Hibrid munkavégzés: a munkahelyi dinamikák újragondolása a pandémia után címmel szervezett nemzetközi tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) november 26-án, a Ludovika Szárnyépület John Lukács Társalgójában, valamint az online térben. A konferencia résztvevőit elsőként Török Bernát, az EJKK igazgatója, az ITKI intézetvezetője köszöntötte.
A munkamánia veszélyei
A távmunkának a Covid előtt alacsony részesedése volt a magyar munkaerőpiacon. A pandémia ezen változtatott, ám ezt követően ismét visszaesett a távmunkát választók száma itthon – mondta el a Távmunka: a munkavállalói felhatalmazás új formája vagy önkizsákmányolás? Magyar esettanulmány című előadásában Tardos Katalin szociológus, az ELTE HUN-REN vezető kutatója a Pap József, a Nokia Logistic vezérigazgatója által elnökölt, Fogalmak, szabályozás és kihívások című szekcióban. Tardos Katalin esettanulmánya egy magyar vállalatról készült, a kutatás során a vezető és a beosztott munkavállalók mellett a szakszervezetet is megkérdezték. A cégnél a Covid előtt a távmunka tiltott volt a munkahelyi balesetek szabályozása, az alacsonyabb produktivitás és a közösségi érintkezés hiánya miatt. A pandémia után ismét tilalmassá vált, ám miután ez számos belső konfliktust szült, ismét változtatni kellett. Jelenleg a vállalatnál 2 nap távoli munkavégzés engedélyezett, illetve különleges engedéllyel néhány ember a teljes távmunkát választhatja. A munkavállalók legnagyobb előnynek a visszanyert időt, az utazási költségek megspórolását és a rugalmasságot tartják, ám említették a szakmai autonómia emelkedését is. A hátrányok között a munka és a pihenőidő nehézkes elválasztását, a munkamánia kialakulását, valamint izolációt és a csökkenő kommunikációt említették. Összességében azonban a dolgozók előnyösnek tartják a hibrid munkavégzés lehetőségét, illetve egyetértenek abban, hogy a munkavégzés formája nem determinálja a teljesítményt. A szakszervezetek legfontosabb kifogása a távmunka ellen az, hogy a hibrid munka költségét megosztja a cég a munkavállalókkal.
Miért nem jó a törvényközpontúság?
A portugál munkajog a törvényközpontúság és a munkavállalók gyenge kollektív alkupozíciójának keveréke – emelte ki Nuno Boavida, a CICS.NOVA Interdiszciplináris Társadalomtudományi Központ kutatója a Küzdelmek a hibrid munka szabályozásáért Portugáliában: a távmunka esete című előadásában, melyet António B. Monizzal, a portugál Lisszaboni Új Egyetem kutatójával közösen készített. A kutatók szerint Portugáliában a jog helyettesítette a párbeszédet. A távmunkát az országban már a Covid megjelenése előtt szabályozták, azaz jogilag definiált volt, ugyanakkor jelentősége marginális maradt társadalmilag. Ekkor még kritikaként jelent meg, hogy a digitalizáció túlzott vezetői kontrollt ad a munka felett, a munkás adatként, nem pedig jelenlétében létezik. Úgy vélték, a visszajelzés és támogatás nélküli autonómia mérsékli a motivációt. A távmunkától tehát a vírusjárványig a kulturális bizalmatlanság, a digitális hiányosságok és a szakszervezetek ellenállása választotta el a munkavállalókat. A vírus Portugáliát jogilag erős, de intézményileg gyenge helyzetben találta. A Covid ideje alatt a munkavállalók 40%-a dolgozott otthonról. A felmérések szerint jellemző volt a folyton online állapot, azaz a határok elmosódása. Az otthonról dolgozók 57%-a volt nő, s mivel a házimunka is náluk maradt, ez egyenlőtlenségeket szült. Az egészségügyi krízis igazolta a törvényközpontúságot, a kormány újabb jogszabályokat adott ki, ám a párbeszéd továbbra is elmaradt. A pandémia után a 2–3 otthoni napot megengedő hibrid munka vált normává. Azokról a feltételekről, amelyekről a legtöbb országban munkaadók és munkavállalók tárgyaltak, Portugália törvényeket írt, ami ismét felülírta a párbeszédkényszert. A jogi modernitás nem hozott valódi megújulást, a távmunka vezérlése továbbra is a munkahelyi vezetők kezében van. A hibrid munkában való részvétel bár lehetőség, de nem a jó teljesítmény egyik lehetséges alternatívája.
