Az Európai Bizottság az új migrációs és menekültügyi paktum részeként múlt héten tett javaslatot a tagállamok hozzájárulási kötelezettségeire a szolidaritási mechanizmus keretében.
Az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktumát 2024-ben fogadták el. A több jogszabályból álló csomag egyik legvitatottabb elemét a menekültügy és migráció kezeléséről szóló rendelet jelenti, melynek középpontjában a szolidaritási mechanizmus áll, melynek célja, hogy segítséget nyújtson a bevándorlók nagy számban való érkezése miatt nehéz helyzetben lévő országoknak. A rendelet értelmében az Európai Bizottság (EB) minden évben jelentést készít – 2025-től kezdődően – az egyes tagállamok migrációs helyzetével kapcsolatosan. A jelentéssel egyidőben végrehajtási határozatot is elfogad a testület, amelyben a vizsgálatai eredménye alapján rögzíti a migrációs nyomás alatt lévő országokat, vagyis a szolidaritási mechanizmus kedvezményezettjeit. A Bizottság a jelentése alapján javaslatot nyújt be egy, az úgynevezett szolidaritási vállalásalapot létrehozó tanácsi végrehajtási jogi aktusra vonatkozóan. A vállalásalap részeként az EB meghatározza a szolidaritási mechanizmus keretében az uniós szinten teljesítendő éves minimumszámokat, valamint azt is, hogy a tagállamok milyen értékkel kell, hogy hozzájáruljanak a közös célokhoz. A migrációs nyomástól függően, de évente legalább harmincezer fő szétosztásáról és hatszázmillió eurónyi pénzbeli támogatásról kell döntenie a Bizottságnak. Ennek értelmében egy főnek húszezer euró az „értéke”. Az egyes tagországokra érvényes számokat a GDP és a népességarányt egyenlő súllyal figyelembe véve számolja ki a testület.
Az Európai Bizottság javaslatát a Tanács fogadja el vagy módosítja – a minimumszámokat megőrizve – minősített többséggel. A jogszabályban a politikusok rögzítik az áthelyezésre és az anyagi hozzájárulásra vonatkozó számokat, valamint azt is, hogy az egyes tagországok milyen módon / módokon kívánják teljesíteni a számukra meghatározott értékeket. Az EB által migrációs nyomásnak kitettnek minősített államok ezt követően élhetnek a segítségkérés lehetőségével, továbbá a szolidaritási kötelezettség alóli mentességgel.
A Bizottság az első migrációs helyzet értékeléséről szóló jelentését múlt héten, november tizenkettedikén hozta nyilvánosságra – egyúttal javaslatot is benyújtva a Tanács felé. A testület négy tagországot – Görögországot, Ciprust, Spanyolországot, Olaszországot – nevezett meg, amelyek az elmúlt tizenkét hónap alapján migrációs nyomás alatt állnak, ezáltal támogatásra számíthatnak jövőre a többi tagállamtól. További tizenkét ország a migrációs nyomás kockázatának van kitéve, amelyek ugyan nem mentesülnek a hozzájárulási kötelezettségek alól, ám egyéb kiegészítő támogatásra számíthatnak az Uniótól. Hat politikai vezető – a bolgár, cseh, osztrák, észt, horvát és a lengyel – viszont dönthet úgy, hogy 2026-ban részleges vagy teljes felmentést kér hazája számára a bevándorlók átvállalása és / vagy az anyagi segítségnyújtás alól. Mindezt annak köszönhetően tehetik meg, hogy a Bizottság az elmúlt öt év tapasztalatai nyomán jelentősnek ítélte meg azokat a migrációs kihívásokat, melyekkel ezen államok szembenéznek.
Az Európai Bizottság szolidaritási vállalásalapról szóló – az elfogadásáig nem nyilvános – javaslatának megvitatására és a döntéshozatalra a következő hetekben kerülhet sor, néhány politikai vezető azonban már most, a folyamat elején jelezte, hogy nem kívánja teljesíteni a vállalásalap rá eső részét. Közéjük tartozik a felmentését kérhető hat ország, továbbá Szlovákia és Magyarország is. A kötelezettségüknek – különböző okok miatt – eleget nem tevők száma mellett lényeges kérdés lesz az is, milyen vállalásokat tesznek majd a tagállamok, illetőleg, hogy valóban ugyanannyit ér-e az anyagi támogatás, mint az áthelyezés a nehézséggel küzdő országok számára.
Nyitókép forrása: depositphotos.com
