A „Kína – A Középső Birodalom” című könyv bemutatójára november 20-án került sor az NKE John Lukacs Társalgójában.
A megjelenteket Kenedli Tamás ezredes, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanács titkára köszöntötte. Elmondta: célzott, szakmai közönség számára készült a kötet annak érdekében, hogy a Kínával foglalkozó, vagy oda kihelyezésre kerülő katonadiplomaták felkészülését támogassák. Rajtuk kívül a biztonságpolitikával, katonadiplomáciával, nemzetbiztonsággal foglalkozó elemző szakemberek figyelmét is felkeltheti a kötet, amelynek készítésében számos egyetem oktatója, valamint biztonságpolitikai szakértők vettek részt, s amelyet Zán Krisztina szerkesztett – az alkotóknak külön is köszönetet mondott Kenedli Tamás. A kínai civilizáció történelmi gyökereitől a modern állami pártrendszer kialakulásáig, a gazdaságpolitikai dilemmáktól a társadalmi kihívásokig széles palettát ölel fel a most megjelent szakkönyv – hangzott el, majd videóvetítés következett a Perényi Attila grafikus által készített különleges borító szimbolikájáról, filozófiai hátteréről.
Kordokumentum
A kötet lektori bemutatásával folytatódott az esemény: Kusai Sándor Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi docense, Magyarország Pekingi Nagykövetsége volt nagykövete, a kötet lektora beszélt a műről. A szándék az volt, jelezte, hogy kézikönyv készüljön, de a Kínát mélyebben érteni vágyó érdeklődők is haszonnal forgathassák az elektronikusan is elérhető művet. „Benne van minden, amit most Kínáról érdemes tudni. Kordokumentumról van szó erről az átmeneti korszakról, afféle pillanatképről 2025-ből – fogalmazott Kusai Sándor. A magyarországi Kína-kutatás és értelmezés mára jellemző állapotát is mutatja a könyv, tette hozzá, s ez óriási érdem.
Nincs a szerzőknél a bölcsek köve, így abszolút igazságokat nem fogalmaztak meg, de minden lényeges kérdésre választ kaphat az olvasó az őszinte és szakmailag megalapozott kötetben, folytatta a lektor. Eltérő alapállások és a kutatói szabadság is megjelenik a könyvben; minden egyes szerző esetében érezni az egyéni megközelitést, mégis van egy mély áramlat, amely szellemi egység, ami áthatja a kötetet, amelyre a realista szemléletmód jellemző – zárta gondolatait Kusai Sándor.
Kettős vezetés
A rendezvény pódiumbeszélgetéssel folytatódott, amelyen Kisvári Tamás ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola doktorandusza, Magyarország Pekingi Nagykövetsége véderő attaséja, Kasznár Attila, a Neumann János Egyetem egyetemi docense, korábbi shanghai konzul, Kusai Sándor Zoltán volt nagykövet, a kötet lektora és Trautmann László, a Neumann János Egyetem Gazdaságföldrajzi és Településmarketing Központ egyetemi docense cseréltek eszmét Kenedli Tamás ezredes moderálása mellett.
Elsőként a kínai állampárt működését vették górcső alá a szakértők. Kisvári Tamás azt húzta alá, hogy az országot a Kínai Kommunista Párt vezeti, állam- és kormányfője is van, a törvényhozás két házból áll, ám az államszervezetet és a pártot ugyanazon személyek irányítják. Két alkotmány is létezik: a Kínai Népköztársaság alkotmánya, amely a szocialista állam kínai sajátosságait taglalja, valamint a párt alkotmánya, amely pedig annak működéséről szól. Az új vezetőket mindig a pártkongresszuson választják meg, majd fél évvel később az országos népi gyűlésen ugyanezeket az embereket beválasztják az állami vezetés legmagasabb pozícióiba is. A katonai vezetőkre ugyanez igaz. Mindemellett mintha új korszak kezdődne: korábban nem látott módon eltávolítottak vezetőket a központi bizottságból – jegyezte meg a szakértő, hozzátéve: általában is jellemző a kettős vezetés, az egyetemeket például a rektor és a párttitkár egyszerre irányítja.
Konfuciusz nyomában?
Kasznár Attila a vallás hatásáról szólt. Nem lehet Kínára az európai kultúra szemüvegén át nézni, mert téves képet kapunk – figyelmeztetett. A kommunista párt hatalomra kerülése a parasztságra alapozva történt, e réteg a lakosság 80 százalékát tette ki, munkásság nem volt. E bázisra épült az új rendszer a császárság bukása utáni káosz idején. Ám az új rendszer is a konfucianizmus filozófiájára épült, ezt illusztrálja a tény, hogy Mao Ce-tung konfucianista verseket írt, s e szellemben is gondolkodott. A kommunista gondolkodás, tette hozzá Kasznár Attila, ráépült a családi-közösségi létre, így tudta átvenni a hatalmat a párt, s ez az ország vezetésének záloga.
Trautmann László a borító kapcsán arra mutatott rá, hogy az ott szereplő kapu a tudásalapú gazdaságba való átmenet szimbóluma is lehet. Kimerültek az erőforrások, váltani kell, tette hozzá. Mit tanulhatunk a kínaiaktók? – tette fel a kérdést. Nos, a társadalom összetartásának képességét – sosem kerültek gyarmati sorba –, hosszú távú gondolkodást, projektek tető alá hozását, amelyeket lassú tárgyalások és alapos megfontolás előz meg.
Kisvári Tamás a szociális egyenlőtlenségekről szólt, amelyek világosan mutatják: a távol-keleti nagyhatalom nem kommunista és nem szocialista, nincsenek igazán ideológiai alapok. A hatalomgyakorlás logikájának központi eleme, hogy ha az embereknek jó, akkor könnyebb megtartani a hatalmat.
A legsérülékenyebb pont
Szó esett még a Dél-kínai tengerrel kapcsolatos konfliktusokról. Ennek kapcsán Kisvári Tamás a visszás jogi helyzetről és a kapcsolódó tengerjogi egyezmények részleteiről szólt, hozzátéve: homokzátonyokkal tűzdelt a kérdéses övezet, emberek által nem lakott, ezért háborút indítani nem érdemes. Kusai Sándor Zoltán hozzátette: 1839-ben az ópiumháború kirobbanásakor a brit flotta éppen a Dél-kínai tenger felől érkezett, s ezáltal került félgyarmati sorba az ország. „Az 1949-ig tartó felfordulás egy vereség következménye, amelyhez az ellenség éppen a szóban forgó tenger felől jött” – fogalmazott a szakértő. Az ország legsérülékenyebb pontjáról van tehát szó, és a kapcsolódó negatív történelmi tapasztalatokról.
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg kapcsán elhangzott: központi katonai bizottság vezeti a fegyveres erőket is, valamint számos hivatal. Hadügyminiszter van, minisztérium azonban nincs. A hadsereget is kettős vezetés jellemzi: a parancsnok mellett a párt embere irányít. A hadsereggel kapcsolatos döntéseket a politikai vezetés hozza meg, tehát nem a miniszter képviseli a legmagasabb döntéshozói szintet.
Ami a hadseregfejlesztést illeti, Kasznár Attila azt emelte ki, hogy az ázsiai nagyhatalom immár bekerült abba a körbe, amikor a globális érdekeit meg kell védeni.
A könyv elektronikus formában az alábbi linken olvasható:
https://www.knbsz.gov.hu/kiadvanyok#f3c95f59-3c08-454e-a700-f92df577b607
Fotó: KNBSZ
