ábra: a pornográf platformokhoz való hozzáférést
korlátozó államok az USA-ban (Forrás: AllAboutCookies)
A valódi csatatér azonban a közösségi média. Itt az összkép sokkal színesebb – és kaotikusabb. Bár a politikai szándék megvan a közösségi médiához való hozzáférés korlátozására, az amerikai bíróságok sorra szabnak gátat ezeknek a törekvéseknek, gyakran alkotmányellenesnek minősítve a szigorításokat, a techszektort képviselő NetChoice ugyanis szisztematikusan, szinte minden egyes állami korlátozást megtámad. Érvelésük központjában az áll, hogy ezek a törvények sértik az első alkotmánykiegészítést, mivel korlátozzák a szólásszabadságot és digitális cenzúrát vezetnek be.
2. ábra: Közösségi média korlátozások
az Egyesült Államokban (Forrás: saját szerkesztés)
Jelenleg tizenhárom államban létezik a gyermekek közösségi média-hozzáférését korlátozó jogszabály, de a jogi helyzetük rendkívül bizonytalan:
- Zajló eljárások: tíz államban (Kalifornia, Florida, Maryland, Mississippi, Tennessee, Texas, Utah, Georgia, Dél-Karolina és Virginia) jelenleg is bírósági eljárás zajlik a jogszabály alkotmányellenességének megállapítása iránt, bár ezek a jogszabályok hatályba léptek. Mississippi államban a tragikus módon meghalt tinédzserről elnevezett Walker Montgomery Protecting Children Online Act alkalmazását a Legfelsőbb Bíróság engedélyezte ugyan, de csak átmenetileg, ameddig a NetChoice kontra Fitch eljárás zajlik az 5. körzeti fellebbviteli bíróság előtt.
- Felfüggesztések: három államban (Georgia, Utah és Virginia) a bíróság az eljárás idejére már fel is függesztette a jogszabály alkalmazását.
- Végleges tilalmak: három államban (Arkansas, Louisiana és Ohio) a bíróságok az első alkotmánykiegészítésben rögzített szólásszabadság sérelme miatt véglegesen megtiltották az életkor-ellenőrzést bevezetni kívánó törvények alkalmazását.
Annak ellenére, hogy a végső szót várhatóan az amerikai Legfelsőbb Bíróság mondja majd ki, a jogalkotási dömping nem állt meg: jelenleg is 19 olyan állam van, ahol folyamatban van a közösségi média korhatárossá tételét célzó jogalkotás.
Szövetségi szinten a Kids Off Social Media Act (KOSMA) elnevezésű törvényjavaslat, országszerte megtiltaná a 13 év alatti gyermekek számára a közösségi médiához való hozzáférést. A törvényjavaslatot tavaly júniusban hagyta jóvá a Szenátus Kereskedelmi, Tudományos és Közlekedési Bizottsága, jelenleg a teljes Szenátus döntésére vár.
Egyesült Királyság: a pornószűrőtől a közösségi média tilalmáig?
A szigetország útja a digitális gyermekvédelemben sajátos ívet írt le. Bár az Egyesült Királyság már korábban bevezetett kötelező életkor-ellenőrzést, ez eddig kizárólag a pornográf tartalmakat kínáló felületeket érintette. A 2023-as Online Safety Act (online biztonsági törvény) alapozta meg azt a szigorúbb fellépést, amely a legkárosabb felnőtt tartalmak elől próbálja elzárni a kiskorúakat. 2026 márciusára a brit kormány elérkezettnek látta az időt a továbblépésre. Belátva, hogy a gyermekek mentális egészségére nemcsak a pornográfia, hanem a kontrollálatlan közösségimédia-használat is veszélyt jelent, nyilvános konzultációt indítottak. A kérdés már nem az, hogy kell-e védeni a fiatalokat, hanem az, hogy hol legyen a határ:
- Kiterjesszék-e az életkor-ellenőrzési kötelezettséget minden közösségi platformra?
- Mi legyen az a bűvös alsó korhatár, amely alatt teljesen megtiltanák a regisztrációt?
Életkor-ellenőrzés az Európai Unióban
Míg az Egyesült Államokban a bíróságok lassítják a folyamatokat, az Európai Unióban a tagállamok saját hatáskörben, egyre határozottabban lépnek fel. A kontinensen jelenleg két csoportra oszthatók a szabályozni kívánó országok:
- Ahol már konkrét törvényjavaslatot tárgyalnak: hat országban – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Romániában és Dániában – már a törvényhozás előtt vannak azok a tervezetek, amelyek korlátoznák vagy tiltanák a kiskorúak hozzáférését a közösségi platformokhoz.
- Ahol tervezik a jogalkotást: hét további országban – Írországban, Belgiumban, Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, Lengyelországban és Görögországban – a kormányzati kommunikáció és a sajtóhírek alapján szintén napirenden van a terület szabályozása.
3. ábra: Közösségi média korlátozások
az Európai Unióban (Forrás: saját szerkesztés)
Franciaország az európai folyamatok motorja. A 2024-ben kihirdetett SREN-törvény már megágyazott a szigornak: kötelező életkor-ellenőrzést vezetett be a pornográf tartalmaknál és felhatalmazta a médiahatóságot (Arcom), hogy blokkolja a renitens szolgáltatókat. Most azonban Franciaország lehet az első, amely a közösségi médiát is korlátozza: a francia Nemzetgyűlés nemrég szavazott egy jogszabálytervezetről, amely megtiltaná a platformok használatát a 15 éven aluliak számára. Emmanuel Macron elnök támogatásával a törvényalkotás gyorsított pályán halad.
Összegzés
A politikai lelkesedés ugyan látványos, de a gyakorlati megvalósítás még számos kihívást tartogat. A technikai kivitelezhetőség mellett komoly adatvédelmi aggályok és a szólásszabadsággal kapcsolatos jogi csaták várnak még ránk. A kérdés tehát már nem az, hogy lesz-e korlátozás, hanem az, hogy a tiltás valóban eléri-e a célját vagy csak újabb technikai kiskapuk keresésére ösztönzi a fiatalokat.
Nyitókép forrása: EvgeniyShkolenko / depositphotos.com