Éltanulók és felzárkózók
A távmunka megítélésében az EU országaiban jelentős eltérések vannak, ezek a pandémia alatt is láthatók maradtak – mutatott rá A távmunka-rendszerek változatossága Európa régióiban: négy különböző világ meséje című előadásában Pablo Sanz de Miguel, a spanyol University of Zaragoza kutatója. Vannak ugyanis olyan országok, ahol nincs a távmunkának pontos jogi definíciója, kerete, az inkább csak megállapodás kérdése munkaadó és munkavállaló között. Másutt van jogi keret, de valójában nincs a munkavállaló alkupozícióban. Akadnak országok, ahol a pandémia során megpróbálták jogi eszközökkel védeni a munkavállalókat, míg másutt pusztán a távmunka definícióját alkották meg a járvány alatt. A vizsgálat négy országcsoport azonosított Európában:
- a távmunka éltanulói, ahol erősek a munkavállalók alkupozíciói, a távmunka részesedése magas, noha szinte nincs is jogi szabályozás;
- fejlett távmunka: szintén számos embernek van lehetősége a távmunkára állami szabályozás mellett;
- lehetőség a távmunkára: bár lehetséges, hiszen még definíciója is van, mégsem terjedt el a távmunka, mivel a munkavállalók alkupozíciója alacsony;
- közepes elterjedtségű távmunka: hiába a részletes jogi szabályozás, a munkavállalók alacsony alkupozíciója mellett alig van távmunka.
Segíthet a vállalati kultúra
A távmunka szabályozott, ám az elmélet és a gyakorlat eltérhet egymástól – hívta fel a figyelmet Michal Beno, a prágai Newton Egyetem Nemzetközi Programok Központjának kutatója A munka evolúciója Közép-Európában: Táv- és hibrid munkavégzés Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában című előadásában. A hibrid munkavégzés elterjedt Európában, a munkahelyek ugyanakkor olyan kollektívák is, melyek azonos kultúrán osztoznak. A szervezetek és a csapatok manapság a kohézió, a kreativitás és a csapatmunka kihívásával szembesülnek. A nagy kérdés ma az, hogy miért kell mindenképpen bemenni az irodába, és mi az, amit el lehet távolról is intézni elektronikusan. A kutatások szerint a távmunka adta rugalmasság nem egyenlően oszlik el a kollektívában. Például a fiataloknak jellemzően többet kell bejárniuk, mint a tapasztalt munkavállalóknak, ami bizalmi kérdéseket vet fel. Egyes helyeken egyenesen ki kell érdemelni a lehetőséget, hogy távmunkát végezhessen egy munkavállaló. Az is feszültséget kelthet, hogy a belépő munkavállalók hogyan találkozhatnak mentorokkal, a tapasztalt munkavállalókkal. Michal Beno szerint fontos lenne megteremteni azt a bizalmi helyzetet, hogy a munkavállaló maga dönthesse el, melyik munkaforma jobb a számára. A felmérések egyik érdekes információja, hogy a résztvevők 40 százalékának ma is nehezére esik online értekezleten részt venni, amit sok helyen a hibrid munkavégzésre való nem megfelelő felkészültség okoz. A munkaadóknak hamarosan fontos lesz, hogy ezen akadályokat munkavállalói szemmel is átgondolja, különben nehézségei támadnak az utánpótlásban, azaz abban, hogy tehetséges munkavállalókat bevonzza a céghez. Michal Beno rámutatott: a bizalom nagyon fontos területe a távmunkának, amiben óriási károkat okozhat a mikromenedzsment. Ma Közép-Európában akadnak olyan cégek, ahol inkább teljesen elvetnék, mintsem a kihívások mentén kidolgoznák a távmunka megfelelő kereteit, ugyanakkor ez a döntés valószínűleg hibás, hiszen a jövő minden bizonnyal a hibrid munkavégzésé, amihez a vezetőknek is fel kell nőniük. A legjobb hibrid munkaforma az, amely az erős vállalati kultúrára és az adott feladatokra szabott munkavégzésre koncentrál. A kutatások szerint Szlovákiában egyelőre még megtiszteltetésnek számít az irodában dolgozni, Csehországban viszont már terjed, míg Ausztriában teljesen bevett a távmunka.
Legyen mérhető a teljesítmény!
A távmunka voltaképpen a munkaadó megegyezése a munkavállalóval, ami mindenki számára előnyös lehet – hangsúlyozta Munka és termelékenység: fogalmak és az objektív mérés című előadásában Forgács Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség elnöke. A távmunka tehát nem önmagáért, hanem a profit vagy a kívánt teljesítmény elérése érdében létezik. E célnak mindig világosnak kell lennie, amihez szükség van az objektív mérésre is, ami mindkét fél érdeke. Forgács Tamás szerint nagyon sok munka bárhol és bármikor elvégezhető pontosan ugyanolyan eredménnyel, mint az irodában, munkaidőben. A Covid már bizonyította, hogy a távmunka működik – ha megvan hozzá a megfelelő rugalmasság és vállalati kultúra. A teljesítmény mérése pedig leginkább technológiai kérdés a számítógépes munkáknál. A beérkező adatokból számos teljesítménynövelő fejlesztést, változtatást lehet létrehozni. Fontos azonban elkerülni a mikromenedzsmentet, ügyelni az adatvédelemre, illetve enyhíteni a megfigyelés érzése okozta etikai aggályt.
Gyakorlatok, tapasztalatok
A konferencia folytatásában, a Ződi Zsolt, az ITKI tudományos főmunkatársa által elnökölt, Gyakorlatok, tapasztalatok és hatások című szekcióban további előadásokon – a hazai szereplők mellett – finn és észt kutatók számoltak be az eredményeikről.
Nyitókép forrása: GaudiLab / depositphotos.com
