A Ludovika Egyetemi Kiadó szervezésében került sor A Syrena és a csatahajó – a Zrínyi kutatások legújabb eredményei című könyv bemutatójára november 10-én a John Lukacs Társalgóban.
A rendezvényen Négyesi Lajos ezredest, az NKE HHK Alapozó Tudományok Intézetének egyetemi docensét és Balla Tibor ezredest, az NKE HHK Alapozó Tudományok Intézetének kutatóprofesszorát Padányi József vezérőrnagy, az NKE HHK Katonai Műszaki Doktori Iskola vezetője kérdezte.
A vezérőrnagy – aki maga is részt vett a 11 szerző által írt tanulmánykötet elkészítésében – köszöntőjében elmondta: közel húsz éve kezdődött az a kutatói munka, amelynek eredményeképpen az elmúlt években öt kötet is megjelent Zrínyi Miklós örökségének témájában. Büszkeség, hogy létrejött egy olyan régiós kapcsolatrendszer, amelynek eredményeképpen a közös történelmi múlt eredményeit tudják szakmai szempontból értékelni. Az új kötet tanulmányainak sajátossága, hogy mindegyik tartalmaz olyan érdekességet, amely új információt jelent az európai hadtörténetírás számára.
Négyesi Lajos több tanulmányt is jegyez ebben a műben, ezek közül részletesebben annak elkészültéről szólt, amely Draskovich Mária Euzébiáról, Zrínyi Miklós fiatalon elhunyt első feleségéről szólt. A hölgyet ábrázoló képet nagyon nehezen tudták csak megszerezni a zágrábi állami levéltárból, de végül sikerült, ennek nyomán most össze lehet vetni, hogy a szigetvári eposzt is tartalmazó régi kötet díszcímlapján szereplő sellő a feleség vonásait viseli-e…
Balla Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Zrínyiek hagyománya, tisztelete az Osztrák-Magyar Monarchia haderejét is jellemezte. A Monarchiának erős hadiflottája volt, köztük a Zrínyi nevét viselő csatahajó volt az, amely 1915 májusában az olasz partok ellen végrehajtott csapások közül a legeredményesebbet hajtotta végre. Erről az az olaszok 150 fős veszteségét okozó esetről írt tanulmányt Balla Tibor. Hozzátette: az osztrákok igyekeztek úgy elnevezni a harci járműveket, hogy a magyarok önérzetét ne bántsák meg. (Érdekesség: Hausner Gábor kutatásaiból kiderült, hogy a Zrínyi család egyik leszármazottja a magyarok ellen harcolt Isonzónál, ahol életét is vesztette.)
A szerzőtársak közül többen a közönség soraiban foglaltak helyet. Közülük Kállai Attila ezredes, a HHK docense katonaföldrajzi elemzést készített a kötet számára, arra keresve a választ, hogy ha Zrínyi hadvezérségének idején már léteztek volna korszerű módszerek, akkor mit lehetett volna kihozni az akkori hadműveletekből. Hogyan bonyolították le a logisztikai feladatokat, miképpen birkóztak meg télen a hóval, nyáron a szabályozatlan folyókkal – 200 évvel a tömeghadseregek megjelenése előtt. Zrínyinek egyébként, tette hozzá rövid felszólalásában, afféle látnoki képessége volt, a hadtudomány egyik legnagyobb alakjává is ezáltal lett: látta azt is, hogy a hadviselés elveiben nem lehet továbblépni a katonaföldrajz fejlődése, a térre való kapcsolódás nélkül.
Szó esett még Hausner Gábor hadtörténész és Padányi József közös, Izsó Miklós Zrínyi Miklóst ábrázoló mellszobrairól: az ismert, márványból készült eredeti mellett, amelyet még Eötvös József kultuszminiszter rendelt meg, tíz kisebb, gipszből készített alkotás is született. Ezek sorsának jártak utána a szerzők, sőt, egyiket, amelyre a Facebook Marketplace-en bukkantak rá, meg is vásárolták egy hagyatékból.
A Syrena és a csatahajó – A Zrínyi-kutatások legújabb eredményei (2025); Ludovika Egyetemi Kiadó
Nyitókép forrása: Wikipédia
