Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Thékes István

A tanítás új korszaka

Magyarország a változó oktatási világban.

Thékes István 2026.01.14.
Constantinovitsné Vladár Zsuzsa

Digitális módszerek, analóg pedagógusok a poszt-Covid korban

Egy friss kutatás tanulságai.

Constantinovitsné Vladár Zsuzsa 2025.12.16.
Pásztor Enikő Judit

Óvoda–iskola átmenet: a 45 perc mögött rejlő lehetőség

A jövő óvodája azé, aki érti, hogy a változás nem kényszer, hanem a szakmai-módszertani szabadság legnemesebb formája.

Pásztor Enikő Judit 2025.12.03.
Kriskó Edina

Mi fán terem az algoritmikus jóllét?

A fogalom új pedagógiai kihívásokat hoz felszínre.

Kriskó Edina 2025.11.20.
Stárics Roland

Felszínformálás, domborzatábrázolás, topográfiai gyakorlatok

A kiterjesztett valóság földrajztanórai alkalmazására leginkább a 7–8. évfolyamon nyílik lehetőség.

Stárics Roland 2025.11.19.
TANÁRI SZOBA BLOG
Picture of Libárdi Péter
Libárdi Péter
magyartanár, vezetőtanár
  • 2026.01.14.
  • 2026.01.14.

A szakterminológia-értés a gimnázium végzős korosztályánál

Az ifjúság nyelvhasználatának (is) fontos szegmense az idegen terminusok adekvát alkalmazása, a kifejezendő tartalomhoz leginkább illő szóalak megtalálása.

A szakkifejezésekkel az anyanyelv-elsajátítás folyamatában változó intenzitással és különböző életkori szakaszokban családi, majd intézményi közegben találkoznak a fiatalok. A „klasszikus” nemzetközi műveltségszók és szakkifejezések beépülése az egyén mentális lexikonába eleinte véletlen- és alkalomszerű, majd az életkor előrehaladtával válik tudatos elsajátítássá. A gimnáziumi oktatás általános műveltséget nyújtó jellegének megfelelően az egyes tantárgyak oktatása a szakszókincs átadásának is színtere. Ezen intézményi és életkori helyzet folytán kisebb-nagyobb arányban (az adott intézmény kialakult oktatási színvonala és a tanár szaktárgyi igényessége alapján) valamennyi tudományterület terminológiájával találkozik-találkozhat a diák. A „klasszikus” idegen eredetű nemzetközi műveltségszók és szakkifejezések ismeretét a tanulási folyamat minősége mellett a tanuló szaktárgyi érdeklődése, olvasottsága, családi közege vagy akár továbbtanulási attitűdje, illetve a tanári mintaadás is befolyásol(hat)ja. Mindez előkészíti a választott hivatás szakszókincsének minél hatékonyabb elsajátítását.

A nyelvészeti és pedagógiai irodalom a szókincstanítás tudatosítása érdekében az iskolai anyanyelv- és szaktárgyi oktatás területén számos szókincsbővítő és terminológiára építő elméleti és gyakorlati-módszertani forrást kínál. Közülük (többek között) megemlítendő Antalné Szabó Ágnes (2020) vizsgálata a szakszóhasználatról osztálytermi kontextusban, Károly Krisztina (2016) kutatása a szakszókincs tanításáról a középiskolai magyarórán, Kereszty Zsófia és Szívós Erika (2017) tanulmánya a szakszókincs szerepéről. Az idegen szavak tanítása különféle módokon megjelenik a pedagógiai és nyelvészeti szakfolyóiratokban is: Anyanyelv-pedagógia, Magyar Nyelvőr, Iskolakultúra.

A fentiek alapján az idegen eredetű szak- és műveltségszavak általános mérvű ismeretének és alkalmazásának aktualitása napjainkban izgalmas kutatási kérdésként vetődik fel a gimnazista korosztály vonatkozásában. Mivel a nyelvi tudatosság megerősödik ezen időszakban (az ifjúsági nyelv ekkor válik fokozatosan felnőttnyelvivé), az aktivált szavak mennyisége általában folyamatos növekedést mutat (Libárdi 2019), a megértés biztonsága is stabilabbá válik. 

Egy, a 18-20 éves fiatalok körében elvégzett kutatás (Libárdi 2025) eredményeiből kiolvasható, hogy a korosztály életkora és társadalmi környezete (szociális, családi és intézményi) együttes hatásának eredményeképpen az adatközlők változó formában és eltérő mértékű intenzitással találkoz(hat)tak a keresett idegen eredetű nyelvi lexémákkal. Valószínű, hogy az említett együttható összetevők közül leginkább meghatározó az intézményi (legfőképpen a középfokú) oktatás színtere, ahol az egyes szaktárgyi foglalkozásokon (tanóra, szakkör, tehetséggondozó alkalmak, versenyfelkészítés) az információ áramlása megvalósul. Mivel a szójelentések fogalmi szintjei tapasztalás útján rögzülnek, az egyén mentális lexikona (főképp a szókincs) gyarapodásában az adott szóval való találkozás és a további előfordulás gyakorisága meghatározó tényező (Gósy 2005).

E tekintetben kulcsfontosságú szerepe van a szaktanár terminológiahasználatának: ismerteti-e, illetve milyen rendszerességgel alkalmazza a magyar megfelelő mellett vagy azzal párhuzamban az adott idegen szót. Az idegenszó-jelentés bevésődése akkor válik biztossá, amikor a diák pontosan ismeri, és releváns módon, tudatosan alkalmazza a terminust szak- és / vagy köznyelvi kommunikációja során.

Egyértelmű, adekvát válasz nem fogalmazható meg az idegen szavak használatának szükségességével kapcsolatban. Vannak olyan idegen eredetű (legfőképpen ógörög és latin) terminusok, amelyek a magyar megfelelője annyira sztenderdizálódott, hogy idegen az eredeti kifejezés (még akadémiai közegben is), például a talentum ~ tehetség: ki használja azt, hogy Van hozzá talentumod? – senki. Ellenben vannak olyan terminusok is, amelyeknek a magyar megfelelője nincs a köztudatban: ilyen például a reflexió, reakció, kondíció vagy a szelektál.

Mindebből következik, hogy az idegen szavak ismerete és alkalmazása immanens, az egyes kifejezések használata annak elterjedtségi fokától függ.

Irodalom

Antalné Szabó Ágnes (2020); A szakszóhasználat vizsgálata az osztálytermi kontextusban magyarórák alapján. In: Feld-Knapp Ilona (szerk.) Lexik. Budapest; ELTE Eötvös József Collegium.

Bakos Ferenc (1994); Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Budapest; Akadémiai Kiadó.

Gósy Mária (2005); Pszicholingvisztika. Budapest; Osiris Kiadó.

Kereszty Zsófia – Szívós Erika (2017). A szakszókincs szerepe a fogalomalkotásban és a tanulásban. Anyanyelv-pedagógia. 4.

Károly Krisztina (2016); A tudományos stílus jellemzőinek megjelenése középiskolás diákok szövegeiben. Magyar Nyelvőr 140/3; 293–309.

Károly Krisztina – Márkus Judit (2019); A szókincsfejlesztés stratégiái középiskolai diákok körében. Iskolakultúra 29/1–3.

Libárdi Péter (2019); A mentális lexikon több szempontú vizsgálata. Budapest; ELTE Eötvös Kiadó.

Libárdi Péter (2025); Idegen szavak lexikális hozzáféréséről. Megjelenés alatt.

Nyitókép forrása: Goodluz / depositphotos.com

Témakörök: oktatás, szókincs, tanár
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT