Gondolatok a máriapócsi kegyhelyről
„Ami a franciáknak Lourdes, a portugáloknak Fatima, a lengyeleknek Czestochowa, a mexikóiaknak Guadalupe és az osztrákoknak Mariazell, az nekünk, magyaroknak, Máriapócs: természetfeletti megnyilatkozások helye, az Isten különös szeretetének, a kegyelem túlcsordulásának és az alázatosságnak a helye. Méltó arra, hogy megismerjük, büszkén és gyengéden szeressük és kegyelmi forrásaihoz járuljuk” – írja Szavicskó János görögkatolikus atya a máriapócsi kegyhelyet ismertető tanulmányában.
A Kárpát-medencében élő görögkatolikus vallású hívők szakrális központjának szerepét betöltő kegyhely búcsús hagyományaiban visszatükröződik mindaz, ami a magyar görögkatolikusságról és a hozzá kapcsolódó népi vallásosságról elmondható. A település egykori fatemplomában elhelyezett Mária-ikon 1696. november 4. és december 8. között megmagyarázhatatlan módon könnyeket hullatott. Miután I. Lipót császár értesült a csodás eseményről, elrendelte az ikon Bécsbe szállítását, a képet 1697. december 1-jén helyezték el a Stephansdom főoltárán. Az eredeti pócsi ikon kiemelkedően fontos szerepet töltött be a Habsburg-uralkodók Mária-tiszteletében: miközben a képet 1697 júliusa és decembere között Bécsben ünnepelték, Savoyai Jenő herceg szeptember 11-én Zentánál győzelmet aratott a törökök felett, amely diadal a Pócsi Istenanya közbenjárásával, a kegykép bécsi jelenlétével kapcsolták össze. Az eredeti Pócsi Szűzanya-ábrázolás így a XVII. század végén nem csak Bécs városának, hanem az egész Habsburg Birodalomnak a védelmezője, palladiuma lett, s gazdag, napjainkig ívelő kultusz bontakozott ki körülötte. Az ikon tiszteletének nagyságát mutatja, hogy már a XVII. század végén feltűnnek a róla készített másolatok, melyek Bécs városa mellett megtalálhatók Ausztria több településén, emellett többek között Svájc, Németország, Olaszország, Erdély és hazánk is büszkélkedhet reprodukciókkal.
Az eredeti kegykép elvitelét követően azonban nem egy, hanem két görögkatolikus szakrális központ fejlődése kezdődött el, 1707-ben ugyanis Telekessy István egri püspök (1699–1715) másolatot küldött Pócs falujába. 1715. augusztus 1-jén ez a kép is könnyezni kezdett, s az esemény kivizsgálását követően a csoda hitelességét elismerve Erdődy Gábor Antal egri püspök (1715–1744) Pócsot Mária-kegyhelynek nyilvánította. (A település neve akkor vette fel a Mária előtagot). A csodás könnyezés 1905-ben újra megismétlődött, ami a kegyképhez kötődő imameghallgatások hírével együtt egyre nagyobb tömegeket vonzott a településre. A XVIII. században felépült a mai kegytemplom és a bazilita rendház, amely a benne élő szerzetesekkel nagy hatást gyakorolt a görögkatolikus magyarság életére. A Nagy Szent Bazil Rendi atyák jelenlétének köszönhető, hogy Máriapócs rövid időn belül több száz kilométeres vonzáskörzettel rendelkező nemzetközi kegyhellyé vált. A néprajzkutató Bálint Sándor a máriapócsi kegyhely jelentőségének ezt az oldalát emeli ki:
„Alig van búcsújáróhely hazánkban, amely akkora missziót töltene be, amelyre olyan hatalmas hívatás várakoznék, amely olyan különös őrhelyen állana, mint Máriapócs. Fajták: magyarok, rutének, tótok, románok, németek, vallások: latin és görögkatolikusok, protestánsok és szektás gyülekezetek, szakadárok és izraeliták, kultúrák és társadalmak találkoznak és ütköznek ezen a ponton… Ha valaki azt szeretné látni és bizonyítani, hogyan érvényesül a katolicizmus egyetemessége hazánkban, alig találna szebb példát a máriapócsi búcsúnál.”
