Az Európai Bizottság újabb intézkedéssel tenné vonzóbbá az Európai Uniót a harmadik országból érkező munkavállalók számára.
Az Európai Bizottság (EB) jogalkotási javaslattal tenné egyszerűbbé és gyorsabbá a harmadik országból érkező munkavállalók képesítéseinek elismerését. A fennálló problémákkal, nehézségekkel és az Európai Unió (EU) lehetséges jövőbeni szerepvállalásával, eszközeivel kapcsolat a testület február végéig várja az uniós polgárok véleményét nyilvános konzultáció keretében. A testület célja, hogy az elismerési eljárások gördülékenyebbé tételével az EU vonzóbbá váljon a képzett harmadik országbeliek számára, csökkentve ezzel a kontinensen tapasztalható munkaerőhiányt.
Az Unió a 2000-es években, a 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégia nyomán kezdett el kiemelten foglalkozni a képzett harmadik országbeli munkavállalók európai versenyképességhez való hozzájárulásával, valamint ennek technikai feltételeivel. Az európai kékkártya rendszert létrehozó 2009-es irányelv a magasan kvalifikált munkavállalók Unióba való belépésével és tartózkodásával kapcsolatban állapított meg közös irányokat elveket. A képesítések elismerésére vonatkozó előírások ugyanakkor túlságosan merevnek bizonyultak, lassú adminisztrációs folyamattal kiegészülve, ezért a 2021-es módosításában már rugalmasabb elismerési szabályokat tettek lehetővé a tagországok számára, hangsúlyosabbá téve a szakmai tapasztalatot, adott esetben a végzettséggel szemben is, valamint gyorsították az elbírálási időt is.
A gazdasági, versenyképességi megfontolások jelentek meg az EB által 2023-ban nyilvánosságra hozott, a tagállamokban tapasztalható népességfogyás megállítását és megfordítását, valamint az okozott negatív következmények mérséklését célzó, úgynevezett demográfiai eszköztárban is. A szülőket, fiatalokat és időseket célzó intézkedésekkel együtt a Bizottság megoldásként fogalmazta meg az Unión kívülről érkező, képzett munkavállalók bevonzását és integrálását, melynek egyik jelentékeny feltétele annak biztosítása, hogy az újonnan érkezők saját szakterületükön helyezkednek el. Ezt követően, 2023 végén az EB ajánlást fogalmazott meg a képesítések elismerésére vonatkozóan, amelyben már nem csupán a magasan képzett, de valamennyi harmadik országból érkező munkavállalót a középpontba helyez, a korábbinál nagyobb fontosságot tulajdonítana a tapasztalati tudásnak, továbbá a meglévőnél gyorsabb, átláthatóbb és egyszerűbb elismerési szabályok kidolgozására ösztönzi a tagállamokat.
A képesítések elismerési szabályainak reformja az idén januárban ismertetett migrációs stratégiának szintén a részét képezi. A Bizottság ezen stratégiájának öt pillére közül az egyiket a legális migrációs ösztönzése jelenti a munkaerőpiaci kihívások kezelése végett. Az elismerési eljárás gyorsításán túl, fontos intézkedésnek nevezte meg a testület a tehetséggondozási partnerségek elmélyítését és kibővítését is.
A javaslat elkészítését és bemutatását a Bizottság 2026 őszére tervezi, a dokumentum megalkotásának szükségessége ugyanakkor arra enged következtetni, hogy bár az elmúlt mintegy két évtizedben számos elhatározás és döntés született a kérdésben, nem bizonyultak elegendőnek a probléma kezelését illetően, így valós szándék esetén a döntéshozóknak a tervezés helyett a gyakorlati megvalósításra is nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk.
Nyitókép: BiancoBlue / depositphotos.com




