A növekvő veszéllyel szemben Párizs európai szankciókat javasol
A drogkereskedelem elleni küzdelem az elmúlt 150–200 év európai- és világtörténelmének (az 1839-ben kezdődő első, Nagy-Britanniát Kína ellen fordító ópiumháború óta) egyik legfontosabb kihívását jelenti. Az elmúlt napokban a francia politikai élet több szereplője, Emmanuel Macronnal az élen, európai összefogást és erőteljes fellépést sürgetett. Magyarországon a közelmúltban szintén középpontba került a kábítószer-fogyasztás témája, miután a rendőrség kábítószer-birtoklás miatt egymás után két népszerű énekes ellen is eljárást indított.
Közegészségügy és közbiztonság: kettős veszély
Európában jelentősen megnőtt számos kábítószer fogyasztása. A kokainé és az MDMA-é csaknem megduplázódott 2017 és 2023 között. Ez a megnövekedett kínálatnak, de a „pszicho-stimulációra” egyre inkább igényt tartó társadalomnak is betudható. A Covid időszaka pedig nyilvánvalóan felerősítette ezt a tendenciát.
Az Európai Unió Kábítószer-Ügynöksége (EUDA – European Union Drugs Agency) 2025 júniusában közzétett éves jelentése ijesztő számokat sorakoztat fel. Az Ügynökség felmérései szerint az európai kábítószerpiac gyorsan fejlődik, mivel mind a szállítók, mind a fogyasztók igyekeznek kihasználni a geopolitikai instabilitást, a globalizációt és a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségeket egyaránt. Minden jel szerint ez a gyakran nagy hatóanyag-tartalmú és tisztaságú szerek szélesebb skálájának elérhetőségéhez vezet, amelyek új kockázatokat jelentenek a közegészségügyre. Ugyanakkor a globális események azzal fenyegetnek, hogy Európa reagálási képességét a határokig feszegetik, mivel a probléma összetettsége és mértéke folyamatosan növekszik.
A legutóbbi EUDA jelentés különös figyelmet fordít az új szintetikus szerek elterjedésére és annak veszélyeire. Ezek a fejlemények új egészségügyi kockázatokat, valamint a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos erőszak növekedését eredményezik. Jelentésében az EUDA egy viszonylag új szintetikus drogcsalád, a katinonok veszélyeire figyelmeztet.
2023-ban Európában több mint 7500 opioid-túladagolást regisztráltak. Ne felejtsük el, hogy ez a kábítószer-kategória áll az Egyesült Államokban az elmúlt években elburjánzott példátlan válság hátterében.
A Dél-Amerikából származó kokain is egyre népszerűbb az Európai Unióban. Ennek a stimulánsnak, amelyet gyakran látni a munkahelyeken és zenei rendezvényeken, az ára mindössze harminc év alatt a felére csökkent.
A fogyasztás növekedését a nagyobb és olcsóbb kínálat, de egyben az „uberizációs folyamat” is magyarázza. A fogyasztók már nem kényszerülnek arra, hogy drogdíler helyekre menjenek vásárolni. A dílerek jönnek hozzájuk. Ennek eredményeként a gyakorlat mindenkire kiterjedt, a társadalmilag és szakmailag integrált emberektől a bizonytalan helyzetben lévőkig. Több politikus szerint is innentől kezdve valós a kockázata annak, hogy egy egyre erősödő maffia-rendszer felé sodródjunk.
Hogyan koordinálja az EU a kábítószer elleni küzdelmet?
A kábítószer-kereskedelem az egyik legjelentősebb közegészségügyi és biztonsági fenyegetés, amellyel az EU ma szembesül. Az unió területén lefoglalt kokain mennyisége rekordszintet ért el, csak 2021-ben 303 tonnát foglaltak le. A bűnözői hálózatok tevékenysége átalakult méretében, kifinomultságában és erőszakos következményeiben.
Mindennek megfelelően az Európai Bizottság 2023 október 18-án elfogadott egy uniós ütemtervet a kábítószer-kereskedelem és a bűnözői hálózatok elleni küzdelem fokozására, építve az eddig előterjesztett jogalkotási és operatív kezdeményezésekre.
Az ütemterv világosan céljául tűzi ki a nemzetközi együttműködést: « Mivel a kábítószer-kereskedelem hatása a közösségekben, a gazdaságokban és a nemzetekben egyaránt érezhető, kollektív és összehangolt válaszra van szükség a kormányok, a bűnüldöző szervek és a kulcsfontosságú ágazatok magánszereplői részéről. »
Ennek a célkitűzésnek a keretében Franciaország új szankciórendszer elfogadására szólítja fel az EU-t a nemzetközi bűnszervezetek ellen. Jean-Noël Barrot, Európa-ügyi és külügyminiszter arra ösztönözni európai partnereit, hogy hagyjanak jóvá egy új, „horizontális” szankciórendszert, amely a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés kulcsfontosságú szereplőit célozza meg.
Francia indítványozás a nemzetközi együttműködés megerősítésére
Franciaország ismét felveszi a harcot a kábítószer-kereskedelem ellen. Az évről évre emelkedő számok önmagukért beszélnek: a rendszeres leszámolások 2024-ben 110 ember halálát okozták az országban. A drog-kereskedelem pedig 7 milliárd euró bevételt jelent évente a körülötte maffiaként kiépült szerveződés számára.
