A Nyugat-Balkán államai közül Montenegró kapta a legjobb értékelést az Európai Bizottság 2025. évi országjelentései alapján. Az ország 3,65-ös átlagpontszámot ért el, amellyel a tagjelölt államok között az első helyen áll, ezzel mintegy fél ponttal javította előző évi eredményét.
A Bizottság jelentésében kiemelte, hogy Montenegró teljes mértékben igazodott az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a közösség nevében tett nyilatkozataihoz, valamint Oroszországot és Fehéroroszországot érintő korlátozó intézkedésekhez. Emellett Montenegró az ENSZ-ben is az uniós álláspontot képviselte, csatlakozva a szervezet Emberi Jogi Tanácsának a kínai, iráni és gázai emberi jogi helyzetre vonatkozó kezdeményezéseihez.
A montenegrói hatóságok 2024 júniusában megkapták a jogállamisággal kapcsolatos – a 23. és 24. csatlakozási fejezetre vonatkozó – időközi referenciaértékelési jelentést (IBAR – Interim Benchmark Assessment Report). Annak ellenére, hogy az ország jelentős előrelépést tett ezekben a kérdésekben, a 2025. évi jelentés számos figyelmeztetést tartalmaz, különösen a jogállamiság, igazságszolgáltatás hatékonysága, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén.
Az igazságszolgáltatást illetően a Bizottság közepes és jó közötti felkészültségi szintet állapított meg, elismerve a kulcsfontosságú reformok végrehajtásában elért részleges előrelépést. Pozitív fejleményként értékelte a jelentés a Legfelsőbb Bíróság elnökének érdemalapú és átlátható eljárás keretében történő kinevezését és az igazságügyben dolgozók fizetésének emelését, ugyanakkor rámutatott, hogy a magas szintű bírói és ügyészi pozíciók betöltése továbbra is komoly kihívást jelent. Mindazonáltal az elszámoltathatóság terén elért eredmények korlátozottak, a rendszer pedig jelentős kapacitáshiánnyal (emberi erőforrások, költségvetés, infrastruktúra) és komoly ügyhátralékkal küzd. A Bizottság ezért a 2026-os évre nézve az érdemalapú kinevezések folytatását, az igazságszolgáltatás függetlenségének további erősítését, valamint az általános hatékonyság javítását, beleértve az ügyhátralék csökkentését sürgeti.
A jelentés szerint a korrupció elleni küzdelem terén mérsékelt felkészültség észlelhető, bár a reformok végrehajtása terén tapasztalható némi előrelépés. Az ország sikeresen elfogadott nyolc végrehajtási törvényt, amely a korábban kodifikált jogi keretrendszert hivatottak konkretizálni. További erőfeszítésekre van szükség a GRECO, a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság ajánlásainak való megfelelés biztosítása kapcsán.
A dokumentum szerint a magas szintű korrupciós ügyekben a nyomozások és a büntetőeljárások eredményei továbbra is javulnak, de a jogerős ítéletek alacsony száma és a hatékony, visszatartó erejű büntetések hiánya hozzájárul a büntetlenség érzetéhez. Az ügyészségnek és a bíróságoknak továbbra is javítaniuk kell a büntetőjog hatékony végrehajtását, beleértve mind a megelőző, mind a megtorló intézkedéseket.
A súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemben a Bizottság szintén mérsékelt felkészültséget állapított meg. Pozitívumként értékelte a fegyverekről szóló új törvénytervezet előkészítésében, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni 2024–2027-es stratégia elfogadásában és a súlyos és szervezett bűnözésre vonatkozó fenyegetésértékelés (SOCTA) felülvizsgálatában elért előrelépést. Mivel ugyanakkor a tavalyi ajánlásokat Montenegró csak részben hajtotta végre, a jelentés számos sürgős teendőt fogalmaz meg. Ezek közé tartozik a Különleges Rendőri Egység (SPU), a Különleges Államügyészség (SSPO) és a Podgoricai Legfelsőbb Bíróság kulcspozícióinak betöltése, valamint az intézmények megfelelő infrastrukturális ellátásának biztosítása. A Bizottság emellett elvárja a rendőrségi vezetők érdemalapú kinevezését a stabilitás garantálása érdekében. A jelentés hangsúlyozza, hogy Montenegrónak 2025-ben fokozott erőfeszítéseket kell tennie a korrupció és a szervezett bűnözés bűnüldöző szervekbe és az igazságszolgáltatásba történő beszivárgásának megakadályozására. E cél eléréséhez elengedhetetlen egy átfogó megelőzési és integritási politika létrehozása, valamint a felderített esetekkel szembeni következetes és szigorú igazságügyi fellépés. A korrupció megelőzésének és a belső ellenőrzési mechanizmusok hatékonyságának növelése érdekében a jelentés sürgeti a Belügyminisztérium és a rendőrség szervezeti átalakítását.
A Rendőrség Belső Ellenőrzési Osztálya és a Belügyminisztérium korrupcióellenes egysége közötti hatásköri átfedések miatt mindkét szerv sürgős átszervezésre szorul, továbbá fokozott erőfeszítések szükségesek a bűnüldöző szerveken belüli korrupció visszaszorítására. A hatékonyság növelése és az információszivárgás kockázatának csökkentése érdekében elengedhetetlen a Rendőrségi Igazgatóság Különleges Nyomozati Intézkedések (SIM) osztályának átalakítása. Az osztály nyomozati képességeinek erősítéséhez biztosítani kell a megfelelő technikai hátteret.
Súlyos intézményi problémát jelent, hogy a rendőrfőkapitány és a legtöbb osztályvezető is csupán megbízott vezetőként látja el feladatát. Ez a gyakorlat aláássa a szervezet stabilitását és a szakmai munka következetességét, miközben növeli a politikai beavatkozás veszélyét. Ezt a kockázatot tovább fokozza, hogy a parlament 2024 szeptemberében – társadalmi egyeztetés és a civil szféra bevonása nélkül – módosította a rendőrök toborzására vonatkozó jogszabályokat. A módosítások nyomán a Belügyminisztérium 2025-ben 815 fős toborzási kampányt indított. Kulcsfontosságú, hogy Montenegró garantálja a kiválasztási folyamat érdemalapúságát és olyan eljárási biztosítékokat vezessen be, amelyek megakadályozzák a bűnüldözésbe történő indokolatlan politikai beavatkozást.
A Bizottság 2025. évi országjelentése világossá tette, hogy a jogállamiság megerősítése, a bűnüldöző szervek depolitizálása és az érdemalapú kinevezések rendszerszintűvé tétele nélkül a reformfolyamat nem válhat fenntarthatóvá. Az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek integritása kulcsfontosságú az uniós normákhoz való tényleges közelítés szempontjából. Montenegró uniós csatlakozási esélyei így nagymértékben azon múlnak, hogy a következő időszakban mennyire lesz képes strukturális reformokkal átformálni intézményi rendszerét és ezzel megerősíteni a közbizalmat az állami szervek működésben.
Nyitóképen Podgorica, Montenegro, nyitókép forrása: fightbegin / depositphotos.com