Határokon átívelve a település vonzáskörzete kiterjed a környező régiók ukrán, szlovák és román görögkatolikusaira és a földrajzi közelségben élő római katolikusokra, valamint ezen területek ukrán és román ortodox híveire. A kegyhely búcsúin megjelennek evangélikusok és reformátusok is. Az országokat, népeket, különböző közösségeket összekapcsoló búcsújáró hely fontosságát a Magyar Püspöki Kar 2005-ben a Nemzeti Szentély cím adományozásával ismerte el.
Máriapócs történetében számos történelmileg jelentős eseményt lehet kiemelni. Az 1946. szeptember 8-án megrendezett búcsún emlékeztek meg a magyar görögkatolikusok az ungvári unió 300. és a kegykép első könnyezésének 250. évfordulójáról. Az ünnepi szentbeszédet Mindszenty József bíboros hercegprímás tartotta 250 ezer hívő jelenlétében. Az ünnepség alkalmával helyezték el az ikont az akkor elkészült új kegyoltáron, amelyen ma is látható. A kettős évforduló emlékére 1948-ban XII. Piusz pápa a Basilica Minor címet adományozta a kegytemplomnak. 1988. október 1-jén a görögkatolikus hívek történelmük során először köszönthették a Szent Jobbot Máriapócson. Az ünnepi beszédet Takács Péter és Pirigyi István főiskolai tanárok tartották. 1991-ban Szent II. János Pál pápa tett lelkipásztori látogatást hazánkban, amely során a Szabolcs vármegyei búcsújáró helyre is ellátogatott. Augusztus 18-án 300 ezer zarándok várta a Szentatyát, aki magyar nyelvű szent liturgiát végzett hat bíboros, hat érsek és huszonhárom püspök koncelebrálásával. A pápa beszédében ukrán, ruszin, szlovák és román nyelven is köszöntötte a szomszédos országokból érkezett híveket. A pápalátogatásnak köszönhetően 1996-ban Máriapócs adott otthont a Kegyhelyek és Zarándoklatok Első Európai Konferenciájának, ahol Európa valamennyi kegyhelyének vezetője találkozott. Ezt követően alakult meg az Európai Máriás Háló (European Marian Network), amely Európa legjelentősebb Mária-kegyhelyeit fogja össze. 2003-ban másik kilenc taggal együtt Máriapócs is csatlakozott a Loreto, Częstochowa, Altötting, Lourdes és Fatima kegyhelye által alapított szervezethez.
Záró gondolatként pedig álljanak itt Keresztes Sarolta Bazilia bazilita nővér gondolatai, amelyek rávilágítanak a kegyhelyen történt imameghallgatások sokagására. Ez Máriapócs jelentőségének egy másik aspektusát emeli ki:
„Máriapócs: az édes otthon. Máriapócs: a megújulás helye. Máriapócs az a hely, ahol a lélek még jobban vágyakozik arra, hogy megtisztuljon. […] És Máriapócs: a gyógyulás helye. A Máriapócson történt csodás gyógyulásokat nem lehet összeszámlálni. Nem csupán azért, mert itt a Szűzanya oltalmában olyan bőségesen áradt ki – és árad napjainkban is – a gyógyulás kegyelmi ajándéka, hanem azért is, mert nem is jut mindenkinek eszébe, amikor meggyógyul ő vagy hozzátartozója, hogy a csodát – Isten és az Istenszülő Szűz Mária nagyobb dicsőségének előmozdítására – tudassa egyházunk vezetőivel.”
Nyitókép forrása: wikimedia.org