A közbiztonságra nehezedő fenyegetés bizonyos körzetekben és városokban, mint Marseille, oly mértékben elburjánzott, hogy a volt belügyminiszter már háborús helyzetet emleget. Marseille egyre inkább leszakadni látszik az ország többi részétől. Szinte nem telik el olyan hét, hogy ne érkeznék hír egy-egy megtorló leszámolásról.
A francia Kábítószer- és Függőségi Trendek Megfigyelőközpontja (OFDT) adatai szerint 2023-ban a felnőttek közel tizede (9,4%) használt már kokaint élete során legalább egyszer, szemben a 2017-es 5,6%-kal. Egy másik adat, miszerint ma a kokaint általában minden társadalmi osztály fogyasztja, még inkább fokozza a francia hatóságok aggodalmát.
Emmanuel Macron 2022-ben induló második elnökségének egyik látványos intézkedése az a nagyszabású bűnüldöző művelet volt 2024 elején, amelynek a kábítószer-kereskedelem megfékezése, sőt annak felszámolása volt a célja. Ez az ambíciózus „hadjárat” azonban – mint ahogyan az várható volt – csak igen kevés konkrét eredményt tudott felmutatni.
A kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem a múlt héten ismét a nyilvános vita középpontjába került, miután november 13-án meggyilkolták Mehdi Kessacit, egy a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem iránt elkötelezett aktivista testvérét, akit fényes nappal lőttek le Marseille-ben.
A tragikus eseményt követően Emmanuel Macron rendkívüli ülést hívott össze az Élysée-palotába, Sébastien Lecornu miniszterelnök és több miniszter jelenlétében a kábítószer-kereskedelem elleni törvény végrehajtásának azonnali bevezetésével kapcsolatban.
A 2025 júniusában kihirdetett kábítószer-kereskedelem elleni törvény fordulópontot jelent a szervezett bűnözés elleni küzdelemben Franciaországban.
A kábítószer-kereskedelem, illetve az ellene vívott harc minden bizonnyal a jövő márciusban esedékes önkormányzati választások egyik fő témájává válik.
Párizs tehát megerősíti eltökéltségét az Európában robbanásszerűen terjedő kábítószer-kereskedelem megakadályozása iránt. November 18-án az Élysée-palotában tartott találkozón Emmanuel Macron a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem fokozására szólított fel. A cél különösen a nemzetközi szintű elkötelezettségünk megerősítése. A Külügyminisztérium az első sorban Latin-Amerikával kötött nemzetközi egyezmények (vámügyi, biztonsági és igazságügyi együttműködések) megerősítését hangsúlyozza, az ország külképviseleteinek megerősítésén keresztül, a hatékonyabb megelőzés érdekében.
A franciák azonban most már nem csupán a nemzetközi együttműködés megerősítését, hanem konkrét akciókat, sőt katonai fellépést is sürgetnek az EU részéről a növekvő kábítószer-kereskedelmi erőszak ellen.
A French connection árnya
Franciaország hosszú évtizedeken át a drogkereskedelem egyik főszereplőjeként szerepelt. A French connection néven elhíresült bűnözői hálózat tagjai az 1930-as évektől az 1970-es évekig Franciaországból az Egyesült Államokba exportáltak heroint. Ezek a többnyire Marseille-ben működő hálózatok a heroint keletről, a volt francia gyarmati területekről (Indokína) importálták Törökországon keresztül Franciaországba. Ily módon a French connection az 1960-as és 1970-es években uralta a globális heroin-kereskedelmet.
Javaslatok a helyzet enyhítésére
A javasolt megoldások között azonban nem csak a nemzetközi, és ezen belül is EU-s együttműködés megerősítése, vagy a katonai erők bevetése szerepel.
Az Engedetlen Franciaország pártja (LFI) a marihuána legalizálását sürgeti, azzal az indokkal, hogy ily módon megfosztanák a kábítószer-kereskedelmet lebonyolítókat a bevételüktől. Az effajta legalizációs törekvések az eddigi tiltó politika eredménytelenségére alapozzák érveiket.
Valóban: egy tavaly januárban közzétett jelentés szerint 21 millió francia próbálta már ki élete során a marihuánát, beleértve az 1,4 millió rendszeres használót, azaz azokat, akik legalább havi 10 alkalommal fogyasztották. A franciák drogfogyasztása valóban rekordokat dönt.
Málta és Luxemburg után 2024 elején Németország is legalizálta a rekreációs kannabiszt Európa egyik legliberálisabb törvényével.
Nemzetközi együttműködés, katonai beavatkozás, represszió, legalizáció – az egyre inkább elharapódzó, és a társadalmat is fenyegető kábítószer-kereskedelemmel szembeni fellépésre tett javaslatok igen szerteágazók, sőt gyakran egymásnak is ellentmondanak. Márpedig ez az egyet nem értés csakis az azt kézben tartó maffiarendszer megerősödésének kedvez.
Vajon az EU képes lehet-e, és ha igen, milyen formában és eszközökkel, megfékezni ezt a kétségbeejtő folyamatot?
Nyitókép forrása: artursz / depositphotos.com
