2025. december 14-én vasárnap rendezték meg Chilében az elnökválasztások második fordulóját. José Antonio Kast a Republikánus Párt (Partido Republicano – PRCh) elnökjelöltje 58,17%-kal nyerte meg a választást, míg a kommunista párt (Partido Comunista – PCCh) színeiben induló Jeannette Jara 41,83%-kal maradt alul.
Gazdasági növekedés, migráció és biztonsági kérdések
A Chilei választásokkal, újabb latin-amerikai országban lett jobboldali elnök. Kast követte a régióban elég biztos receptnek tűnő stratégiát, amely számos országban, például Ecuadorban, az amerikai állampolgársággal is rendelkező, Daniel Noboa, El Salvadorban, a börtönreformjáról ismertté vált Nayib Bukele, az argentin ultra jobboldali Javier Milei győzelmét eredményezte.
A választási kampány során José Antonio Kast gazdasági növekedést ígért, valamint radikális fellépést a migráció és a szervezett bűnözés ellen. Az elnökválasztások első fordulójára november 16-án került sor. A nyolc elnökjelölt egyike sem szerezte meg a szavazatok többségét. Jara alig 3%-kal előzte meg Kastot. A második fordulóban viszont a jobboldali politikus olyan előnyre tett szert már a szavazatszámlálás első órájában, hogy Jeannette Jara alig 30%-os feldolgozottságnál elismerte a vereségét: „A demokrácia erőteljesen és egyértelműen fogalmazott”, nyilatkozta az X-en Jara és gratulált José Antonio Kastnak.
Kast, 2017-ben még függetlenként indult az elnökválasztásokon, amelynek első fordulójában mindössze 7,89%-ot ért el. 2021-ben ismét indult a választásokon, akkor már az általa alapított Republikánus Párt színeiben, amelynek során az elnökválasztás első fordulóját váratlanul megnyerte, viszont a második fordulóban alulmaradt Gabriel Boric, a 2006-ban kezdődő diáktüntetésekkel ismertté vált fiatal baloldali (Frente Amplio) politikussal szemben.
Kast népszerűsége folyamatosan emelkedett az elmúlt években. A szervezett bűnözés és a migrációval kapcsolatban radikális álláspontot fogalmazott meg, a bevándorlás és a bűnözés összekapcsolására fókuszáló kampányával. Ugyanakkor komoly kritikákat fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban, hiszen az ország gazdasági növekedése a Covid-19 pandémia óta megrekedt. A Boric-kormány minimálbér emelése, a munkaidő csökkentése a kormány ígéretével ellentétben nem a nagyvállalatokat, hanem elsősorban a kis és középvállalatokat sújtotta. A beharangozott szociális intézkedéseket Gabriel Boric kormánya nem tudta teljesíteni, valamint a külföldi befektetések is elmaradtak a várakozásokhoz képest, A kommunista párthoz tartó Jara győzelmével aligha reagált volna a piac kedvezően.
Migráció: kibocsátó országból célország
Chile, a Pinochet diktatúra alatt kibocsátó ország volt, viszont az 1990-ben kezdődő rendszerváltással, a politikai és a gazdasági folyamatok kedvező helyzetet teremtettek a vállalkozásoknak és a nemzetközi befektetőknek, így az ország a régió mintaállamává vált.
A gazdasági fejlődés hatására a latin-amerikai migráció egyik fő célországa lett. Régiós viszonylatban az országban a bérek kiemelkedően magasak, az intézményrendszer stabilitása, az alacsony korrupció és kedvező bevándorlási politika rendkívül vonzóvá tette Chilét. A chilei Bevándorlási Hivatal adatai alapján a bevándorlók becsült aránya jelenleg megközelíti a 2 milliót, ebből közel 300 ezerre becsülhető az irreguláris migránsok aránya. A bevándorlók jelentős része, (közel 1,5 millió), 2015 után érkezett, az akkor még alig 18 milliós országba. A legnagyobb bevándorló csoport a venezuelai, számuk megközelíti a 800 ezer főt.
A migrációval párhuzamosan számos hírhedt szervezett bűnözői csoport is megjelent az Chilében például a venezuelai Tren de Aragua, vagy a mexikói Sinaloa kartell. A szervezett bűnözői csoportok célja Chilébe juttatni a kábítószert, vagy egyéb illegális tevékenység folytatása úgy, mint fegyver- és kábítószercsempészet, emberkereskedelem és prostitúció.
Bár Chile még mindig viszonylag biztonságosnak mondható, az elmúlt években jelentősen emelkedett a 100 ezerre főre jutó gyilkosságok száma. A lakosság biztonságpercepciója sokat romlott. A napi híradásokban rendszeresen szerepelnek a fegyveres rablások az emberkereskedelem, amely korábban szinte ismeretlen volt az országban. A december 14-i elnökválasztáson a közbiztonság romlásával kapcsolatban a baloldali Boric-kormány tehetetlenségét is büntették a választók a Kastra leadott szavazatokkal.
A választási rendszer sajátosságai – Rekordok a 2025-ös elnökválasztáson
Pinochet diktatúrája óta a chilei társadalom rendkívül megosztott, a demokráciába való visszatérést követően sorra baloldali kormányok váltották egymást, ez alól mindössze két kivétel volt Sebastián Piñera jobboldali kormánya 2010-2014, majd 2018-2022 között. A megosztottság abban is tetten érhető, hogy a hagyományosan baloldali szavazók a fővárosban, Santiagóban elkülönülnek kerületenként, valamint országrészenként / városonként is. A chilei választásokon való részvétel, ugyanakkor kötelező mindazok számára, akik a választási névjegyzékben szerepelnek. Mindössze pár évre függesztették fel ezt a gyakorlatot, de az alacsony választási részvétel miatt visszavezették. További sajátosság, a diktatúra óta, hogy az elnök nem indulhat újra a választásokon, egy választási ciklust ki kell hagynia. Ennek következtében Gabriel Boric jelenlegi elnök helyett Jeannette Jara indult az elnökválasztáson. A külföldiekre vonatkozó érdekesség, hogy Chilében szavazhatnak mindazok, akik legalább 5 éve legálisan az országban tartózkodnak chilei állampolgárság nélkül is. Boric baloldali kormánya az elmúlt években sikertelenül próbálta korlátozni a külföldiek részvételét a választásokon, hiszen a legnagyobb bevándorló csoport épp a venezuelai, akik Nicolás Maduro diktatúrája elől menekültek Chilébe és egyértelműen a jobboldali pártok szavazói.
A 2025-ös elnökválasztás több szempontból is rekordokat döntött. Egyrészt rekord számú választó vett részt, rekord számú elnökjelölt indult az első fordulóban, közülük három elnökjelölt is német leszármazott. Chile történelmében, ugyanakkor egy elnök sem kapott ennyi szavazatot, mint Kast a résztvevők száma alapján, valamint a 16%-os különbség is szinte egyedülinek mondható. További érdekesség, hogy december 14-én, a szavazatszámlálás során, José Antonio Kast sorra „húzta be” a tipikusan baloldalinak számító kerületeket, országrészeket, amelyre korábban nem volt példa.
2025. december 14-én este, az országban szinte egyszerre kezdődött az ünneplés, amint Jeannette Jara elismerte vereségét. Az igazi „fiesta” hangulatot, az autókban és az utcán chilei nemzeti zászlókkal ünneplő emberek kavalkádja tette emlékezetessé. Az új elnök 2026. március 11-én veszi át a pozícióját. Meglátjuk, hogy a kampányban elhangzott ígéretes javaslatok közül mit fog tudni megvalósítani és sikerül-e az ország hagyományos megosztottágán enyhíteni, nem csak egy választás erejéig.
A fotókat a cikk szerzője készítette és bocsátotta rendelkezésünkre.
